Somogyi Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 53-76. szám)

2012-03-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám

2012. MÁRCIUS 11, VASÁRNAP SZTORI 5 Egyre nagyobb divat itthon is a telekocsi stoppolás helyett Környezettudatos, gazdaságos és nagy buli a közösségi autózás Két műszaki egyetemistá­nak rendszeres gondja volt, hogy hogyan jussa­nak haza Budapestről vi­dékre. Mivel logisztikát tanulnak és az informati­kához is értenek, megta­lálták a megoldást: ma már több mint 26 ezer felhasználója van a rend­szerüknek. Fábos Erika „Öt éve, az egyetemi éveink alatt két-három hetente jártunk haza vidékre a családunkat látogatni, a tömegközlekedési árak viszont épp fordított arányban változtak a szolgáltatás színvonalával. A stoppolás bizonytalan volt és erősen időjárásfüggő, hát ki kel­lett találnunk valamit - mondja Prácser Attila, az Oszkár oldal ötletgazdája. - Aztán a diákked­vezmények 67 százalékról 50-re csökkentek, ez pedig megadta az utolsó lökést, ki kellett talál­nunk valamit. Egyre több köze­lebbi-távolabbi ismerős járt ugyan autóval, de nehézkes volt megszervezni a közös utakat, sok felesleges telefonálgatást igényelt. Ekkor határoztuk el, hogy létrehozunk egy honlapot. Beindult a fantáziánk, s végül a logisztikai rendszerek tervezése órán kitaláltuk a nevet is: legyen Oszkár, mint Online Személyfu­var Közvetítő Rendszer.” Az oldal híre eleinte közössé­gi portálokon terjedt, de a bará­ti közösségből gyorsan kinőtte magát a dolog, jelenleg 26 ezer­nél több felhasználója van Osz­kárnak, 55 ezer autós hirdetés és 9 ezer autó közül válogathat­nak a látogatók. Naponta több mint száz közös utazás valósul meg. A regisztráció ingyenes, csak egy érvényes e-mail címet kell megadni az alapvető szemé­lyes adatokon kívül. Aki regiszt­A benzinár változása (Ft) Ev gázolaj benzin | 2009. nov. 285 299 2010. nov. 342 354 2011. nov. 398 422 2012. márc. 444 436 Különbség 159 137 FORRÁS: HOLTANKOUAK.HU Nemcsak olcsóbb, de gyorsabb és kényelmesebb is a közös utazás, mint a tömegközlekedés vagy a vasút. A pécsi oszkárosokból mára baráti társaság is kerekedett. rál, szabadon használhatja az ol­dalt - akár autósként, akár utas­ként, akár felváltva. „A rendszer nem magyar ta­lálmány, Európában több ország­ban évtizedes hagyo­mányokkal működik - mondja Prácser At­tila. - Németország­ban a magas színvo­nalú közösségi közle­kedés mellett is népszerű. A fő különbség az emberek mentali­tása, és az egymás iránti biza­lom. Itthon gyanakvóbbak az emberek, ezért mi bizalmasab­ban kezeljük a tagok adatait, mint a külföldi oldalak, és ellen­őrizzük a valódiságukat is: a ■ A legnépszerűb­bek a főváros és a megyeszékhe­lyek közötti utak. rendszer többi használója az uta­zást követően értékeli és ezzel igazolja a tagok megbízhatósá­gát. Gyorsan kiderül, ha valaki nem korrekt.” A legtöbben, érthe­tően, hétvégén sze­retnének utazni, olyankor szinte órán­ként van lehetőség az indulásra. A legnép­szerűbb útvonalak a Budapest és vidéki megyeszékhelyek közötti viszonylatok, de már a nemzet­közi járatok száma is meghalad­ja a hatezret. A baráti bulik lehe­tősége és a környezettudatosság után az elmúlt évben az üzem- anyagár-emelés is éreztette hatá­sát, ebből fakadóan az oldal for­galma a kétszeresére növekedett. „Az Oszkár négy és fél éves működése* alatt létrejött körülbe­lül 50 ezer utazás során több sze­relem és barátság szövődött - mondja Attila. - A Budapest- Pécs viszonylat utazóközössége pedig abszolút pozitív példa: ők az Oszkáron találkoztak, és olyan jó társaság alakult belő­lük, hogy többször tartanak oszkáros összejöveteleket hét közben. Együtt bowlingoznak, buliznak, moziznak, amire egy­szer még minket is meghívtak. Nagyon jó hangulatú este volt.” Az, hogy mennyiért lehet tele- kocsizni, mindig a sofőr döntése. Természetesen ha valaki túl so­kat kér, nem fog vele utazni sen­ki, így általában az üzemanyag- költség 4-5 felé osztott része a szokásos „tarifa”. De a méltá­nyos díj meghatározásához is se­gítséget nyújt az oldal. A költségkalkulátor a sofőröknek és az utasoknak is támpontot ad. A tapasztalatok pedig azt mutat­ják, hogy nemcsak hosszabb utazáshoz, de városon belül és a nagyobb települések körül az agglomerációban is egyre töb­ben választják az útitárskere­sést. A kézi számítógépek és okostelefonok terjedése pedig még több lehetőséget ad a rend­szer rugalmas használatára. A 80-as években már virágzott a környezetvédők az autók ön­kéntes megosztásában látják az egyik leghatékonyabb eszközt a dugók kivédésére, a városi ko­csiforgalom csillapítására és a légszennyezettség csökkentésére. De ez nem mai találmány, már 30 évvel ezelőtt is voltak hason­ló kezdeményezések. Európában az első és azóta is működő ilyen rendszer Svájcból indult és má­ig töretlenül népszerű. Ezt is né hány környezetvédő hozta létre. A nonprofitként indul vállalko­zás olyan sikeres lett, hogy má­ra Mobility CarSharing néven piaci alapokra helyezték át a szolgáltatást. Az első hazai kez­deményezés az Ötödik sebesség című rádióadásban volt Ma­gyarországon a nyolcvanas évek végén. Ott a Telekocsi rovatban bemondták, honnan hová indul autó és mennyien tudnak utaz­ni, és vonalas telefonszámokon lehetett felvenni a kapcsolatot a „hirdetőkkel”. Akkor persze nem az üzemanyagárak miatt volt népszerű a lehetőség, ha­nem azért, mert sokkal keve­sebb volt az autó, mint ma­napság. Külföldre is találhat útitársat A LELKES EGYETEMISTÁKÉN kí­vül más portálok is szolgál­nak hasonló lehetőséggel - itthon és külföldön egyaránt. Amíg idehaza ezek ingyenes szolgáltatást nyújtanak, van­nak külföldi felületek, ahol megszabott tarifákkal és emelt díjas SMS-sel lehet igénybe venni a közösségi közlekedésnek ezt a formáját. Az utazas.com oldalon a tele­kocsi menüpont alatt lehet keresgélni, igaz, kisebb a vá­lasztási lehetőség, ez inkább hirdetésfeladó felületként mű­ködik. A telekocsLeu oldalon vannak belföldi lehetőségek is, de inkább külföldről - fő­ként Németországból, Ausztri­ából, Angliából és Olaszor­szágból - Magyarországra közlekedő autóba szállha­tunk be. Az elviszem.com és az utazzunkegyutt.com pedig inkább belföldi útitársakat segít találni. Nőnap, tulipán, felnőttvircsaft RADOS VIRÁG „most kell, most kell?” - kér­dezte a virágárus, amikor fér­jemmel felmentünk az aluljáró­ba. Beugrottam hozzá a köny­vesboltba, ahol odalent, a met­rószinten dolgozik. „Nem most, nem most!” - kiáltott vissza a férjem, én pedig nevetve hoz­zátettem: „meglepetés lesz”. persze nem volt meglepetés - az akkor lett volna, ha életem párja nőnapkor üres kézzel állít haza. emlékszem régi nőnapokra, amikor a munkahelyem bejá­ratánál a cég legjobb képű fia­tal férfi dolgozója fogadott bennünket. Minden nőnek egy cserép fokföldi ibolya. A szakszervezet beszerzése. Hogy örültünk neki! A férfi kollégák között is akadt né­hány, aki magánszorgalomból virágot osztogatott. Jólesett a figyelmesség, a fenébe a mar­hasággal, hogy ez kommunis­ta ünnep. Először 1857. márci­us 8-án tüntettek emberibb munkafeltételekért a textilipa­ri nődolgozók New Yorkban. szóval ez emberjogi ünnep, na meg az embernek sosem árt meg egy kis kedvesség. Pláne nőnapon, amiből csak egy van. na, szerencsére ez nem min­denhol van így, az én házassá­gomban biztosan nem: a- fér­jem bevásárol, megfőz, az ágy­ba hozza a kávét. Szomszéd- asszonyom mondta is, micso­da főnyereményt ütöttem meg. Nem ő az első, aki ezt hangoz­tatja, és ilyenkor hiába vála­szolom, hogy én pedig a la­kást tartom rendben - az tel­jesen természetes. Sőt a ter­mészetes az volna, ha a vásár­lást és a főzést is én bonyolíta­nám le. „szóval nem felejtetted el” - mondtam férjemnek, akivel egyébként gyakran előfordul, hogy kimennek a fejéből a dolgok. „De, igen, elfelejtet­tem, a kapuból mentem érte vissza.” Három metrómegállót a Deák térig. Röhögtünk. mint ahogy egyik hét végén is: ülünk a húgoméknál, ve­lünk van a sógorom, J. két kis­kamasz gyereke is láthatáson. „Megyünk a Planetáriumba, nálad van a bérleted? - kérde­zi J. a fiától. „Már megint ott­hon hagyta - válaszol helyette a kislány. - Hazaér, kidobál mindent a zsebéből, úgy veszi le a kabátját.” Olyan dorgáló volt a hangja, mintha nem is a bátyjáról, hanem a trehány házastársáról beszélt volna. „Nahát - vágtam rá, és a fér­jemre mutattam. - B. is pont ezt csinálja, aztán mindig ott­hon felejt valamit.” „Ne a gye­rek előtt! - sikkantotta riadtan a húgom. - Most megtudta, hogy a felnőttek sem külön­bek!” hát igen. Erőlködünk, felnőttködünk, aztán mégis gyerekként szádunk sírba. Szemkinyomás újratöltve A Reál Madrid vezetőedzője, Jósé Mourinho emlékezetes támadása a spanyol művészeket is megihlette. A „sportember” a tavaly augusztusban a Barcelona ellen elvesztett botrányos Szuperkupa-találkozó után döntött úgy, hogy kinyomja a katalánok másodedzőjének szemét. Tito Villanova sérülés nélkül megúszta, de a spanyol szövetség őt is és a harcos portu­gált is megbüntette. A róluk készült figurákat a Valenciában rendezett Fallas fesztiválon fogják elégetni, vélhetően a spanyol szurkolók örömére. 1 i A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom