Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)

2012-03-23 / 70. szám

2012. MÁRCIUS 23 PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 5 Összefogás: jótékonysági koncert Jutában Somogyig érő oligarchaföld gazdálkodás Zöldbárók, pillangók, hoppon maradt helyi gazdák Uj, tartalmas program a harmadik Kaposfeszten Ellentétek és feszültség a mezőgazdaságban. A helyi gazdák joggal kérdezik, hogy pesti ügyvédeknek mi keresnivalójuk van a földeken? Jótékonysági koncertet szervez­nek annak a jutái családnak a javára, melynek háza még ta­valy télen leégett.- A Somogyi Hírlapban és a Sonline.hu-n is olvastam a sze­rencsétlenül járt asszony és gyermekének kálváriáját, s na­gyon megindított a történet - mondta lapunknak csütörtö­kön Fehér Attila mernyei ze­nész, a Plastic Rock Bánd do­bosa. - Eldöntöttem, a magam módján megpróbálok segíteni. Mint arról beszámoltunk, a jutái Steer Györgyné élete ne­gyed óra alatt dőlt romba. Egyetlen vagyona, a szoba- konyhás ház porig égett. A 47 éves, kislányát egyedül nevelő jutái asszony Kaposvárról uta­zott haza decemberben, ami­kor felcsaptak a lángok. Elekt­romos zárlat okozhatta a bal­esetet. A nőnek nem volt bizto­sítása, szinte mindenük odave­szett.- Elhatároztuk: jótékonysági koncertet szervezünk április­ban a jutái művelődési házban - magyarázta a zenész, aki csapatával a 60-as, 70-es évek emlékezetes slágereit játsza. - A befolyt összeget a család ja­vára ajánljuk föl. ■ Harsányi M. (Folytatás az 1. oldalról) A Fejér megyei Lepsény és E- nying, valamint a Somogy me­gyei Balatonszabadi területei ös­szeérnek, az érintett gazdák Faze­kas Sándor vidékfejlesztési mi­niszter nemrégi siófoki fóruma után újra összejöttek, hogy han­got adjanak elkeseredésüknek: minden hangzatos ígéret ellené­re nem látják, hogy valóban a kis, családi vállalkozások művelhet­nék a helyi földeket. - Összeír­tuk, hogy melyik földterületen ki gazdálkodik és kiderült, hogy mindössze 15-20 százalék a helyi kis gazdálkodóknak az aránya, azoké, akik háromszáz hektár alatti birtokkal rendelkeznek, mert a többi már nem ez a kate­gória, az 1500 hektáros „bárókat” nem vettük ide - tájékoztat Te- ichel István, a lepsényi gazdák szószólója. Ő volt az, áld még Fa­Tudásbázis a Dráva és a Rinya mentén (Folytatás az 1. oldalról) Egy könyvtárnak nem lehetősé­ge, hanem kötelessége úgy mű­ködni, hogy a működtető környe­zete tudásait, információt, műkö­dési mutatóit, tevékenységének információit, a tevékenységhez kapcsolódó partnerek informáci­óit tudásbázissá szervezze, és korszerű technológiával szolgál­tassa - hangsúlyozta Vértes Gá­bori Barcsi Városi Könyvtár igaz­gatója a barcsi térség mozgó­könyvtári ellátásának eltelt éveit értékelve. Hozzátette: a doku­mentumok beszerzése kapcsán, egy szerződés segítségével kap­nak jelentős, 35-40 százalékos fi­zetési kedvezményeket. A nagyatádi Városi Könyvtár 2011-ben 13 településen biztosí­tott szolgáltatást a Rinyamentí Kistérségben. Idén egy újabb in­tézmény, a görgetegi is csatlako­zott hozzájuk. Varga Éva igazga­tó elmondta: 2012-ben folytatják az integrált könyvtári rendszer moduljának telepítését Somogy- szob, Kutas, Görgeteg könyvtá­raiban, ezt követően elkezdőd­het a számítógépes adatfelvitel. Hozzáfűzte: kiemelten fontos se­gítséget nyújtani. ■ J. G. zekas minisztert is kérdőre von­ta a siófoki fórumon („Miről be­szél, miniszter úr?”), majd ugyan­ott a miniszteri biztosnak azt mondta: nagyapáink zsebében kinyílott volna a bicska egy ilyen válasz hallatán. A biztos ugyanis azt mondta, hogy az a családi vál­lalkozás, amelyik nem tudja telje­síteni az állattartás feltételét, ne akarjon állami földre pályázni. E közben disznókat, sőt, egész nyájat lízingelve, vagy más