Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-11 / 85. szám

2012. ÁPRILIS 11., SZERDA MOZAIK 11 Angelina Jolié Csipkerózsika gonosz tündére az uj szuperfilmben Angelina Jolié a Csipkerózsika cí­mű meseklasszikusban szereplő gonosz tündér, Démona bőrébe bújik: a Maleficent című filmet 2014 márciusában mutatják be az Egyesült Államokban. A készülő alkotás főszereplője nem Csipkerózsika, hanem a go­nosz tündér lesz - tudatta a. Dis­ney stúdió, amely 2014. március 14-re tűzte ki a bemutató dátu­mát A film arról szól majd, mi ve­zetett odáig, hogy Démona (angol nevén Maleficent) elátkozza Auró­ra hercegnőt, akit várhatóan Elle Fanning alakít majd a vásznon. ■ Amikor már a Csipkeró­zsika sem Csipkerózsiká- ról szól majd, hanem in­kább a gonoszról Angelina Jolié szerint a forga­tókönyv nagyszerű. - Nagyon szórakoztató. Már fenem a szar­vaimat, a gyerekeim odáig van­nak. Őrültségnek hangzik, ha azt mondom, hogy a fiatal lányok ta­nulhatnak majd belőle, mert úgy tűnik, mintha azt mondanám, hogy legyenek gonoszak. Démo­na valójában jó ember, persze nem tökéletes. Attól messze van - közölte. A világirodalom egyik leghíre­sebb tündérmeséjét továbbgon­doló alkotást Róbert Stromberg, az Avatar és az Alice csodaország­ban című kasszasikerek látvány- világát megálmodó szakember rendezi. ■ M. K, József Attila születésnapja hosszú évtizedek óta a Költészet Napja - erről ma sem feledkezünk el. Az év többi, 364 napján mosto­hán bánunk a versekkel. Méhes Károly Abban mindenki egyetért, hogy az utóbbi húsz évben a költészet ázsiója esett a legnagyobbat a kultúra tőzsdéjén - már a köz- megítélésben. Míg korábban egy-egy költőnek szabályos kul­tusza tudott kialakulni, és nem csak értelmiségi körökben (ilyen szerző volt Nagy László, Váczi Mihály, Csoóri Sándor), addig ma nehéz az utcán bárkit is megállítva kortárs költők ne­ve után tudakozódni. Még jó, hogy van ez az április 11-e, ami­kor legalább néhány nap erejé­ig a vers kerül megint a figye­lem középpontjában, és úgy tűn­het, van még helye a költészet­Márai Sándor is betársult, ő is ma születésnapos amióta itthon újra felfedezték Mária Sándort, és nem kívá­natos személyből ünnepelt szerzővé lett, nem lehet elmen­ni szó nélkül amellett, hogy „sorrendben” ő volt az első je­les íróink között, aki április 11-én született. Márai 1900- ban Kassán, József Attila 1905-ben, Budapesten. Bár Márait elsősorban próza- és drámaszerzőként tartjuk szá­mon, és főképp a már emigrá­cióban írt regényei révén lett az utóbbi másfél évtizedben vi­lághírű, költőként is élete vé­gigalkotott, és fontos műveket hagyott hátra. Két legismer­tebb verse tán a Halotti beszéd és a Mennyből az angyal. nek a mai, Való Világtól és celebszélyiségektől sújtott vilá­gunkban. A média is próbálkozik: kiad­ták például dvd-n a valaha nép­szerű Vers mindenkinek soro­zatot - kérdés, mekkora rá a ke­reslet? Szintén ismétlik a köz- szolgálati tévében az 1990-es évektől népszerűvé vált Lyukas­éra című műsort, ahol idézetek alapján kellett kitalálni az adott verset. Az is igaz, hogy manapság na­gyon nehéz költészettel a figye­lem középpontjába kerülni. A verseskötetek 200-300 pél­dányban jelennek meg, terjesz­tésük megoldatlan. POÉNPEECEK Megy a jóindulatú csiga az erdőben. Egyszer csak ta­lálkozik a tündérrel:- Csiga, kívánj egyet és azon­nal teljesítem! Erre a csiga: - Dögölj meg! ■ A paraszt bácsi a folyóparton baktat a szekerével. Ott van. szolgálatban a rendőr. A bá­csika megkérdezi tőle:- Biztos úr, hol lehet itt baj nélkül átkelni a szekérrel?- Jöjjön csak, bátyám, majd megmutatom. Itt nyugodtan áthajthat. A bácsi úgy is tesz, de hamarosan elsüllyed a szekérrel együtt. Megszólal a rendőr:- Érdekes! A kacsáknak csak derékig ért. ■- Honnan tudod, hogy egy elefánt van a hűtődben?- Látod a lábnyomát a vajban. ■ A királyfi utolsó szava:- Süsü, aggyá' tüzet! ■ Egy srác találkozik az erdő­ben a jó tündérrel.