Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-25 / 48. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. FEBRUÁR 25., SZOMBAT Nem éjjel, hanem nappal kell álmodni Metropolitan A világlátott szenyéri szerint: lemezfelvétel olyan, mint telefonon keresztül csókot kapni Krénusz József szenyérben született, a háború után 1947-ben szüleivel Nagyszakácsiba költöztek. 1950-ben került a csurgói gimnáziumba. 1954-ben az angyalföldi acélgyárban kezdett dolgozni. 1956-ban Amerikába ment, és a jezsuita egyetemen tanult. Ott látta meg a plakátot, hogy jegyszedőt keresnek a Met- ropolitanba. 1960-tól tíz évig dolgozott jegyszedőként, a folytatásban pedig nézőtéri felügyelőként. Negyven év után Az Óda Joe-hoz című Beethoven-átirattal és „Viszontlátásra, Joe!" felkiáltással búcsúztak tőle a Metropolitan és New York prominensei. Ma kétlaki Krénusz József, az év egy részét Nagy- szakácsiban tölti. Házában komplett emlékszoba-rendszer őrzi a múltat AZ ÉLMÉNYEKBŐL könyv is született, melyben Krénusz József egyedülálló keresztmetszetet alkotott a világ legnagyobb dalszínháza, a Met életéből. A könyv New Yorkba röpíti az olvasót, aki maga is úgy érzi, mintha végigülte volna mind a 16 ezer előadást. Krénusz Józsefnek is, és a hozzá beosztott dolgozóknak is illett megtanulnia mindent, amire a vendég kíváncsi lehetett. Ha azt kérdezték, a főszereplő milyen szerepeket játszott eddig, vagy mikor ér véget az első felvonás, vagy éppen hol találnak telefont - tudni kellett a választ. Krénusz József azt vallja: az igazi barátság kölcsönhatáson alapul, ahol őszintének kell lenni. Ha csak dicséretről szól, az üres. A NAGY ÉNEKESEK, mint Gulyás Dénes, vagy Tokody Ilona, Miller Lajos többször kérték tőle, hogy nézze végig a főpróbát. - Nem arra voltak kíváncsiak, hogy mi tetszett, hanem arra, hogy mi nem - idézte fel. A fejezetek egyszerre adnak képet a Met életéről, szakmai köréről és a hétköznapok hagyományteremtő élményeiről. A könyv angol fordítását karácsonyra tervezik. gyet is le kell tépni. Közös a cél: a vendégek minden igényt kielégítő ellátása.- Akik néhány órára a mesék világába lépnek.- Operába, vagy színházba úgy kell bemenni, akár üres, akár éppen előadás van, hogy ott lakozik az óriások szelleme. Egy olyan hely, ahol le lehet tenni a mindennapokat, s ha felmegy a függöny, egy más, egy csodavilágba kerül az ember. S a művészóriások sikere abban volt, hogy ezt el is tudták hitetni mindenkivel. Maria Callas, mielőtt Toscaként színpadra állt, előtte egy napig készült: átváltozott pszichológiailag, fizikailag, s mikor kiállt, nem szerepet játszott, ő maga volt Tosca.-...vagy Leonard Warren, aki, mint említette a színpadon halt meg.- Hangjának elsöprő ereje a művészi kifejezőkészség tökéletességével párosult. A közönség minden egyes fellépését hatalmas ovációval kísérte. Végzete négyezer ember előtt teljesült be, a sors iróniájaként, A végzet hatalma című Verdi-opera előadásán. Miután elénekelte az Urna fatale kezdetű áriát, összeesett a színpadon. Azon kevés alkalmak egyike volt ez, amikor az előadást nem fejezték be.- Végzet?- Már a görögök tudták a titkot, akik lehozták az isteneket közénk, s velük együtt a végzetet. Isteni követelmény, hogy semmi sem véletlen, minden előre meg van írva. Ezért kutatjuk a miérteket. Mit kell megtennünk, mielőtt lehúzzák a függönyt. S, ezért kell nappal álmodni, mert az éjszakai lehet lázálom is. Amit nappal álmodunk, azt kell valóra váltani.- Az ön álmai?- Egész életemben azt csináltam, amit szerettem, és ezért nem kellett alkut kötnöm. Még úgy érzem, vannak hátra dolgaim. Reggel jógalégzéssel kezdem a napot, hogy kilélegezzem az éjszaka levegőjét, s hogy utána tiszta fejjel álljak elébe: na, ma mi lesz? Vacsorázott Pavarottival, jól ismerte Karády Katalint, Colombo, vagyis Peter Fáik levélben küldött üdvözletét az édesanyjának. Krénusz József negyven évig volt a Metropolitan nézőtéri felügyelője. Vigmond Erika- Egy somogyi kisfaluból, Szenyérből került a világvárosba, New Yorkba. PáraÜan életút egy fiatalembertől, aki 1956-ban elhagyta Magyarországot.- Nem elmentem, hanem elmenekültem. Annak idején az egyetemről antikommunista nézeteim miatt csaptak ki, 1956 után pedig halálra ítéltek. Nem szerencsét próbálni indultam, hanem az életemet mentettem.- S eljutott álmai vüágába, mindennapjait a világ kulturális és gazdasági elitjével tölthette...- A világ talán legismertebb operaháza a New York-i Metropolitan. Negyven évig, először jegyszedőként, majd nézőtéri felügyelőként dolgoztam ott. Több mint 16 ezer előadás szemtanúja voltam. Számos világnagysággal foghattam kezet, válthattam szót, a hírességek között művészek, közéleti személyiségek, zenész óriások és koronás fők egyaránt voltak. Krénusz József: Egy olyan világnak lehettem részese, ahol feladata van az embernek. Feladata, amit jól kell végeznie, s amiért cserébe megfelelő díjazásban részesítik. Anyagilag, szellemileg, erkölcsileg egyaránt- Mégpedig?- Mint Maria Callas, Franco Corelli, Pavarotti, Domingo, Nehru, Ben Gurion, a XVI. Dalai Láma... Mégis a magyarok barátságára vagyok a legbüszkébb, mint Kónya Sándoréra, Marton Éváéra, Karády Katalinéra és arra az estére is, mikor a jelenlegi miniszterelnököt, Orbán Viktort kalauzolhattam végig a Metben.- ...és milyen operát szeret a miniszterelnök?- Azt mondta, hogy Verdit.- Számos dedikált fénykép, felvétel őrzi ezt a negyven évet.- Több mint kétszáz dedikált fényképem van, köztük Peter Fáiké, aki édesanyámnak küldte a képet, de más fotográfiákat is őrzök. Nálam van például Leonard Warren Rigoletto és Franco Corelli Radames jelmeze is. Még néhány kosztümmel együtt, egy raktártűzből menekítettem ki azokat. CD-k, kazetták sorakoznak a polcokon. Bár a felvételeket is szívesen hallgatom, az olyan, mint telefonon keresztül csókot kapni. Az élő előadás varázsát semmi nem múlja felül.- A színpadon, a színfalak mögött más az élet...- A Metropolitan külön kis világ a nagyvilágban. Saját borbéllyal, szabóval, pékséggel, parókakészítővel. Önálló rendszer, melyben a benne élőnek, dolgozónak meghatározott helye, szerepe van. Dolgozóiknak évente kétszer partit is adott az Opera vezetése. A rendezvények a demokrácia tökéletes megtestesülései voltak. A vezérigazgató szendvicset készített, a dívák a ruhatára- sokkal táncoltak és beszélgettek. Mindenki számít, a gépezet legapróbb fogaskereke is. Hatalmas az egymásra utaltság, még sincs ezzel semmi baj, hiszen mindenki tisztába van munkája fontosságával. A darabot el kell énekelni, le kell vezényelni, s ugyanúgy a jeGoitein úr kaposvári bérpalotája minden igényt kielégít emelt fejjel A 20. század elején találkahely is működött a szecessziós stílusú Kontrássy utcai emeletes palotában Mai sétánkon ismét a kaposvári katonák nyomába szegődünk. Tettünk már ilyet a Baross Gábor utcában is, de más céllal. Most a Kontrássy utcai Szántó laktanyából indulunk, és abba az épületbe tartunk - az utca 5. számú házába -, amelynek emeleti szobáit az első világháború idején nem hivatalos találkahellyé alakították a kaszárnya tisztjei. Goitein Mór egyemeletes bérpalotája Himler Dezső építész- mérnök tervei alapján 1904- ben épült fel. A korabeli sajtó "valóságos szecessziós kastélynak" írta le a saroképületet, amely valamennyi új ház közül a "legmonumentálisabb". A kétszintes épület valamikor Előző heti feladványunk: sok titokról tud az 1904-ben épült Goitein-ház a város egyik legszebb háza lehetett. A szecesszió magyaros irányzatának stílusában készült; a kivitelezést Borovitz Manó (1855-1910), a korszak tekintélyes cement- és műkőgyárosa vezette, az ornamentikát Borovitz Imre készítette. Magyaros motívumok jelennek meg a mintázott attikafalon, az oromfalakon és Rózsa Ignác műlakatosmunkáin. A kapuablak betétrácsa és a lépcsőkorlát is Rózsa ízlését és kézügyességét dicséri, akárcsak az ajtó kilincse, amely vérbeli lakatosremek. Mai leegyszerűsített formáját az 1989-es IKV-felújításnak „köszönheti” a ház, de még így is kellemes látványt nyújt portáljaival, szép bejárati ajtajával és a magasban épen hagyott koronázópárkányával, oromzataival, attikafalával. Az épület jól azonosítható szamárhátíves emeleü ablaksoráról. Az ablakok alatt körbefutó párkány finoman kimozdul a homlokzat síkjából, így törve meg a homlokzatot. Az átalakítás eredménye a két utcai erkély is, melyeknek látványa fájóan megdöbbentő. A valamikori - a kerthelyiség míves kerítésének stílusában megépített - gyönyörű íves mellvédek és erkélykorlátok helyett ma lemezerkélyek borzolják a járókelők szépérzékét. (►Bővebben: SONLINE.hu Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A vagy emeltfejjel@sonline.hu
