Somogyi Hírlap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-11 / 85. szám

6 2012. ÁPRILIS 11. SZERDA GAZDASÁG HÍRSÁV Bérkompenzáció: elindult a pályázat indul a 21 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett kiegészítő bérkompenzá­ciós pályázat, amelyen a Nemzetgazdasági Minisz­térium várakozása szerint 450-650 ezer munkavállaló juthat 2-3 százalékos bér- kiegészítéshez - jelentette be Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatásért felelős államtitkára. A munkálta­tók júliusban juthatnak az igényelt kompenzáció 70 százalékához, a további 30 százalékot szeptemberben kapják. Üzemanyagok: ezen a héten nincs áremelés A héten nem változik az üzemanyagok nagykereske­delmi ára - értesült az MTI. A Mól egy hete bruttó 5 fo­rinttal emelte a 95-ös benzin literenkénti nagykereske­delmi árát, a 451 forintos átlagárral a benzin ára új csúcsra került. Támogatás kérhető agrárbiztosításhoz 60 százalékos díjtámogatást nyújt a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (VM) nemzeti forrásból az időjárási kocká­zatokra kötött mezőgazda- sági biztosítási díjhoz. A díj- támogatást is az április 2-án megnyílt egységes kérelem elektronikus kitöltő felüle­tén igényelhetik a termelők. Az egységes kérelemben 26 jogcímre lehet pályázni. A legnagyobb tétel a 280 milliárd forintos terület­alapú támogatás. Nem költenek eleget kutatásfejlesztésre Magyarország kutatásfej­lesztési ráfordításai a GDP arányában bővültek ugyan, de a vállalati ráfordítások alacsonyak; sok a jó és meg­valósítható ötlet, de elégte­len azok menedzselése - ez derül ki a Nemzeti Innová­ciós Hivatal (NIH) gondo­zásában elkészült Vállalati KFI-jelentésből. Mészáros György, az NIH elnöke elmondta: a hivatal igyek­szik felkarolni az innovatív elképzelésekkel rendelkező vállalkozásokat. Beszerzés zárt ajtó mögött titkosítás Visszaélésre adhat lehetőséget a rugalmas megfogalmazás NAV-akció: egy hónap alatt tizenhárom külföldi rendszám A Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal listájára kell felkerülni a bizalmás megbízások elnyeréséhez ellenőrzés: Összesen tizenhá­rom külföldi rendszámos adó­elkerülő, ebből két ügy már határozattal lezárva - ez az első havi mérlege a külhoni azonosí­tóval közlekedő autók országos NAV-ellenőrzésének. Az adóha­tóság március elején indított akciót, melynek lényege, hogy a vám- és pénzügyőrök a napi munkájuk - például a teherau­tók szállítmányának ellenőrzése - mellett a külföldi rendszámú autókat is kiveszik forgalomból, és megvizsgálják, jogosan hasz- nálják-e az azonosítójukat. Akkor a NAV azt a tájékoz­tatást adta, hogy legkevesebb egy hónap kell, míg értékelni lehet az eredményeket. Ez letelt, az adatok szerint a le­füleltek több mint fele a szlo­vák rendszámot választotta. Ellenük még nincs határozat, német és svájci rendszámra viszont már igen: egy-egy. Az „elit elitje” vehet csak részt a nemzetbiztonsági érdekeket érintő köz- beszerzéseken, amelyek titkosítását néhány napja tovább szigorították. VG-összeállítás A nyilvánosság szempontjá­ból nincs komolyabb jelentő­sége annak a friss törvény- módosításnak, amely szerint a nemzetbiztonsági vagy kü­lönleges biztonsági érdeke­ket érintő beszerzések egyes adatai tíz évre titkosíthatók. A „minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzet- biztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézke­déseket igénylő” - részletesen egy 2011-es kormányrendelet­ben szabályozott - beszerzések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, még akkor sem, ha a beszerzés összege az uniós értékhatárt meghaladja. Az utóbbi esetben az Ország- gyűlés bizottsága hozhat hatá­rozatot. A megfogalmazás elég­gé rugalmas ahhoz, hogy visz- szaélésekre