- Mivel épp jó kedvem van, teljesítem kettő kívánságo­dat.- Csak kettőt? Legyen már három, mindig annyi szokott lenni!- Oké, legyen három! Mi a másik kettő? ■- Anya! Azzal csúfolnak az iskolában, hogy túl nagyok a fogaim.- Dehogy, kisfiam! Csak ne beszélj annyit, nehogy össze­karcold a parkettát! Egy napra szóló költészet? április ii. Verskultusz nincs, de azért az ünnepet megüljük Márai Sándor sosem tért haza az emigrációból - ma már világhírű írónk Eredetileg József Attilához kotodik a Költészet Napjanak megünneplése Átalakul Sztálin szülőháza rém Nem a nagy vezér dicsőségéről fog szólni a kiállítás A sztálini diktatúra áldozatai­nak emlékmúzeumává alakít­ják át Sztálinnak a grúziai Gori- ban lévő, jelenleg az ő múzeu­maként működő szülőházát; ezt Nikoloz Rurua grúz kulturális miniszter jelentette be hétfőn, amikor látogatást tett az emlék­helyen. A miniszter szerint az egyko­ri szovjet tagköztársaság nem engedheti meg magának, hogy létezzen a területén egy, a néhai „szovjet diktátort dicsőítő” mú­zeum, mert egyszerűen össze­egyeztethetetlen a jelennel és a jövővel. A Sztálin-kultuszt ápoló em­lékhelyet 1937-ben, a sztálini tisztogatások tetőpontján alakí­tották ki a grúziai városban, ahol a diktátor 1879-ben született. ■ Nem engedhetik meg maguknak, hogy tovább éjjen a Sztálin-kultusz A gigantikus múzeum magába foglalja a szülőházat, ahol „a né­pek atyja” világra jött, és mint­egy 47 ezer kiállítási tárgyat, köztük a néhai diktátor szemé­lyes holmijait és halotti maszk­ját. 1975-ben egy hatalmas grá­nit- és márványszobrot emeltek a véres kezű szovjet vezérnek. Noha több millió ember halálá­ért felelős, az 1953-ban elhunyt Sztálint még mindig sokan nagy emberként tisztelik, főleg Grúzi­ában és Oroszországban. Jellemző, hogy a kaukázusi or­szág nyugatbarát kormánya rendre azt hangoztatja, hogy sza­kítani akar a szovjet múlttal, de például a gori Sztálin-kegyhely a mai napig érintetlen maradt. A diktátornak Gorában emelt em­lékművet két éve egy titokban végrehajtott éjszakai akcióban már lerombolták. ■ M. K. Ma ÍS ropják. Vidám forgatag egy táncházban a moldvai csángó falu­ban, Klézsén (Cleja). A moldvai csángók a romániai Moldva tartomány­ban élő, mintegy 240 ezer fős katolikus népcsoport; a magyarul is be­szélő moldvaiak száma manapság 60 ezer főre tehető (mk) Legyen-e nő a köztársasági elnök itthoni Az Irodalmi Centrifuga interne­tes portál szerint nem kétséges, hogy női elnököt kell választa­ni, mivel politikai elemzők azt jelzik, hogy nehéz lesz újabb kétes férfipolitikust elfogadtat­ni elnökként. Mint írják, nők szóba sem kerültek eddig, mi­vel a magyar férfi nehezen kép­zel el nőt konyhán kívül. A ma­guk részéről a szemléletváltás­ban egy névsorral segítenek, íme néhány közismert vezető személyiség: Edelsheim Gyulai Ilona (lásd még: Horthy István­ná), Szigeti Adrienn, Lévai Ka­talin, Morvái Krisztina, Bán Zsófia, Mohácsi Viktória, Geréb Ágnes, Gyarmati Andrea és Pol­gár Judit. ■ M. K. HIRDETÉS helyett csak ' .V,L3 - 'i'fl B 1 i |Nx J Hrfcy7.;X 0 ^ | 1| I I] i \r-> e ■ I* NvjBi y —-Nejjjr uui.j '—A—1-- —\ > Ajánlatunk 2012. április 30-ig érvényes. Előfizetési ajánlatunk kizárólag az adott megyei napilap terjesztési területén lakótiellyel/tartózkodási hellyel rendelkező előfizetők által vehető igénybe. Kérjük, hogy az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklődjön a megyei napilap helyi tarifával hívható ügyfélszolgálati telefonszámán. Az ajánlatot azok a természetes személyek vehetik igénybe, akiknek az előfizetést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési címen nem volt érvényes, az ajánlatban feltüntetett magazin előfizetése. Megrendelését kővetően a megyei lap kézbesítője felkeresi Ónt a számlával. A díjfizetést követő hónapban megjelenő első lapszámtól kézbesítjük Önnek magazinunkat. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.aslapok.hu oldalon. Akciókód: 2058

Next

/
Oldalképek
Tartalom