Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-29 / 51. szám
4 2012. FEBRUÁR 29., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Aki pályázott már pénzalapra, annak 74 százaléka sikerrel járt Pofont kapott a járműipar motorkerékpár-ipar Várhatóan terjed a közlekedési célú motorozás Forráshiány okoz fejfájást a kisebb betegszállítóknak A Policy Agenda az OTP KKV- konjunktúra index kutatási programban a szektorhitelek iránti igényét, illetve a pályázati kedvet, terveket vizsgálta meg. A megkérdezett kkv-vezetők fele számolt be arról, hogy cége az elmúlt három évben adott be valamilyen pályázatot beruházásaik, fejlesztéseik megvalósítására. A pályázók 74 százaléka ez idő alatt sikeresen el is nyert valamilyen pályázatot, a pályázati aktivitása nem volt hiábavaló. A pályázatok leggyakoribb célja (a cégvezetők 57 százaléka említette) gépbeszerzés volt. Szűk egynegyedük vállalati innovációt, ötödük ingatlanfejlesztést igyekezett (volna) megvalósítani pályázati pénzből. Tizenhat százalékuk képzésekre fordította vagy fordította volna az összeget, míg 11 százalékuk energetikai fejlesztésre. Az elmúlt 3 évben pályázó, de pályázatot nem nyerő vállalkozások külső okokkal magyarázták a kudarcot. Minden második cég a pályázat elbírálásának a cég szempontjából kedvezőtlen folyamatára, kedvezőtlen megkülönböztetésre hivatkozott Belső okokra kevesen hivatkoztak: 12 százalék szerint cége rossz- pénzügyi, romló jövedelmi helyzete, 8 százalék szerint a rosszul elkészített pályázat volt a kudarc oka. ■ F. 1. Minimálbér: emelni nehéz a hazai cégeknél A minimálbér-emelést a magyar tulajdonú kkv-k tudják nehezebben kigazdálkodni - derült ki egy felmérésből. A limit felett keresők 57,5 százaléka külföldi tulajdonú társaságnál dolgozik. A válaszadók 4,42 százaléka azt jelezte (háromnegyedük magyar társaság képviselője), hogy nem tudja kigazdálkodni a minimálbér-emelést, s emiatt várhatóan felszámolják a céget. Elbocsátásban látja a megoldást 11,1 százalékuk (négyötödük szintén hazai vállalkozás). Ugyanakkor jóval nagyobb az aránya azoknak a magyar cégeknek, amelyek a hatékonyságnövelésben keresik a megoldást. ■ F. I. Magyarországon a hobbi célú motorozás volt a jellemzőbb. A válság beleszólt: a jövőben az autózás helyett, a motorkerékpározás lehet az egyik alternatíva. Vigmond Erika- A gazdasági válságban kétség kívül az építőipar és a járműipar kapta a legnagyobb pofont - kezdte Bajnok Attila, a kéthelyi Bajnok Motor ügyvezetője, aki azzal vezette fel, hogy a csaknem húsz éve indított vállalkozása sikeres lendületét derékba törte 2008-ban a recesszió. - Összehúztuk magunkat, és abban bíztunk, hogy egy-két év alatt lecseng, ám most is látszik, hogy ez elhúzódó folyamat - folytatta Bajnok Attila. - A 400 forint feletti üzemanyagár és az emberek többségének pénztelensége nincs jó hatással a járműiparra és azon belül a motorkerékpáriparra sem. A szakma egy teljes fordulatra készül: a hobbimotorozás Magyarországon erősen jellemző volt, úgy tűnik, hogy ez csökkenni fog és várhatóan nálunk is elterjed a közlekedési célú motorozás, ami egyébként a nyugat-európai országokban jelen van - mondta az ügyvezető, aki előrevetítette azt is: eddig is volt egy várakozás az emberekben, hogy mire tudnák leváltani az