adjon lehetőséget, és megérne egy alaposabb vizs­gálatot az is, hogy mennyire áll összhangban ez a lehetőség az uniós irányelvekkel - jelezte a Világgazdaságnak több, közbe­szerzésekkel foglalkozó jogász. Ezeken a beszerzéseken az „elit elitje” vehet csak részt szi­gorúan „meghívásos” alapon. Kizárólag olyan társaság jöhet szóba, amely szerepel az Alkot­mányvédelmi Hivatal irányadó jegyzékén (IJ). Ehhez elég, ha a cég megfelelő minősítésű Te­lephely Biztonsági Tanúsítvány­nyal (TBT) rendelkezik, amihez nem csupán a cégadatok ellen­őrzése, de a cég vezetőinek és a „titkokhoz” várhatóan hozzá­férő munkatársak nemzetbiz­tonsági átvilágítása is szüksé­ges. TBT-vel nem rendelkező társaságok esetében az irány­adó jegyzékbe való felvételről a kérelmezésen szereplő ada­tok ellenőrzése után az Alkot­mányvédelmi Hivatal dönt, a döntés ellen fellebbezésnek he­lye nincs. A jegyzékbe bekerü­lés azonban még csak fél siker: a szóban forgó beszerzéseken az ajánlatkérő joga eldönteni, hogy az IJ-ről mely cégeket hívja meg - így választják ki a fővárosi Kossuth tér felújítóit is. Sem a TBT-vel rendelkező, sem az jegyzékben szereplő cégek listája nem nyilvános - tájékoztatta lapunkat az Al­kotmányvédelmi Hivatalt fel­ügyelő Belügyminisztérium, amely jelezte: utóbbi listán „több száz cég” szerepel. A „piac” mé­retéről sem kaptunk adatot: „a kormányrendelet hatálya alá tartozó beszerzések konk­rét, részletes adatainak kezelői a felmentést kérő (ajánlatkérő) szervek”. A képet árnyalja, hogy a nemzeti TBT-vel ren­delkező cégeket a Nemzeti Biz­tonsági Felügyelet (NBF) tartja nyilván, amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt áll. A felügyelet csak Magyaror­szágon bejegyzett gazdálkodó szervezet részére állít ki TBT-t, külföldi cégek ellenőrzése a bejegyzés szerinti ország társ­hatóságánál kezdeményezhető. Erre akkor kerülhet sor, ha a minősített adatot átadó szerv nem Magyarországon bejegy­zett szervezetet kíván „Bizal­mas!” vagy magasabb minősí­tési szintű szerződés végrehaj­tásába bevonni, és a cég nem rendelkezik TBT-vel. A homályos megfogalmazás tág teret engedhet a fantáziának önmagában az, hogy a ma­gyar szabályozás kiveszi a közbeszerzési törvény hatá­lya alól a védelmi jellegű, nemzetbiztonsági érdekeket érintő beszerzéseket, nem sért nemzetközi, illetve kö­zösségi jogot: ezt az uniós alapszerződés 296. cikke is elismeri, és eltérést biztosít az olyan esetekre, amelyek­ben a közösségi jognak való megfelelés veszélyeztetné a tagállamok „alapvető bizton­sági érdekeit” - fejtette ki Dagonya András közbeszer­zési ügyvéd, európai uniós szakjogász. BÍRÓSÁGI JOGGYAKORLATA ÍS van az ügykörnek: a Bizott­ság kontra Spanyolország ügyben például az Európai Bíróság úgy ítélkezett, hogy azok a szakaszok, amelyek­ben a szerződés rendelkezik az ilyen jellegű eltérésekről, „kivételes és egyértelműen meghatározott esetekre” vonatkoznak. Ezért is fontos, hogy a belső szabályozás miként határozza meg „az ország alapvető biztonsági érdekének” fogalmát, egy ho­mályos, nem kellően pontos megfogalmazás ugyanis tág teret engedhet a fantáziának - figyelmeztet a szakember. A magyar szabályozás közös­ségi kereteken nyugszik, és kivételként kezeli ezeket be­szerzéseket, a belső jogalko­tás és főleg a jogalkalmazás felelős azért, hogy betöltse valódi funkcióját -foglalja össze Dagonya András. ■ A legaktívabb a NAV észak-magyarországi szervezete volt. Bár a NAV nem részletezte megyénként az adatokat, az Észak-magyarországi Régiós Főigazgatóságuk hétvégi köz­leményéből kiderül, hogy ők járnak élen a rendszámvadá­szatban. Saját közlésük szerint kilenc eljárást indítottak, ebből egy esetben hoztak határozatot 200 ezer forintos szankcióról, vagyis az ország többi