fon­dorlatos módon olyanok teszik rá a kezüket a településeink földjeire, akik nem itt élnek, pes­ti ügyvédek, meg ki tudja, hová valók - így Teichel István. - Ne­kik vajon mi keresni valójuk van a mi földjeinken? Azokon a földeken, amikből valaha megélt a falu. Helyiek gazdálkodtak, ab­ból termelték meg a megélheté­süket A szocializmusban is „egy téesz, egy falu” volt, eltartva a te­lepülést, az ott élőket Nagy a tét, mert helyi családokról, a vidék­ről van szó, végső soron az or­szágról. Tönkre tették a vidéket, de én egészen idáig bíztam ab­ban, hogy most megint szebb idők jönnek. Eddig hittem az ígéreteknek. Az állattartásról csak annyit: Lepsényben példá­ul maximum harminc sertést le­het házaknál tartam, de azt sem mindenütt, pedig nem is idegen- forgalomból élő település... A lepsényi gazdák megegyez­tek egymással, hogy melyikük melyik állami földterületre pá­lyázik. Végül azonban megint csak a mosonmagyaróvári szék­helyű Lajta-Hanság Mezőgazda- sági Rt. (vezérigazgatója koráb­ban egy egykori MSZP-s földmű­velésügyi miniszter volt, aztán az első Fidesz-kormány privati­zálta a Népszabadság szerint - a szerző) által tulajdonolt Dél-Ba­laton Agro Kft. vethet a gazdák által „kinézett” földekbe. Persze, valójában, ahogyan Teichel Ist­vántól tudjuk, nem is a kft. mű­veli a földet, továbbadja egy kör­nyékbeli, nyolc embert foglal­koztató agrár rt-nek. A balatonszabadi határ jó mi­nőségű földjeire is sokáig vártak helyi ifjú gazdák. - Már megér­kezett ezeknek a pályázat alá ke­rülő földterületeknek a listája is a balatonszabadi önkormányzat­hoz, aztán mégsem történt sem­mi - mondja Barkóczy Gellért, akinek az unokája szeretett vol­na pályázni. - Ezek az alsóte- keresi faiskolát körülölelő földek kitűnőek, hektáronként har­minc aranykoronát érnek. Egye­nes mint az asztal, szép fekete­föld. Nem csodálom, hogy „nem eresztik”. De mi lesz így az ígé­retekből, a vidék talpra állításá­ból? ■ Fónai Imre Nyilas Misi a Dráva menti színpadon Új darabbal rukkoltak elő a So­mogyi TISZK Dráva Völgye Kö­zépiskolája dráma tagozatos di­ákjai. Móricz Zsigmond nagyon híres, 1920-ban elkészült regé­nyének, a Légy jó mindhalálig színpadi változatát mutatják be az idei évben. Ezzel találkoz­hatnak a Barcsi Kistérség diák­jai is, akik A kultúra házhoz jön program részeként mélyül­hetnek el a darab mondanivaló­jában. Lakócsa, Darány, Babó- csa és Barcs általános iskolása­inak az előadást követően szín­házi tanóra lesz, és a Dráva mente fiataljai emellett zenés foglalkozáson, könyvtár- és mú­zeumlátogatáson vesznek részt. ■ Jeki G. 20 EVE IRTUK bár a révfülöpi önkor­mányzat nemet mondott, a balatoni hajósok nem tettek le róla, hogy új kompjáratot indítanak Balatonboglár és Révfülöp között. Minden előkészület megtörtént, a part menti nyomvonalakat is kijelölték, volt próbajárat is. Ha Révfülöpön nem gör­dítenek akadályt - környe­zetvédelmi okokra hivatkoz­tak, ám a hírek szerint né­hány befolyásos üdülőtulaj­donos nem szeretné, ha vil­lája közelében megnöveked­ne a forgalom -, már az idén megindult volna a kompközlekedés. aki kompozni akar. men­jen Szántódra, Tihanyba - az Urambátyám Magyar- ország még ma is legyőz­hetetlen... Nyugdíjaskorú citromfák ajándék Hóban is nyarat idéz az üvegterasz Zákányban Folyton teremnek Varvasofszky Zoltánné 57 éves citromfái Citromsárgán mosolyognak már messziről. Egészséges hé­jukhoz hasonlót egyetlen áru­ház polcán se látunk. Nagyok és igaziak, permetszertől men­tesek. Évente egy kis nyúltrá- gya, hetente két kanna víz és gondoskodás, ez a titok nyitja. 57 éves citromfákat nevel a zá­kánya Varvasofszky Zoltánné. A 78 éves asszony éppen olyan derűs, mint amilyenek a növé­nyei, már ha lehet ilyet monda­ni utóbbiakra. És hogyne lehet­ne, hiszen még beszélgetni is lehet velük. Legalábbis Bori né­ni, ahogy a faluban mindenki ismeri, gyakran megszólítja őket. Kedvesen pöröl a karácso­nyi kaktusszal, hogy milyen do­log húsvétra és nem karácsony­ra virágba borulni, nógatja a gyönyörű orchidea szomszéd­ját, vegyen példát a mellette le­vőről... De a citromfák a szíve csücske. Történetük 1955-re nyúlik vissza, amikor a három cserépbe tett magocska kikelt 9 évesen beoltatott kettő ágat, cserébe adta a jól sikerült oltá­sért a harmadikat. Rá három év­re már ették az első gyümölcsö­ket. A fák egyre nagyobbak let­tek, végül kiültették őket, köré­jük üvegterasz épült. A kazán télen is gondoskodik a 3-4 fo­kos hőmérsékletről. A fák pedig hálásak, folyton teremnek, né­ha száznál is több citrom csüng rajtuk egyik oldalon, miközben másutt virágba borulnak. Var- vasofszkyné mesélte: két éven át fenthagyott egy citromot, ami 53 dekásra hízott, de semmi le­ve nem volt. Azóta nem csinál ilyet. Nem is teheti, hiszen ak­kor mit osztogatna, és örül, ha minél többeknek jut. Az aján­dékozás öröme mellett az is jó érzés, amikor télen mindent hó borít, de az apró teraszt betöltő zöldben nyarat idéznek a sárga citromok. ■ Varga Andrea Az idén már harmadik alkalom­mal ad otthont Kaposvár a Nem­zetközi Kamarazenei Fesztivál­nak. Augusztus 14-e és 20-a kö­zött ismét nemzetközi és hazai komolyzenei nagyságok lépnek színpadra a somogyi megyeszék­helyen a Kokas Katalin művésze­ti vezető által összeállított prog­ramban. Eddig összesen több mint harmincezer látogatója volt a teltházas koncerteknek - közöl­ték a szervezők -, s 2012-ben is a világ legnépszerűbb és legna­gyobb zeneművészei lépnek föl és mutatkoznak be merőben új oldalukról Kaposváron. A legtöbb zenész eddig szólistaként jelent meg a vüág zenei színpadain, ám ezen a fesztiválon kamarazenész­ként muzsikálnak együtt. Fellép többek közt Kocsis Zoltán, Kele­men Barnabás, Pekka Kuusisto, Ivry Gitlis, Jose Gallardo, Anneke Boeke, Anna Ibragimova, Tokody Ilona, Jonathan Cohen. A rendez­vény fő helyszínéül a Szivárvány Zeneház szolgál majd, s a szerve­zők reményei szerint az 550 férő­hely mindegyike megtelik a kon­certeken, a napi két komolyzenei eseményen A klasszikus zenei programokat műismertetők, filmklub, könnyűzenei koncertek és egy nagyszabású kortárs kiál­lítás színesíti majd. ■ M. K. A főiskolán toboroztak a dalkörösök A Kodolányi főiskola siófoki inté­zetén tartott nyílt napot a Siófo­ki Férfi Dalkör; kevés ugyanis a fiatal énekes, szükségük volna utánpótlásra a jövő érdekében. A dalkör múltja ugyanis veretes: 135 éves fennállásukat tavaly kezdték ünnepelni, de idén is folytatják. Júniusra tervezik ju- büeumi hangversenyüket a Bá­nyász női kar és egy szlovén kó­rus vendégszereplésével. ■ F. I. Horogkereszt 1 regem, ilyen világ még nem volt! - állít meg egy rég nem látott is­merős modern fogyasztói tár­sadalmunk találkahelyén, a bevásárlóközpontban.- Hát igen, neked is szevasz - dörmögöm mintegy magam elé.- Nem, nem, ami most fo­lyik, az már mindennek a tete­je - erősködik tovább.- Nekem sem tetszik, na - felelem és tolnám már tovább a bevásárlókocsit, de nem ereszt.- Elveszünk, öregem, elve­szünk - folytatja. - Kibírtuk a tatárt, a törököt, az oroszt, ezt viszont már nem biztos, hogy túléljük, erre rámegy az or­szág, nekünk végünk.- Na, azért ennyire tán még­se kilátástalan a helyzet - pró­bálnék ellenkezni. Kérdeném, hogy neki miért ennyire rossz, de már húz is magához és odasúgja: - Ezt nézd meg, itt a pulóverem alatt, a mellemen. Ez a megoldás. Eredeti német, onnan hozattam. Körülnéz, majd lopva el& húzza a nyakláncán lógó ho­rogkeresztet. (fi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom