Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-25 / 48. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. FEBRUÁR 25., SZOMBAT Nem éjjel, hanem nappal kell álmodni Metropolitan A világlátott szenyéri szerint: lemezfelvétel olyan, mint telefonon keresztül csókot kapni Krénusz József szenyérben született, a há­ború után 1947-ben szülei­vel Nagyszakácsiba költöz­tek. 1950-ben került a csur­gói gimnáziumba. 1954-ben az angyalföldi acélgyárban kezdett dolgozni. 1956-ban Amerikába ment, és a jezsu­ita egyetemen tanult. Ott lát­ta meg a plakátot, hogy jegyszedőt keresnek a Met- ropolitanba. 1960-tól tíz évig dolgozott jegyszedőként, a folytatásban pedig nézőtéri felügyelőként. Negyven év után Az Óda Joe-hoz című Beethoven-átirattal és „Vi­szontlátásra, Joe!" felkiáltás­sal búcsúztak tőle a Metro­politan és New York promi­nensei. Ma kétlaki Krénusz József, az év egy részét Nagy- szakácsiban tölti. Házában komplett emlékszoba-rend­szer őrzi a múltat AZ ÉLMÉNYEKBŐL könyv is született, melyben Krénusz József egyedülálló kereszt­metszetet alkotott a világ legnagyobb dalszínháza, a Met életéből. A könyv New Yorkba röpíti az olvasót, aki maga is úgy érzi, mintha vé­gigülte volna mind a 16 ezer előadást. Krénusz Józsefnek is, és a hozzá beosztott dol­gozóknak is illett megtanul­nia mindent, amire a ven­dég kíváncsi lehetett. Ha azt kérdezték, a főszereplő mi­lyen szerepeket játszott ed­dig, vagy mikor ér véget az első felvonás, vagy éppen hol találnak telefont - tudni kellett a választ. Krénusz Jó­zsef azt vallja: az igazi ba­rátság kölcsönhatáson ala­pul, ahol őszintének kell lenni. Ha csak dicséretről szól, az üres. A NAGY ÉNEKESEK, mint Gu­lyás Dénes, vagy Tokody Ilo­na, Miller Lajos többször kérték tőle, hogy nézze végig a főpróbát. - Nem arra vol­tak kíváncsiak, hogy mi tet­szett, hanem arra, hogy mi nem - idézte fel. A fejezetek egyszerre adnak képet a Met életéről, szakmai köré­ről és a hétköznapok hagyo­mányteremtő élményeiről. A könyv angol fordítását kará­csonyra tervezik. gyet is le kell tépni. Közös a cél: a vendégek minden igényt kielégítő ellátása.- Akik néhány órára a mesék világába lépnek.- Operába, vagy színházba úgy kell bemenni, akár üres, akár éppen előadás van, hogy ott lakozik az óriások szelleme. Egy olyan hely, ahol le lehet tenni a mindennapokat, s ha felmegy a függöny, egy más, egy csodavilágba kerül az em­ber. S a művészóriások sikere abban volt, hogy ezt el is tudták hitetni mindenkivel. Maria Callas, mielőtt Toscaként szín­padra állt, előtte egy napig ké­szült: átváltozott pszichológiai­lag, fizikailag, s mikor kiállt, nem szerepet játszott, ő maga volt Tosca.-...vagy Leonard Warren, aki, mint említette a színpadon halt meg.- Hangjának elsöprő ereje a művészi kifejezőkészség töké­letességével párosult. A közön­ség minden egyes fellépését hatalmas ovációval kísérte. Végzete négyezer ember előtt teljesült be, a sors iróniája­ként, A végzet hatalma című Verdi-opera előadásán. Miután elénekelte az Urna fatale kez­detű áriát, összeesett a színpa­don. Azon kevés alkalmak egyike volt ez, amikor az elő­adást nem fejezték be.- Végzet?- Már a görögök tudták a tit­kot, akik lehozták az isteneket közénk, s velük együtt a vég­zetet. Isteni követelmény, hogy semmi sem véletlen, minden előre meg van írva. Ezért ku­tatjuk a miérteket. Mit kell megtennünk, mielőtt lehúz­zák a függönyt. S, ezért kell nappal álmodni, mert az éjsza­kai lehet lázálom is. Amit nap­pal álmodunk, azt kell valóra váltani.- Az ön álmai?- Egész életemben azt csinál­tam, amit szerettem, és ezért nem kellett alkut kötnöm. Még úgy érzem, vannak hátra dolga­im. Reggel jógalégzéssel kez­dem a napot, hogy kilélegez­zem az éjszaka levegőjét, s hogy utána tiszta fejjel álljak elébe: na, ma mi lesz? Vacsorázott Pavarottival, jól ismerte Karády Kata­lint, Colombo, vagyis Peter Fáik levélben kül­dött üdvözletét az édes­anyjának. Krénusz József negyven évig volt a Metropolitan nézőtéri fel­ügyelője. Vigmond Erika- Egy somogyi kisfaluból, Szenyérből került a világvá­rosba, New Yorkba. PáraÜan életút egy fiatalembertől, aki 1956-ban elhagyta Magyaror­szágot.- Nem elmentem, hanem el­menekültem. Annak idején az egyetemről antikommunista nézeteim miatt csaptak ki, 1956 után pedig halálra ítéltek. Nem szerencsét próbálni indultam, hanem az életemet mentettem.- S eljutott álmai vüágába, mindennapjait a világ kultu­rális és gazdasági elitjével tölt­hette...- A világ talán legismertebb operaháza a New York-i Metropolitan. Negyven évig, először jegyszedőként, majd né­zőtéri felügyelőként dolgoztam ott. Több mint 16 ezer előadás szemtanúja voltam. Számos vi­lágnagysággal foghattam kezet, válthattam szót, a hírességek között művészek, közéleti sze­mélyiségek, zenész óriások és koronás fők egyaránt voltak. Krénusz József: Egy olyan világnak lehettem részese, ahol feladata van az embernek. Feladata, amit jól kell vé­geznie, s amiért cserébe megfelelő díjazásban részesítik. Anyagilag, szellemileg, erkölcsileg egyaránt- Mégpedig?- Mint Maria Callas, Franco Corelli, Pavarotti, Domingo, Nehru, Ben Gurion, a XVI. Dalai Láma... Mégis a magyarok ba­rátságára vagyok a legbüsz­kébb, mint Kónya Sándoréra, Marton Éváéra, Karády Katali­néra és arra az estére is, mikor a jelenlegi miniszterelnököt, Orbán Viktort kalauzolhattam végig a Metben.- ...és milyen operát szeret a miniszterelnök?- Azt mondta, hogy Verdit.- Számos dedikált fénykép, felvétel őrzi ezt a negyven évet.- Több mint kétszáz dedikált fényképem van, köztük Peter Fáiké, aki édesanyámnak küldte a képet, de más fotográfiákat is őrzök. Nálam van például Leonard Warren Rigoletto és Franco Corelli Radames jelmeze is. Még néhány kosztümmel együtt, egy raktártűzből menekí­tettem ki azokat. CD-k, kazetták sorakoznak a polcokon. Bár a fel­vételeket is szívesen hallgatom, az olyan, mint telefonon keresz­tül csókot kapni. Az élő előadás varázsát semmi nem múlja felül.- A színpadon, a színfalak mögött más az élet...- A Metropolitan külön kis világ a nagyvilágban. Saját borbéllyal, szabóval, pékség­gel, parókakészítővel. Önálló rendszer, melyben a benne élő­nek, dolgozónak meghatáro­zott helye, szerepe van. Dolgo­zóiknak évente kétszer partit is adott az Opera vezetése. A rendezvények a demokrácia tö­kéletes megtestesülései voltak. A vezérigazgató szendvicset készített, a dívák a ruhatára- sokkal táncoltak és beszélget­tek. Mindenki számít, a gépe­zet legapróbb fogaskereke is. Hatalmas az egymásra utalt­ság, még sincs ezzel semmi baj, hiszen mindenki tisztába van munkája fontosságával. A darabot el kell énekelni, le kell vezényelni, s ugyanúgy a je­Goitein úr kaposvári bérpalotája minden igényt kielégít emelt fejjel A 20. század elején találkahely is működött a szecessziós stílusú Kontrássy utcai emeletes palotában Mai sétánkon ismét a kaposvári katonák nyomába szegődünk. Tettünk már ilyet a Baross Gábor utcában is, de más céllal. Most a Kontrássy utcai Szántó laktanyá­ból indulunk, és abba az épület­be tartunk - az utca 5. számú há­zába -, amelynek emeleti szobá­it az első világháború idején nem hivatalos találkahellyé ala­kították a kaszárnya tisztjei. Goitein Mór egyemeletes bér­palotája Himler Dezső építész- mérnök tervei alapján 1904- ben épült fel. A korabeli sajtó "valóságos szecessziós kastély­nak" írta le a saroképületet, amely valamennyi új ház közül a "legmonumentálisabb". A kétszintes épület valamikor Előző heti feladványunk: sok titokról tud az 1904-ben épült Goitein-ház a város egyik legszebb háza le­hetett. A szecesszió magyaros irányzatának stílusában ké­szült; a kivitelezést Borovitz Ma­nó (1855-1910), a korszak tekin­télyes cement- és műkőgyárosa vezette, az ornamentikát Borovitz Imre készítette. Magya­ros motívumok jelennek meg a mintázott attikafalon, az orom­falakon és Rózsa Ignác műlaka­tosmunkáin. A kapuablak betét­rácsa és a lépcsőkorlát is Rózsa ízlését és kézügyességét dicséri, akárcsak az ajtó kilincse, amely vérbeli lakatosremek. Mai leegyszerűsített formáját az 1989-es IKV-felújításnak „kö­szönheti” a ház, de még így is kellemes látványt nyújt portál­jaival, szép bejárati ajtajával és a magasban épen hagyott koronázópárkányával, oromza­taival, attikafalával. Az épület jól azonosítható szamárhátíves emeleü ablaksoráról. Az abla­kok alatt körbefutó párkány fi­noman kimozdul a homlokzat síkjából, így törve meg a hom­lokzatot. Az átalakítás eredménye a két utcai erkély is, melyeknek látványa fájóan megdöbbentő. A valamikori - a kerthelyiség míves kerítésének stílusában megépített - gyönyörű íves mellvédek és erkélykorlátok helyett ma lemezerkélyek bor­zolják a járókelők szépérzékét. (►Bővebben: SONLINE.hu Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A vagy emeltfejjel@sonline.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom