Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)
2012-03-23 / 70. szám
2012. MÁRCIUS 23 PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 5 Összefogás: jótékonysági koncert Jutában Somogyig érő oligarchaföld gazdálkodás Zöldbárók, pillangók, hoppon maradt helyi gazdák Uj, tartalmas program a harmadik Kaposfeszten Ellentétek és feszültség a mezőgazdaságban. A helyi gazdák joggal kérdezik, hogy pesti ügyvédeknek mi keresnivalójuk van a földeken? Jótékonysági koncertet szerveznek annak a jutái családnak a javára, melynek háza még tavaly télen leégett.- A Somogyi Hírlapban és a Sonline.hu-n is olvastam a szerencsétlenül járt asszony és gyermekének kálváriáját, s nagyon megindított a történet - mondta lapunknak csütörtökön Fehér Attila mernyei zenész, a Plastic Rock Bánd dobosa. - Eldöntöttem, a magam módján megpróbálok segíteni. Mint arról beszámoltunk, a jutái Steer Györgyné élete negyed óra alatt dőlt romba. Egyetlen vagyona, a szoba- konyhás ház porig égett. A 47 éves, kislányát egyedül nevelő jutái asszony Kaposvárról utazott haza decemberben, amikor felcsaptak a lángok. Elektromos zárlat okozhatta a balesetet. A nőnek nem volt biztosítása, szinte mindenük odaveszett.- Elhatároztuk: jótékonysági koncertet szervezünk áprilisban a jutái művelődési házban - magyarázta a zenész, aki csapatával a 60-as, 70-es évek emlékezetes slágereit játsza. - A befolyt összeget a család javára ajánljuk föl. ■ Harsányi M. (Folytatás az 1. oldalról) A Fejér megyei Lepsény és E- nying, valamint a Somogy megyei Balatonszabadi területei összeérnek, az érintett gazdák Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nemrégi siófoki fóruma után újra összejöttek, hogy hangot adjanak elkeseredésüknek: minden hangzatos ígéret ellenére nem látják, hogy valóban a kis, családi vállalkozások művelhetnék a helyi földeket. - Összeírtuk, hogy melyik földterületen ki gazdálkodik és kiderült, hogy mindössze 15-20 százalék a helyi kis gazdálkodóknak az aránya, azoké, akik háromszáz hektár alatti birtokkal rendelkeznek, mert a többi már nem ez a kategória, az 1500 hektáros „bárókat” nem vettük ide - tájékoztat Te- ichel István, a lepsényi gazdák szószólója. Ő volt az, áld még FaTudásbázis a Dráva és a Rinya mentén (Folytatás az 1. oldalról) Egy könyvtárnak nem lehetősége, hanem kötelessége úgy működni, hogy a működtető környezete tudásait, információt, működési mutatóit, tevékenységének információit, a tevékenységhez kapcsolódó partnerek információit tudásbázissá szervezze, és korszerű technológiával szolgáltassa - hangsúlyozta Vértes Gábori Barcsi Városi Könyvtár igazgatója a barcsi térség mozgókönyvtári ellátásának eltelt éveit értékelve. Hozzátette: a dokumentumok beszerzése kapcsán, egy szerződés segítségével kapnak jelentős, 35-40 százalékos fizetési kedvezményeket. A nagyatádi Városi Könyvtár 2011-ben 13 településen biztosított szolgáltatást a Rinyamentí Kistérségben. Idén egy újabb intézmény, a görgetegi is csatlakozott hozzájuk. Varga Éva igazgató elmondta: 2012-ben folytatják az integrált könyvtári rendszer moduljának telepítését Somogy- szob, Kutas, Görgeteg könyvtáraiban, ezt követően elkezdődhet a számítógépes adatfelvitel. Hozzáfűzte: kiemelten fontos segítséget nyújtani. ■ J. G. zekas minisztert is kérdőre vonta a siófoki fórumon („Miről beszél, miniszter úr?”), majd ugyanott a miniszteri biztosnak azt mondta: nagyapáink zsebében kinyílott volna a bicska egy ilyen válasz hallatán. A biztos ugyanis azt mondta, hogy az a családi vállalkozás, amelyik nem tudja teljesíteni az állattartás feltételét, ne akarjon állami földre pályázni. E közben disznókat, sőt, egész nyájat lízingelve, vagy más fondorlatos módon olyanok teszik rá a kezüket a településeink földjeire, akik nem itt élnek, pesti ügyvédek, meg ki tudja, hová valók - így Teichel István. - Nekik vajon mi keresni valójuk van a mi földjeinken? Azokon a földeken, amikből valaha megélt a falu. Helyiek gazdálkodtak, abból termelték meg a megélhetésüket A szocializmusban is „egy téesz, egy falu” volt, eltartva a települést, az ott élőket Nagy a tét, mert helyi családokról, a vidékről van szó, végső soron az országról. Tönkre tették a vidéket, de én egészen idáig bíztam abban, hogy most megint szebb idők jönnek. Eddig hittem az ígéreteknek. Az állattartásról csak annyit: Lepsényben például maximum harminc sertést lehet házaknál tartam, de azt sem mindenütt, pedig nem is idegen- forgalomból élő település... A lepsényi gazdák megegyeztek egymással, hogy melyikük melyik állami földterületre pályázik. Végül azonban megint csak a mosonmagyaróvári székhelyű Lajta-Hanság Mezőgazda- sági Rt. (vezérigazgatója korábban egy egykori MSZP-s földművelésügyi miniszter volt, aztán az első Fidesz-kormány privatizálta a Népszabadság szerint - a szerző) által tulajdonolt Dél-Balaton Agro Kft. vethet a gazdák által „kinézett” földekbe. Persze, valójában, ahogyan Teichel Istvántól tudjuk, nem is a kft. műveli a földet, továbbadja egy környékbeli, nyolc embert foglalkoztató agrár rt-nek. A balatonszabadi határ jó minőségű földjeire is sokáig vártak helyi ifjú gazdák. - Már megérkezett ezeknek a pályázat alá kerülő földterületeknek a listája is a balatonszabadi önkormányzathoz, aztán mégsem történt semmi - mondja Barkóczy Gellért, akinek az unokája szeretett volna pályázni. - Ezek az alsóte- keresi faiskolát körülölelő földek kitűnőek, hektáronként harminc aranykoronát érnek. Egyenes mint az asztal, szép feketeföld. Nem csodálom, hogy „nem eresztik”. De mi lesz így az ígéretekből, a vidék talpra állításából? ■ Fónai Imre Nyilas Misi a Dráva menti színpadon Új darabbal rukkoltak elő a Somogyi TISZK Dráva Völgye Középiskolája dráma tagozatos diákjai. Móricz Zsigmond nagyon híres, 1920-ban elkészült regényének, a Légy jó mindhalálig színpadi változatát mutatják be az idei évben. Ezzel találkozhatnak a Barcsi Kistérség diákjai is, akik A kultúra házhoz jön program részeként mélyülhetnek el a darab mondanivalójában. Lakócsa, Darány, Babó- csa és Barcs általános iskolásainak az előadást követően színházi tanóra lesz, és a Dráva mente fiataljai emellett zenés foglalkozáson, könyvtár- és múzeumlátogatáson vesznek részt. ■ Jeki G. 20 EVE IRTUK bár a révfülöpi önkormányzat nemet mondott, a balatoni hajósok nem tettek le róla, hogy új kompjáratot indítanak Balatonboglár és Révfülöp között. Minden előkészület megtörtént, a part menti nyomvonalakat is kijelölték, volt próbajárat is. Ha Révfülöpön nem gördítenek akadályt - környezetvédelmi okokra hivatkoztak, ám a hírek szerint néhány befolyásos üdülőtulajdonos nem szeretné, ha villája közelében megnövekedne a forgalom -, már az idén megindult volna a kompközlekedés. aki kompozni akar. menjen Szántódra, Tihanyba - az Urambátyám Magyar- ország még ma is legyőzhetetlen... Nyugdíjaskorú citromfák ajándék Hóban is nyarat idéz az üvegterasz Zákányban Folyton teremnek Varvasofszky Zoltánné 57 éves citromfái Citromsárgán mosolyognak már messziről. Egészséges héjukhoz hasonlót egyetlen áruház polcán se látunk. Nagyok és igaziak, permetszertől mentesek. Évente egy kis nyúltrá- gya, hetente két kanna víz és gondoskodás, ez a titok nyitja. 57 éves citromfákat nevel a zákánya Varvasofszky Zoltánné. A 78 éves asszony éppen olyan derűs, mint amilyenek a növényei, már ha lehet ilyet mondani utóbbiakra. És hogyne lehetne, hiszen még beszélgetni is lehet velük. Legalábbis Bori néni, ahogy a faluban mindenki ismeri, gyakran megszólítja őket. Kedvesen pöröl a karácsonyi kaktusszal, hogy milyen dolog húsvétra és nem karácsonyra virágba borulni, nógatja a gyönyörű orchidea szomszédját, vegyen példát a mellette levőről... De a citromfák a szíve csücske. Történetük 1955-re nyúlik vissza, amikor a három cserépbe tett magocska kikelt 9 évesen beoltatott kettő ágat, cserébe adta a jól sikerült oltásért a harmadikat. Rá három évre már ették az első gyümölcsöket. A fák egyre nagyobbak lettek, végül kiültették őket, köréjük üvegterasz épült. A kazán télen is gondoskodik a 3-4 fokos hőmérsékletről. A fák pedig hálásak, folyton teremnek, néha száznál is több citrom csüng rajtuk egyik oldalon, miközben másutt virágba borulnak. Var- vasofszkyné mesélte: két éven át fenthagyott egy citromot, ami 53 dekásra hízott, de semmi leve nem volt. Azóta nem csinál ilyet. Nem is teheti, hiszen akkor mit osztogatna, és örül, ha minél többeknek jut. Az ajándékozás öröme mellett az is jó érzés, amikor télen mindent hó borít, de az apró teraszt betöltő zöldben nyarat idéznek a sárga citromok. ■ Varga Andrea Az idén már harmadik alkalommal ad otthont Kaposvár a Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválnak. Augusztus 14-e és 20-a között ismét nemzetközi és hazai komolyzenei nagyságok lépnek színpadra a somogyi megyeszékhelyen a Kokas Katalin művészeti vezető által összeállított programban. Eddig összesen több mint harmincezer látogatója volt a teltházas koncerteknek - közölték a szervezők -, s 2012-ben is a világ legnépszerűbb és legnagyobb zeneművészei lépnek föl és mutatkoznak be merőben új oldalukról Kaposváron. A legtöbb zenész eddig szólistaként jelent meg a vüág zenei színpadain, ám ezen a fesztiválon kamarazenészként muzsikálnak együtt. Fellép többek közt Kocsis Zoltán, Kelemen Barnabás, Pekka Kuusisto, Ivry Gitlis, Jose Gallardo, Anneke Boeke, Anna Ibragimova, Tokody Ilona, Jonathan Cohen. A rendezvény fő helyszínéül a Szivárvány Zeneház szolgál majd, s a szervezők reményei szerint az 550 férőhely mindegyike megtelik a koncerteken, a napi két komolyzenei eseményen A klasszikus zenei programokat műismertetők, filmklub, könnyűzenei koncertek és egy nagyszabású kortárs kiállítás színesíti majd. ■ M. K. A főiskolán toboroztak a dalkörösök A Kodolányi főiskola siófoki intézetén tartott nyílt napot a Siófoki Férfi Dalkör; kevés ugyanis a fiatal énekes, szükségük volna utánpótlásra a jövő érdekében. A dalkör múltja ugyanis veretes: 135 éves fennállásukat tavaly kezdték ünnepelni, de idén is folytatják. Júniusra tervezik ju- büeumi hangversenyüket a Bányász női kar és egy szlovén kórus vendégszereplésével. ■ F. I. Horogkereszt 1 regem, ilyen világ még nem volt! - állít meg egy rég nem látott ismerős modern fogyasztói társadalmunk találkahelyén, a bevásárlóközpontban.- Hát igen, neked is szevasz - dörmögöm mintegy magam elé.- Nem, nem, ami most folyik, az már mindennek a teteje - erősködik tovább.- Nekem sem tetszik, na - felelem és tolnám már tovább a bevásárlókocsit, de nem ereszt.- Elveszünk, öregem, elveszünk - folytatja. - Kibírtuk a tatárt, a törököt, az oroszt, ezt viszont már nem biztos, hogy túléljük, erre rámegy az ország, nekünk végünk.- Na, azért ennyire tán mégse kilátástalan a helyzet - próbálnék ellenkezni. Kérdeném, hogy neki miért ennyire rossz, de már húz is magához és odasúgja: - Ezt nézd meg, itt a pulóverem alatt, a mellemen. Ez a megoldás. Eredeti német, onnan hozattam. Körülnéz, majd lopva el& húzza a nyakláncán lógó horogkeresztet. (fi)