régiójára összesen jut négy további ügy. Az adóhatóság közléséből kiderül, hogy a tavaly nyártól tavaly év végéig érvényes ked­vezményes, „felezett regadós” autóhonosíttatási lehetőséggel 2009 alkalommal éltek. A NAV közlése szerint az eddigi adatok­ból nem lehet objektíven megál­lapítani, sikeres-e az egyébként folytatódó rendszámvadász ak­ció, ehhez minimum fél év kell, ráadásul a preventív hatást még akkor sem lehet becsülni. ■ VG Lefülelt rendszámok Honosság Eljárás román 1 szlovák 6 német 2 svájci 2 osztrák 2 Összesen 13 FORRÁS: NAV Akadályokat bontottak le a nagyberuházások előtt parlament Frakciószövetségi vita alakult ki Fidesz-KDNP-ben a képviselői álláshalmozás tiltásáról Felgyorsulhatnak a kiemelt beruházások, megalakulnak a foglalkoztatási szövetkezetek - gazdasági tartalmú törvé­nyekről is végszavazott tegnap lapzártánk után a Parlament. Előbbi törvény jelentősen rövi­díti az ügyintézési határidőket, amelyek a kiemelt állami be­ruházásokra vonatkoznak - az indoklás szerint a cél az uniós kifizetések gyorsítása. Utóbbi pedig lehetővé teszi, hogy a „társadalom perifériájára sod- ródottak” közfoglalkoztatóként működő szövetkezetbe tömö­rüljenek, ha legalább ötszázan vannak, és egy nemzetiségi önkormányzat is csatlakozik. A szövetkezet a tagjainak mun­kát ad, az előállított terméket és szolgáltatást pedig értékesíti. Döntött a T. Ház arról a tör­vényről is, amely finomítja a látványcsapatsportok céges tá­mogatását lehetővé tevő szabá­lyokat. A támogatás igénybevé­teléhez két évi köztartozás-men­tesség kell, a pénzt pedig bizo­nyos esetekben frissen alakult sportegyesületek is kaphatják - így egy egyesület formai át­alakulása nem lesz kizáró ok, ha már régebb óta végez érde­mi szakmai munkát. Leszál­lítják továbbá az értékhatárt, mely felett már miniszteri döntések kellenek a fejlesztési támogatásokról. Frissül a szabálysértésekről Rubovszky György (KDNP) Nem kell az államosítás A dorogi önkormányzat felter­jesztéssel fordul a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz a Dorogi Szent Borbála Szakkór­ház és Szakorvosi Rendelő Nonprofit Kft. államosításá­nak megakadályozása érdeké­ben - közölte a város polgár- mestere. Tittmann János (MSZP) azt mondta: a város vagyonából csaknem egymilli- árd forintot fordítottak az egészségügyi infrastruktúra kiépítésére, a kórháznak nincs adóssága, felújított épületek­ben működik, így érthetetlen, hogy az állam átveszi, ráadá­sul egyeztetés nélkül. szóló törvény is, a megszava­zás után bekerül ebbe például az engedély nélküli gyógyszer-- készítményekkel kapcsolódó szabálysértés, közigazgatási bírság váltja a szabálysértési szankciókat bányászatnál, ál­lattenyésztésnél, illetve pon­tosították a rossz minőségű termék forgalombahozataláról szóló passzusokat is. Szavazott a napirend szerint a Parlament néhány, előtte fek­vő törvénytervezethez benyúj­tott módosító csomagról is. Az Országgyűlésről szóló törvény egyik módosítójáról kisebb vita alakult ki: a KDNP-s Rubovszky György elfogadhatatlannak ne­vezte, hogy a következő cik­j lusban a 199 képviselő egyi­kének sem lehet más kereső tevékenysége, mint a honatyai főállás. A korlátozásért cserébe egyébként 750 ezer forintos ke­resetük lenne, ami sok esetben jövedelemcsökkenést jelentene: bizottsági és egyéb posztokkal akár egymillió forintot is keres­het ma egy képviselő. Az országgyűlés elkezdte az 55 települési kórház májusi ál­lami átvételéről szóló, valamint a bányászati és energetikai tör­vényeket módosító javaslat tár­gyalását is. Ma a tervek szerint a T. Ház a járásokról szóló tör­vényt tárgyalja, illetve folytatja a tegnap kezdett vitát az emlí­tett két tervezetről. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom