Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)

2012-03-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám

2012. MÁRCIUS 25., VASÁRNAP SZTORI 5 A Balaton a veszélyeztetettek között hiány Vízhiány nem fenyeget, de életmódunk semmi jót nem ígér. Mindegy, mit, csak igyunk A szakember azt mondja, hogy nem az a kérdés, csapvizet vagy ásványvizet igyunk. A lényeg a bőséges folyadékpótlás, mert hamar jön a rossz közérzet, memóriazavar. Egyelőre csak a figyelmet­lenség, életmód miatt nem iszunk elég vizet, idővel azonban lehet: komoly ta­karékoskodásra szorulunk, a világ édesvízkészlete ugyanis rohamosan fogy. Magyarországon leginkább a Balaton vízszintje okoz gondot, mára már kritikus, amúgy a rendelkezésére ál­ló víz mennyisége jóval meghaladja a felhasználtat. A víz pedig nemcsak létele­münk, de meghatározza teljesítőképességünket, mindennapjainkat is. Kun J. Viktória Egy átlagos amerikai állampol­gár naponta körülbelül 500 liter vizet használ, míg egy átlagos af­rikai család napi 12 liter vízből gazdálkodik. Magyarországon az egy főre jutó ivóvíz-felhasználás 140 liter naponta. Ha ezt a ten­denciát folytatjuk, 2025-re a vi­lág polgárainak a fele vízproblé­mákkal fog küzdeni. A legfris­sebb készletek túlfogyasztása azonban egyre nagyobb gondo­kat okoz, ha nem sikerül megol­dást találni a felmerülő problé­mákra, veszélybe kerülhet a kon- | tinens teljes vízellátása. Földünk 1 vízkészletének csupán 3 százalé­ka az ember számára fogyaszt­ható édesvíz, ennek a hetven szá­zalékát a mezőgazdaság használ­ja fel, édesvízkészletünk csak­nem egy százaléka jut 6,5 milli­árd ember fogyasztási igényei­nek kielégítésére. Az igények nö­vekedése miatt az édesvíz-gaz­dálkodás jelen formájában nem tartható fenn sokáig. A hollandi­ai Twente Egyetem legújabb vizs­gálata szerint a vízhiány már most is legalább 2,7 millió em­bert súlyt legalább egy hónapig minden'évben. Magyarország azon szerencsés országok közé tartozik, ahol a rendelkezésére álló víz mennyisége jóval meg-' haladja a felhasznált mennyisé­get, ez azonban a szakemberek szerint nem azt jelenti, hogy sza­bad pazarlóan bánnunk vele. Ná­lunk leginkább állóvizeink okoz­nak fejtörést, a Balaton például az ENSZ klímaszakértőinek je­lentései alapján összeállított leg­veszélyeztetettebb helyek százas listáján is szerepel. Az unió vízfelhasználásának mintegy ötödét adó lakossági fo­gyasztás rendkívül pazarló, egyes tagállamok esetében a kár­ba vesző ivóvíz aránya eléri az 50 százalékot, ráadásul az el­használt víz csaknem negyedét a WC-k öblítésére használjuk. Egy ember egynapi táplálékszükség­letének előállításához 2-5 ezer li­ternyi vizet használunk. Ameny- nyire bőkezűen folyatjuk és fo­gyasztjuk a vizet, ivásban na­gyon is szűkmarkúak vagyunk. az európai szakértők ajánlá­sa szerint a kamaszok, a felnőt­tek és az idősek fogyasszanak legalább 2,5 liter (férfiak) illet­ve 2 liter (nők) vizet naponta, átlagos hőmérséklet és átlagos fizikai aktivitás mellett. Mivel az élelmiszerek víztartalma a Ugyan az orvosilag ajánlott napi folyadékmennyiség 2-2,5 liter, amit közvetlenül ivással kellene szervezetünkbe juttatni, és nagy­jából ugyanennyinek más formá­ban kell bekerülnie, a magyarok jelentős része ennek nem tesz eleget. Pedig a szakemberek sze­rint a víz minősége nálunk jó, a folyadékhiány viszont súlyos egészségkárosodásokhoz vezet­het, amelyek jó részéről sokan még csak nem is tudják, minek köszönhetik. vízbevitelnek átlagosan a 20%- át jelenti, ezért a férfiak eseté­ben 2 liter, nők esetében 1,6 li­tert kell fogyasztaniuk naponta italokból, beleértve a csapvizet és a palackozott vizet. A FIZIKAILAG AKTÍV MUNKÁT végzők folyadékigénye maga­„Fejfájás, koncentrációzavar, ingerlékenység, fáradtság, táplá­lékfelszívódási gondok, nem is gondolnánk, hogy mind-mind a kiszáradás első jelei. A vízház­tartás felborulása a vérnyomás és a pulzus emelkedését okozza, ezért érzünk fáradtságot. Mind­össze a szervezet víztartalmának 15-20 százalékos csökkenése már szomjazásos halálhoz vezet­het. Kiszáradáskor a döntési ké­pesség átmeneti zavara akár bal­esethez is vezethet, amelynek a sabb, ez a mennyiség az inten­zitással együtt nő, ülőmunka esetén egy átlagos férfi szük­séglete 1,2-2,5 liter, mérsékelt fizikai aktivitásnál már 3,2 li­ter, de meleg környezetben vég­zett aktív munka mellett 6 liter­re nő. kockázata a hőmérséklet emel­kedésével fokozódik. Több tanul­mány szerint a munkahelyi bal­esetek száma 24 foknál mele­gebb időben harminc százalék­kal nőhet” - mondja Gilingerné dr. Pankotai Mária, a Semmelwe­is Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástu­dományi Tanszékének docense. A szakember most készített ta­nulmányt a magyar ásványvizek összetételéről és szerepéről egye­bek mellett az ivás fontosságá­És miért? A víz teszi lehetővé a vérkeringést, a vér nyomását, a tápanyagok oldását, felszívódá­sát, szállítását, befolyása van a vér sav-bázis egyensúlyára, il­letve a hő szabályozó szerepé­vel biztosítja a csaknem állan­dó belső hőmérsékletet. nak hangsúlyozására. „Szerveze­tünk szomjúság formájában jel­zi ugyan, hogy több folyadékot kíván, de ez a vészjelzés rend­szerint későn, a 2 százalékos fo­lyadékveszteség elérésekor érke­zik. Addigra már jönnek a tüne­tek, a rossz közérzet mellett rom­lik a rövid távú memóriánk, a koncentrációnk és reakcióidőnk. Ha kiszárad a szánk, az már a 3- 5% vízveszteséggel járó, fokozot­tabb kiszáradás tünete. Ebben az esetben a koncentrációzavar mellett a vese kiválasztási folya­matai is romlanak, az álmosság, türelmedenség, émelygés és az érzelmi instabilitás egyaránt gyakori következmények. Ezen a ponton már komolyan kockáztat­juk egészségünket” - mondja. Hazánkban nagyon sok a magas ásványianyag-tartalmú víz. Mindezek mellett a szakember azt mondja: csapvíz vagy ásvány­víz, nem ez a kérdés: a folyadék­pótlás létfontosságú. A víz teszi lehetővé a vérkeringést, a vér nyomását, a tápanyagok oldását, felszívódását, szállítását Barátkozás a bezzegemberrel RADOS VIRÁG a családoknak megvannak az úgynevezett „bezzegembe- reik”. Nálunk édesapám régi osztálytársai közül került ki ez a személy: „bezzeg-Gy.” nagyanyám egész hosszú életé­ben nem szűnt meg őt emle­getni. Hogy Gy. milyen sike­res, milyen szép pályát futott be, mekkora karriert csinált. Nem mintha apám ezt egy, a Gy.-étől különböző területen nem tette volna meg, de a szü­lő gyakran mást vár el a gyer­mekétől, mint amit az csinál. szóval „bezzeg-gy." afféle fan­tom volt, aki állandóan jelen volt köztünk. Hús-vér valójá­val apám felnőttként csak rit­kán találkozott. Persze a „rit­kaság” szintén relatív, mert ha azt vesszük, hogy a hajdani, most már nyugdíjaskorú osz­tálytársak az érettségi óta minden évben összejönnek, akkor inkább „gyakoriságot” lehetne mondani. nekünk, gyerekeknek Gy. egy­fajta jó szellem maradt. Most láttuk először, hogy március elején apánk temetésén az osztálytársak nevében, akik szép számban eljöttek, ő mondta a búcsúztató beszé­det. Egyszerű, szeretetteljes, igaz szavakat. feltámadt bennem a vágy, hogy személyesen is megis­merjem Gy.-t. Hogy közelről lássam az arcát, hogy elbe­szélgessek vele. Róla és apám­ról. Hiszen az ő emlékeivel, amiket megoszthat velem, va­lamilyen módon az én emléke­im tárháza is gazdagodhatna - gondoltam. Megkerestem e- mailben, kértem, üljünk be egy kávéra valahol. Azonnal szakított rá időt. Amikor még a cukrászda előtt önkéntele­nül megöleltük egymást, elfú­ló hangon azt mondta: „Olyan furcsa, hogy van még valaki, akit Radosnak hívnak.” Mert apám, az ő kedves osztálytár­sa különleges egyéniség volt. a tervezett beszélgetésből az lett, hogy az idő nagy ré­szében én beszéltem az emlé­keimről, az érzéseimről, és ő figyelmesen meghallgatott. József Attila azt írja: „Hogy gyónjak, kávézni hívom meg ismerőseim.” Ő, Gy. azt írhat­ná: „Hogy vigasztaljak, kávéz­ni hívom meg ismerőseim.” Mert ha az ember beszélhet a bánatáról, az nagyon vigaszta­ló. Gy. ezt tudta, miközben ar­ról fogalma sem volt, hogy ő „bezzegember” lenne. Szerény mosollyal el is hárította a titu­lust. Azt viszont a lelkemre kötötte: ne feledjem, őt bármi­kor megkereshetem. SZÓVAL a „BEZZEGEMBER” EL­TŰNT, és helyébe lépett egy új barát. Mondják, ahol legna­gyobb a szükség, ott a legkö­zelebb a segítség. Egy apró le­vél, egy találkozó és egy be­szélgetés. így, ebben a sor­rendben. Jó úszó volt az angol királynő < i u. Protokoll ii. Erzsébet Nagy-Britannia királynője és Edinburgh hercege Salfordba látogatott, ahol hivatalosan is megnyitott egy új kórházat, és megtekintette a BBC új épületét a MediaCityben (képünkön), és hivatalosan elindított egy jótékonysági futóversenyt, amit minden nagyvárosban megrendeznek. A nevezési díjakból közösségi sport- eseményeket, rendezvényeket finanszíroznak, sportlétesítményeket építenek. A 86 éves királynő gyerekként maga is sokat sportolt: lova­golni tanult és kitűnő úszóvá vált. 13 évesen megnyerte a Londoni Fürdő Klub gyermekkupáját. t i \ 1 (*

Next

/
Oldalképek
Tartalom