Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-04 / 30. szám

4 2012. FEBRUÁR 4.,SZOMBAT Rideg matematika és forró erotika obádovics Charles Simonyi a világűrből adott rádióinterjújában emlegette fel a tankönyvét MEGYEI KORKÉP Róma-hegy alján, a város egyko­ri határában, a Béla király és a Csalogány utca sarkán három méter magas, cseréppel fedett, nyeregtetős, téglából készült osz­lop állítja meg az arra járót Érde­mes is megállnia, ha nem ismeri még, hiszen a város - de legalább­is a 18. századi Kaposvár - egyik jelképével találkozott. A barokk korra jellemző volt, hogy a templomi tabernákulum - a szentelt ostya megőrzésére használt zárható szekrényke - mintájára a szabadban, legtöbb­ször az utak mentén vallási tár­gyú falazott oszlopokat, kis ké­pes vagy szoborfülkéket állítot­tak. A két részből álló kaposvá­ri képes oszlop Is ilyen. Alsó ré- Előző heti feladványunk: 1721-ben készült a város legrégibb köztéri szobra sze a lábazattal ellátott, zömök, négyzetes keresztmetszetű, fe­jezet nélküli posztamens vagy piedesztál, magyar nevén osz­lopszék. Felső része pedig a há­zikóra emlékeztető felépítmény, melyen - egy íves záródású fül­kében - üvegajtóval lezárt fado­bozt helyeztek el, benne pedig egy fából készült szobrot, amely a tövissel megkoroná­zott, összekötözött kezű Krisz­tust ábrázolja. Ez a kicsiny, alig harminc centiméteres barokk szobor lett a helyi népnyelvben a „Gugyuló Jézus”. A kis épít­mény felirata a Megváltóhoz fo­hászkodó ember sóhaja: „Jézus, segíts". Ott áll az évszám is: 1721, amiből kitűnik, hogy a vá­ros legrégibb köztéri szobrát so­káig ez az oszlop őrizte. A szobor onnan kapta a nevét, hogy ismereüen művésze a lát­szólag guggoló helyzetben pihe­nő Jézust formázta meg. A Meg­váltó kaposvári szobra azonban nem guggol, hanem egy kövön vagy kis széken, ül. Az ábrázo­lást minden valószínűség sze­rint a barokk korban közkézen forgó fametszetek ihlették, illet­ve a körmenetek és a dramati­zált passidelőadások, egyszóval a népi jámborság. A Szentírás­ban ugyanis nem szerepel, hogy a megostorozott és kigúnyolt Jé­zust a kereszthordozás előtt egy kőre ültetik, ahol kissé megpi­hen. Bővebben: SONLINE.hu Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a, vagy emeltfejjel@sonline.hu A polgármester Charles Simonyi az űrből adott rádióinterjújában említette meg, hogy az Obádovics-féle tankönyv­ből értette meg a mate­matikát. Dedikált is gyor­san egy példányt az ame­rikai-magyar űrutazónak Obádovics J. Gyula. Fónai Imre * 85 Generációk tanultak az Obá­dovics-féle matematika tanköny­vekből. Az író minapi balaton- szárszói könyvbemutatóján (ahol persze nem a legújabb pél­datára volt a téma, hiszen novel­lákat is ír) egy balatonszemesi férfi, aki a hatvanas években ta­nult a matekkönyvéből, dedikál- tatta megőrzött példányát Obá­dovics J. Gyulával.- Hogy hány generáció tanult a könyveimből? Nem nehéz ki­számolni - feleli kérdésemre a 85 éves, Balatonszárszón élő matematika-professzor. - 1956- ban három hónapos szünet volt az egyetemen, akkor hoztam össze az elsőt. Ötödéves egyete­mistaként hármunkat felkért a professzor, hogy tartsunk a bá­nyász-főiskolásoknak esti sze­ánszot matekból, mert nagyon gyengék. Azt mondogatták: ta­nár elvtárs, hát miért nem lehet a könyvben olyan egyszerűen leírni, ahogyan maga magya­rázza, ahogyan a táblára írja? Valóban nem volt ilyen tan­könyv. Én meg már elemista ko­romban azt mondtam a mate­matikára: ez olyan gyönyörű, hogy nem is kell tanulnom. Megjegyeztem, amit hallottam. Tizenkét éves lehettem, amikor kezembe került az Egyszeregy­től az integrálig című könyv. Fo­galmam se volt persze, mi az az integrál. Kiszámította a kör terü­letét is közelítve, sokszöggel, és utána egy szörnyű jel, hogy in­tegráljak. Ez akkor nekem hie­roglifa volt. Föltettem a kérdést: minek ezt bonyolítani, amikor közelítéssel is elég pontosan ki lehet számítani, a pí-re is csak 3,14-et használunk, miért kell hát a szegény ember fejét bonyo­lult dolgokkal összezavarni? A könyveim megírásakor is a logi­kus gondolkodás megtanítása vezérelt, hogy minél egyszerűbb úton jussunk el az eredményig. Az egyik matekkönyvének a tizenkilencedik, átdolgozott ki­adása jelent meg nemrég, kará­csony előtt pedig az a példatára, amit a bolognai főiskolai rend­szer három féléves képzéséhez készített azzal a felkéréssel: té­tel és bizonyítás nélkül csak példák, példák legyenek benne, hogy a tantárgyat nem szerető hallgató is értse és eljusson olyan szintre, amire később épí­teni lehet. Eredetileg fizikus akart lenni („saját elméletem volt a szupra­vezetőkről”), aztán gépészmér­nök („1200 levente jött haza egyszérre nyugatról, az egyetem lépcsőin is ültek, így