Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)

2012-03-28 / 74. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2012. MÁRCIUS 28., SZERDA Punyát sütöttek a haromfai fiúk, lányok a roma-napon Negyedszer tartottak multikul­turális roma-napot a háromfai is­kolában. Brantmüller Zoltán pol­gármester köszöntötte a résztve­vőket, Ignácz János a nagyatádi Cigány Kisebbségi Önkormány­zat vezetője ismertette a nap je­lentőségét A diákok több csoport­ban ismerkedtek a cigányság vándorlásával, életmódjával, a ci­gány és a magyar népmesék vilá­gával. Elsajátították a korabeli ci­gány kenyér - a punya - elkészí­tését is. Az interneten felkutatták a természetben rejlő hasznos nö­vényeket: rajzos albumot állítot­tak össze, és teát is készítettek. A felnőttek színes tablókon bemu­tatták az ehető és a mérges gom­bákat. Felkutatták a cigány és a magyar őshazát, a vándorlás helyszíneit „bejárva” jutottak el hazánk területére. Kiszínezték a cigány és a magyar jelképeket. A napot az alkotásokból ösz- szeálh'tott kiállítás megtekinté­sével, a frissen sült punya és po­gácsa elfogyasztásával zárták. GYÖRKEJÓZSEF A fiúk is ügyesen dagasztottak Nemdohányzó a zamárdi szabadstrand Zamárdi is rendeletet alkotott a dohányzás tilalmáról. E szerint például a játszótereken, az okta­tási, egészségügyi és sportléte­sítmények környékén, a busz­megállókban és a vasútállomá­son tilos a dohányzás. Nemdo­hányzó területté nyilvánították többek közt a szabadstrand egy részét és a Városháza teret. A közterületi szeszesital-fogyasz­tást is korlátozták. ■ F. I. Szeretik Kaposvárt. A cégvezetők, bárkit is illet az érdem, üdvözlik a közgyűlés adóemelés-mérséklését, de más szakmai szervezetekkel együtt úgy látják, folyamatos, érdemi párbeszéd kell Földet ért a kaposvári modell adóóra Bizalomvesztés a döntés-előkészítésben és az érdekegyeztetésben A kaposvári adók soha nem látott emelése az or­szág soha nem látott ne­hézségeiből következik. Amint erről az okról őszintén lehet szólni, úgy az adóemelési kényszer­ről is politikai játszmák­tól mentesen kellene. Balassa Tamás Egyre erősebbek a tiszta beszédet követelő hangok a kaposvári gaz­dasági szereplők köreiben. Töb­beknél az tette be a kaput, ahogy a városvezetés a vállalkozások ál­tal szorgalmazott helyiadó-mér- séklést végigvitte, azt a látszatot keltve, mintha érdemben egyez­tetett volna a kritikát megfogal­mazó Kaposvári Cégszövetséggel (KC). Végül Szita Károly úgy álla­podott meg a városbarát Vállal­kozók Kaposvár Közösségéért (VKK) szervezettel, hogy még az­nap elkészült az előterjesztés. Ami persze nem életszerű, de ezt megerősítette Kéki Zoltán címze­tes főjegyző is kérdésünkre: egy előterjesztés komoly dolog, ezen a tervezeten legalább tíz napja dolgoztak a munkatársai. De nem mindegy, ki érte el a „sikert”? Adótartalmi szempont­ból teljesen mindegy. Közgazda- sági nézőpontból viszont tovább­ra is az a lényeg, korrekt-e az adóterhelés, volt-e hatáselem­zés? Ami egy hosszadalmas és összetett művelet: a cégek élet- képességét, eredménytermelő kapacitását, de még a vásárlókö­zönség fizetőképességét is szem előtt kellene tartani a kiszámítá­sakor. A létező versenypiaci pa­raméterek, gazdasági mutatók mellett az előrejelzések birtoká­ban lehet az adók áthangolását okosan megtenni, mondják közgazdászok. Talán nem vélet­len, hogy a cégszövetség nem hamarkodja el a nyilatkozatot, inkább számol. Egy műveleten nem nehéz túl lenni: a félmilliár­dos ez évi kaposvári telek- és „A mi pályánk most nagyon rossz irányba mutat Minden gazdaságellenes nap két mási­kat vesz el a város életéből, még akkor is, ha egyszer talán megtörténik a 180 fokos irány­váltás a versenyképesség felé. Ha a gazdaságot végképp elül­dözik, vele megy kérem a ma még az újraelosztási rendszer miatt nyertesnek számító hu­mán értelmiség, hivatalnok ré­teg „kulturális elit”. Mire ma­radnának egy gazdaságilag le­épült, fogyó városban? Mire?” Ezt Pécsről mondta Síkfői Ta­más, a Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara (PBKIK) építményadó-teherből 3040 mil­liós irodaterhet vett ki a város, és 30 milliós hitelalapot hozott lét­re. Az elengedés így 3,5 száza­léknyi, s ugyanennyi a hiteles halasztás. A pluszterhelés 93 százaléka megmaradt. Java a multikon, de azt nem tudni, mekkora része. A hitelalapról, mint a kaposvári modell új esz­közéről szólván: a csőd szélére került vállalkozásoknak a ter­hek kétéves elodázása olyan, mint „halottnak a csók”, vélik forrásaink. A városháza még mindig a megyei jogú városok 7. legala­titkára ősszel Most egyike a pécsi vállalkozások tiltakozá­sát szervező érdekképviseletek­nek. A fenti írásában, ha jól értjük, Kaposvár gazdasági programjátpozitívumként emelte ki És valóban, a kapos­vári modellt tartalmazó írás még mozgástérrel született „Kaposvár adópolitikája más. Nálunk a helyi adó nem a be­vételt növelő, hanem a gazda­ságot ösztönző eszköz A vég eredmény a városok döntő többségénél a magas helyi adók és a gyenge helyi gazda­ság, infrastruktúra kettőssége. A kaposvári kis- és középvállal­csonyabb adójaként beszél a ka­posvári cégadó-terhelésről. Az igazság ezzel szemben az, hogy Zalaegerszeg (nincs adó), Szek- szárd (most lesz) beleszámításá­val, és Érd (azonos mérték) a 9- 10. helyen áll a város. De ez a statisztika csak bűvészkedés, mutatnak rá szakértők, a szá­mok ugyanis összehasonlítha­tatlanok. Két okból is. A szerte­ágazó differenciálási gyakorlat miatt egyrészt, de ami még fon­tosabb, a városok eltérő gazdasá­gi életképessége miatt. Ezt húz­ták alá az érdekegyeztető fórum tagjai a hétfői közgyűlési adó­záloga. Különleges figyelmet kell szentelni nekik, mivel a munkahelyteremtésben elsődle­ges szerepet játszanak. "A PBKIK figyelemre méltó háttér­anyaggal támogatta a még Ka­posvárnál is jobban eladóso­dott, és nehezebb helyzetbe ke­rült Pécs adódöntését előzete­sen. Az érdekegyeztetés ko­molytalansága miatta kamara ott élesen fellépett A CÉGSZÖVETSÉG ÉRDEKLŐDIK a pécsi vállalkozások adóemelés elleni tiltakozó gyűlése iránt, és a formálódó nagykanizsai szervezethez is ellátogatnak. korrekció előtt. A munkáltatói oldal tagjai rendkívül elégedetle­nek a látszat-érdekegyeztetések­kel, és a döntés-előkészítéssel szembeni bizalomvesztésről be­szélnek. A város által működte­tett fórum több tucat meghívott szervezete közül néhány jár az ülésekre, a távolmaradás az egyeztetés érdemtelenségét jel­zi. Soha, semmi nem változott még e fórumokon érdemben. Pe­dig szerintük is itt az idő, hogy asztalhoz