autójukat. A motorkerékpár egy jó alternatíva: kevesebb a káros anyag kibocsátása, akárcsak a fogyasztása, azt nézve, hogy száz kilométeren két-két és fél liter benzin megy el. Bajnok Attila szerint, ha a B-125-ös jogosítvánnyal könnyebbé teszi a jogalkotó, hogy motorra lehessen ülni, akkor már egy eltolódás várható ebbe az irányba. Az ügyvezető kitért rá: az új motorok iránt drasztikusan csökkent a kereslet, amiben az is közrejátszott, hogy a hitelfelvételi készség is megcsappant. Ezért az elmúlt két évben inkább a használtmotorkerékpár- kereskedelemre fektették a hangsúlyt. Középtávú terveik szerint fokozódó energiát fordítanak a Yamaha márka image- megtartására és erősítésére, hogy a fejlődő piacra már a megszerzett pozíciókkal térhessenek vissza. K«. »WW. ' b«Jnokmotor.hu FORRÁS: MAGYAR GÉPJÁRMŰIMPORTŐRÖK EGYESÜLETE Új utakon. A válság hatása miatt a használtmotorkerékpár-kereskedelemre fektet nagyobb hangsúlyt a cég A szerelem és a hobbi hozta össze a motorokkal Húsz éve a piacon 1976-BAN SZÜLETETT Marcaliban. Bár gázipari technikusként végzett Nagykanizsán, a szerelem és hobbi hozta össze a motorokkal. MA IS MUNKÁJA A HOBBIJA, SZÍvesen motorozik. Nős, két gyermeke van. A vállalkozás indításaként robogókereskedelemmel és -kölcsönzéssel foglalkozott. KÉSŐBB A PIACI IGÉNYEK változásaihoz igazodva a használtnagymotor- kereskedelem felé orientálta a céget. Mint hivatalos Yamaha Márkakereskedés, Kéthely mellett 2006-ban Zalaegerszegen is szalont nyitott, amit a válság hatására 2009-ben bezárt. A tervek újragondolásával talpon maradt, s egyike annak a négy somogyi cégnek, mely márkakereskedelmi joggal rendelkezik. Bajnok Attila: szerencsés találkozás, mert a hobbim a munkám A CÉG ELŐDJE 1993-ban alakult, a jelenlegi tulajdonosi kör egyéni vállalkozásaként. 1998-ban kereskedelmi kapcsolatokat épített ki Japánban, és 1999-ben már Bajnok Motor Bt. néven indították el a minőségi használt- motor-importot Japánból. A HASZNÁLTMOTOR-keres/ce- delmi üzletágat megtartva 2005 tavaszától hivatalos Yamaha Márkakereskedésként működik. A Bajnok Motor Magyarország harmadik legeredményesebb Yamaha- kereskedése lett. A gazdasági válság miatt az újmotorkerékpár-értékesítés helyett a használtmotorke- rékpár-kereskedelemre, a szervizszolgáltatásra fektettek nagyobb hangsúlyt. A pozitív irányú elmozdulás hatására a cég 2010et és 2011-et is nyereségesen zárta. Újabb, ezúttal egy szegedi beteg- szállító cég áll le. Bődör József, a kaposvári Pannon Mentő ügyvezetője, aki egyben a Mentők és Betegszállítók Egyesületének országos elnökségi tagja, úgy látja: a közeljövőben elsősorban a kisebb - 2-3 - járművel dolgozó cégek helyzete rendülhet meg.- A dél-dunántúli régióban erre a közelmúltban már volt példa - jegyezte meg. - Tolnában és Baranyában is befejezte tevékenységét két-két vállalkozás, s helyettük egy másik társaság folytatta a munkát. Bődör szerint az utóbbi időben hiába jelezték számos fórumon, hogy alulfinanszírozott az ágazat, érdemi változást egyelőre nem tapasztalnak. Saját példára hivatkozva közölte: tavaly ilyenkor havonta nagyjából 2,1 millió forint volt az üzemanyag- költségük, ez jelenleg közel 2,9 millió forintra rúg. Pedig az ellátási területük ugyanakkora, mint korábban, ám időközben a gázolaj ára az egekbe emelkedett, s ezzel együtt a járulékos költségek is nőttek. Bődör József úgy vélte: ha az égető finanszírozási kérdéseket nem rendezi megnyugtatóan a kormányzat, úgy a 92 tagot számláló egyesületből akár 30-35 - zömmel kisebb méretű - vállalkozás sorsa válhat bizonytalanná. ■ Harsányi Miklós Somogybán eddig ötezer vállalkozás nyilvántartott Somogybán eddig csaknem 5000 vállalkozás tett eleget regisztrációs kötelezettségének: a mikrovállalkozásoktól a nagyobb társaságokig valamennyi méretű vállalkozás megtalálható közöttük - számolt be kedden a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK). A regisztráció határideje március elseje. Szakemberek szerdán, de a következő napokban is jelentős számú jelentkezőre számítanak. A regisztráció célja olyan egységes, nyilvános adatbázis létrehozása, amelynek segítségével kiszűrhetőek lesznek a fantomcégek és erősödik az üzleti forgalom biztonsága. ■ H. M. Kulcskérdés a kisgazdaságok, a falusi nép helyzetbe hozása agrárország Állami támogatással sok fiatalt vissza lehetne szoktatni a föld műveléséhez Somogybán is AZ ALLATALLOMANY ALAKULASA 2001-2011 (2001. december 1=100 %) Egy cső kukoricában négy-ötszáz mag van, vagyis nagyon gazdaságos - ad bepillantást az agrárium rejtelmeibe a ma is hetven hektáron gazdálkodó nyolcvanéves Barkóczy Gellért, egykori somogyi „fő kisgazda". Az nyilvánvalóan kiderült a Siófok-térségi Gazdakör minapi fórumán (azt megelőzően, hogy a múlt héten Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is találkozott a környék gazdálkodóival), hogy a „vidék” sokat vár a Darányi Ignác-tervtől, melynek indulását maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be nemrég. A kis, zömmel családi gazdaságok helyzetbe hozását várják többek közt az agrárkormányzattól.- Agrárország vagyunk - szögezi le Kersák György, a Siófok-térségi Gazdakör elnöke. - Kulcskérdés a kisebb birtokokkal rendelkezők, azaz a falusi nép helyzetbe hozása hathatós támogatásokkal, megfelelő szabályokkal. A balatonszabadi Tiglmann Szabolcs és a siófoki Botka Beatrix is egyetért abban, hogy ha a fiatal gazdák támogatást kapnak, akkor egyre többen „visz- szaszokhatnak” a földhöz. A növénytermesztő mérnökként végző hölgy amondó: sokan művelnék a földet, de nincs megfelelő hátterük hozzá, ezért kell a központi segítség. Vagy ahogyan a 140 hektáron termelő szabadi ifjú gazda mondja, elöregedőben van a magyar mezőgazdaság, át kéne venni minél többeknek a stafétabotot, azért is, hogy ne fogyasztói társadalom legyünk, hanem magukat tartsák el a gazdák. •A balatonszabadi Papp Károly azt emlegeti fel, hogy miközben falujában már alig akad sertést, marhát tartó gazda (holott nem is olyan régen még autószám gyűjtötték össze, vették át az állatokat a helyi termelőktől, s vitték a vágóhídra), egyre többen keresik a jó magyar házi sertést. Kell tehát - teszi hozzá -, aki „elő is állítja”... A siófoki gazdaköri tanácskozáson elhangzott az is: a kormány jól felfogott érdeke, hogy a kis, családi gazdaságokat támogassa, mert a vidék, a falu állami segítség nélkül nem marad talpon...De hiszen Orbán Viktor is megmondta a Darányi-terv bemutatásakor: „Magyarország minden ellenkező híreszteléssel szemben eredendően mezőgazdasági ország...” ■ Fónai Imre