inkább át­sétáltam a bölcsészkarra”), vé­gül majdnem irodalmár lett, de attól meg az „mentette meg”, . hogy nem volt se latin, se görög érettségije. így mégis csak ma­radt a matek. S bár akkoriban ő is csak a tekerős, kurblis számo­lógépet ismerte, de ahogy meg- neszelte 1959-ben, hogy hozzá­fogtak az M3-as építéséhez - ami nem autópályát jelentett, Obádovics J. Gyula: 2050-ben tán robotok futballoznak hanem az első magyarországi számítógépet persze, hogy ott volt Obádovics József Gyula is. - Ez még tornaterem nagysá­gú volt; az első programot is ott írtam nyolcas számrendszer­ben. Végül három gépet is tele­pítettem az egyetemre, az elsőt, egy NDK-s, harmónium nagysá­gút úgy, hogy borozgatás köz­ben egyeztünk meg a németek­kel: bemutatóra hoznak egyet. Aztán valahogy ott ragadt. A kö­vetkezőre, a lengyel Odrára a bányászok adtak pénzt, mert rá­jöttek, hogy sokkal gyorsabb, mint ha nyolc-tíz órán át kurb- liznának a régi tekerős masi­nákkal. A matematika tanszé­ken is működtettünk egyet, nem kellett már tornateremnyi hely hozzá, de azért szidtak sokan, mondván: minek ez a játékszer az Obádovicsnak? Ma már jobbára csak felhasz­nálóként ül a klaviatúra elé; azon írja novelláit és példatára­it. Ha éppen nem pecázik, ez lett a szenvedélye ugyanis, ami­óta balatoni állandó lakos. Arra azért felhívja a figyelmet: har­minc-negyven év alatt akkorát fejlődött az informatika, hogy „ilyen tempóval simán összejö­het, hogy 2050-ben már robo­tok futballozzanak; elő lehet majd állítani versenyképes fut­ballistákat.” Ami pedig Si- monyit illeti: amikor 2007 ápri­lisában meghallotta a rádióin­terjút a nemzetközi űrállomás fedélzetéről, azonnal dedikálta egy matekkönyvét, majd sze­mélyesen adta át az űrutazónak Obádovics J. Gyula, aki minapi szárszói könyvbemutatóját az­zal fejezte be, hogy furulyázott egyet a hallgatóságának. A pedagógus MIKULCZA GÁBOR BALATON­SZÁRSZÓI PEDAGÓGUS: - Az Obádovics-féle matekkönyv volt a bibliánk középiskolá­ban, ahová éppen matemati­ka tagozatra jártam. Szemé lyes jó barátomnak mond­hatom a professzort, rendre meghívom a község helyi borversenyére is, előfordult az is, hogy be is nevezett a borával. Az irodalmi mun­kásságát azonban eddig nem ismertem és meglepett, hogy verseket, regényeket is ír, nem is Mlkulcza Gábor: a matekkönyve volt a bibliánk Sámán Simon, az ellenállás, meg a szerelmek A számítástechnika-oktatás megteremtője DOROGI SÁNDOR BALATON­SZÁRSZÓI POLGÁRMESTER: ­Büszkeséggel tölt el, hogy az ország egyik legkiválóbb ma­tematika-szaktekintélye a te­lepülésünkön él, méghozzá a község egyik legcsendesebb zugában. Igazi polihisztor, a településünk közösségi életé ben is részt vesz. Aki az el­múlt évtizedekben iskolába járt, még aki egyetemre is, az ő könyvéből tanulta a mate­matikát. Azt különösen cso­dálom, hogyan lehet ilyen sokoldalú; ír, kertészkedik, horgászik. Dorogi Sándor: a közösségi életünkben is részt ROMANTIKA ÉS FORRÓ EROTIKA szövi át - így mutatja be egy könyvkritika Julius J. Coach legújabb kötetét, a Nonstop szerelem címűt. Kevesen gon­dolnák, hogy a szerzői álnév mögött a főként matematikai és informatikai tárg}'ú szak­könyvek révén ismert Obá­dovics J. Gyula rejtezik. Verseit Sámán Simon néven jelentette meg. Első regényének főhősei egyetemisták, azok 1944-es és azt követő éveiről, ellenállá­obádovics József gyula termé szettudományi, műszaki dok­tor, a matematika tudomá­nyok kandidátusa. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt tanszékvezetője. A magyar számítástechnika-oktatás egyik megteremtője. 1950-ben szerez matematika-fizika sza­kos tanári diplomát. A Miskol­ci Egyetem matematikai tan­székén adjunktus, majd do­cens. Az Országos Vezetőkép­ző Központ számítástechni­kai osztályának vezetője, majd a MŰM Számítástechni­kai Intézet igazgatója. A GATE Mezőgazdasági Gépészmérné ki Kar matematikai és számí­tástechnikai intézetének igaz­gatója és tanszékvezető egyete­mi tanára. 2003-ban megkap­ta a Magyar Köztársasági Ér­demrend Lovagkeresztjét Há­rom lánya szintén matemati­kával foglalkozik, egyik uno­kája, Érsek-Obádovics Mercé­desz színésznő. sukról, szerelmeikről szól, némi önéletrajzi ihle­téssel. Hiszen 1944. márci­us 15-én Obádovics szaval­ta az egyetemen Sík Sándor Kiáltás Zrínyihez című „eny­hén németellenes” versét, majd a négy nap múlva be­következő német megszállás nyomán tüntetést is szervezett, ami hamar föloszlott ugyan, de egy németellenes vers azért megszületett pár perc alatt a fejében... EZT MONDTÁK RÓLA Az újjászülető Kaposvár jelképe lett: a Krisztus-szobor emelt fejjel A képoszlopból a városházára került a barokk műalkotás, amelyet Gugyuló Jézusnak neveznek az itteniek

Next

/
Oldalképek
Tartalom