üljenek, és őszintén beszéljenek egymással a szerep­lők. A Kisosz részéről Jó László elnök és Kertész Rezső társel­nök családi vendéglátó-vállalko­zások, kiskereskedések elkezdő­dött tönkremeneteléről beszél, és arról, az adódöntések durva beavatkozást jelentenek a gaz­daságba, az ezer sebből vérző szektorba. Sáfrány Lajos IPOSZ elnök azt mondja, a kormányok nehéz helyzetbe hozták az ön- kormányzataikat, most ők hoz­zák nehéz helyzetbe a vállalko­zásaikat. A cégek életfunkciót mutatnak: elbocsátások, fejlesz­tések elhalasztása, költségek át­terhelése a menekülőút. Az adóemelés-mérsékléssel a város nem teheti polcra az adó­aktákat. A kaposvári modelle­zést több hasznos elem megtar­tása mellett a földön állva kelle­ne folytatni a tapasztalatok, s a várható pénzügyi nehézségek miatt, vélik elemzők. Tiltakozás: iparkamara, ipartestület, vállalkozószövetség szervezi Pécsett kozások megerősítése a jövő A rozsda dicsérete. Jovián György műveit mutatja be a kaposvári Vaszary Képtárban látható a festménykiállítás. Az erdélyi születésű alkotó egyéni, transzavantgárd kifejezést talált mondanivalójának. Művészetére a soroza­tok készítése is jellemző, a Rozsda dicsérete jól szemlélteti ezt Gobelinlányt kapott a fiúunoka alkotókedv Lassan jön a régi lendület. Ha adja, akkor kiállítják a képeit Kétszer már kiállították a képeit, harmadszor olyan nagyon nem szorgalmazza, pedig nógatnák. A zákányi Cserép Józsefné azt mondja: mostanában valahogy nem érez késztetést az új képek elkészítésére, mióta meghalt a párja, elfogyott a lendület. Az asz- szony tizennégy éve kezdett go- belinezni, képei a lakás minden helyiségében fellelhetők, és ak­kor nem szóltunk még azokról, amelyek gazdára találtak. Mutat­ja: delfineket hímzett a horgász­ni szerető férjének, fiatal lányt az akkor még „szóló” fiúunokájá­nak, aki azóta már egy igazi ba­rátnőre cserélte a nagyi gobelin­jét. A legtöbbet mégis a saját örö­mére készítette. Lassan készül a kép, de talán visz- szajön a régi alkotókedv- Örökmozgó vagyok és a go- belinezés lekötmesélte Cse- répné. 23 éve költözött Zákány­ba, de nem tud betelni az itteni­ek jóságával, figyelmességével, a táj szépségével. Szomorúságot az elmúlt évek hoztak, amikor beteg férjét ápolta, de akkor se kesergett Kérdezgették is tőle: hogy tudsz mindig mosolyogni? Ha tehette, kezébe vette a kézi­munkát, igaz az egyre drágább alapanyag gyakran gátat szabott az alkotásnak. ígértek nem ke­vés pénzt a munkáiért, de ra­gaszkodik hozzájuk. Itt egy ha­vas táj, amott állatok, mind­egyikhez fűzi valami. Az össze­sét bekereteztette.- Jaj mama, ez nagyon szép lesz - buzdítják a gyerekek is. Hét unokája és három déduno­kája van. Amikor még dolgozott, sok szép kirándulóhelyre elju­tott, szívta magába az ismerete­ket, most is abból töltekezik, hi­szen nem tanulhatott. Az újra azonban fogékony. Azt mondta: ha a klasszikus festők helyett maiak alkotásai is megjelennek a gobelinen, talán a fiatalok sze­mében is értékesebbek lesznek ezek. És valószínűleg tudja, hiszen két unokáját neveli. Erőt belőlük merít a mindennapokra, emel­lett egyháztól független Isten­hite erősíti. Amúgy reméli, hogy egyszer a régi alkotókedve is visszatér. ■ Varga Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom