Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-24 / 47. szám

2012. FEBRUÁR 24., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP költségvetés Az idén 18 milliárd forintból gazdálkodik Kaposvár, újabb hitelfelvételt nem tervez, az év végére nem számol működési hiánnyal, s a kiadásoknál több bevételre számít ELFOGADTÁK KAPOSVÁR BÜDZSÉIÉT Csutor Ferenc szerint is fizessen többet a közösbe, akinek több van (Folytatás az 1. oldalról) Azokra az alapelvekre kell építe­ni Kaposvár idei költségvetését, amelyeket a koncepcióban már elfogadott a képviselő-testület - mondta Szita Károly polgármes­ter szóbeli kiegészítésében a vá­ros idei költségvetésének tárgya­lásakor a csütörtöki közgyűlésen. - Ezek pedig a biztonság és a mi­nőség. Előbbi többek közt azt je­lenti, hogy megerősítjük a szoci­ális biztonságot, 1,1 milliárd fo­rintot költünk szociális támogatá­sokra. Ugyanakkor új hitelt nem vesz fel a város, a régi hitelkere­tét használja, ám azt sem teljes egészében. S az év végén műkö­dési hiánya nem lesz Kaposvár­nak. A másik alapelv a minőség a közszolgáltatások és a közüze­mi szolgáltatások terén. Megszer­veztük a közszolgáltató holdin­got, s a megfelelő minőség és ár mellett eredmény, hogy a közszol­gáltató cégeinknek 2010-hez ké­pest több mint 300 millióval ke­vesebb támogatást kell biztosíta­nunk 2012-ben. A polgármester az idei év munkahelyteremtéssel kapcso­latos feladatai közt jó s rossz hí­reket egyaránt említett: jó hír, hogy megkezdődik a Keleti Ipari Park betelepülése kezdetben 70, majd 300 munkahelyet biztosít­va. - Jó hír még, - tette hozzá -, hogy újraindul a NABI. Százöt­ven darabos megrendelés-állo­mánya 200 fő foglalkoztatását te­szi lehetővé, ám rossz hír, hogy rendkívül bizonytalannak ér­zem a gyár jövőjét. Egyelőre csak az USA-ból várja a megren­deléseket a gyár, s ha nem jön, akkor meg bezár. A NABI stabili­tását az biztosítaná, ha magyar buszokat gyártana magyar meg­rendelésre. Szita Károly kitért rá: a hulla­dékgazdálkodásban is jelentős fejlesztések lesznek, 119 telepü­léssel karöltve 5,2 milliárdot nyertek a kaposmenti hulladék­gazdálkodási programra, ami­nek eredményeképpen a lera­kott hulladék 70 százalékát fel­dolgozzák majd. Szita Károly polgármester szóbeli kiegészítését aztán csak­nem három órás kérdés- és hoz­zászólászápor követte a közgyű­lésen. Pintér Attila tanácsnok (MSZP) miután arról érdeklő­dött, reálisnak tartja-e a város a tervezett nagymértékű ingatlan­adó-emelést, valamint hogy a közszféra egymilliárd 448 milli­ós megszorítása nem eredmé­nyez-e jelentős minőségromlást, ügyrendi javaslatként kezdemé­nyezte: vegyék le a napirendről a költségvetés tárgyalását. Miköz­ben Lamperth Mónika (MSZP) is úgy vélte, vissza kellene vonnia az előterjesztőnek ezt a költség- vetést, Pintér Attila úgy indokol­ta indítványát: komoly kockáza­tot vállalunk, ha a 828 milliós tervezett adóbevétel-növekmény esetleg nem folyik be. - Ugyanis ez a növekmény egyrészt a mű­ködőképesség, másrészt a hitel- képesség fenntartását célozza - folytatta Pintér Attila, majd hatá­rozottan úgy fogalmazott: ez a csutor Ferenc, a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság tanácsnoka úgy fogalmazott: az építményadót a kiróható maximum 48,2 százalékában állapítottuk meg. - Akinek en­nek ellenére nehézséget jelent a kifizetése - mondta -, kaphat segítséget az önkormányzattól, tavaly 4011 adózónak 59 mil­lió forint értékben adtunk adó- kedvezményt költségvetés a nélkülözés és az őszintétlenség költségvetése. Nélkülözniük kell a kaposvári­aknak, mert ekkora terheteket a rendszerváltás óta nem kellett vállalniuk. Lamperth Mónika konkrétu­mokat szeretett volna hallani: mire alapozza a város, hogy 828 millióval több adót tud beszedni, mint korábban? Felder Frigyes (LMP) pedig úgy fogalmazott: 2034-ig fizeti vissza a város az adósságát, mikor fogunk tényle­gesen törleszteni, s nem az egyik hitelt fizetni a másikból? Csató László (Fidesz) miután megtudta, hogy a kaposmenti hulladékgazdálkodási program hozadékát először 2013 végén, 14 elején érezheti a lakosság, úgy fogalmazott: reális pénzügyi tervnek tartja a város költségve­tését. - A takarékosságot nem célnak, hanem eszköznek tekin­ti - mondta. - Optimizmust su­gall ez a költségvetés, ugyanak­kor köszönet jár a városnak és a vállalkozóknak is, hogy 1,6 mil­liárd forinttal járulnak hozzá, hogy az oktatási és egyéb intéz­ményekben a béreket kifizes­sék. Mihalecz András (Fidesz) arra volt kíváncsi, mi kényszerítette a város vezetését, hogy ezt a költ­ségvetést tegye az asztalra. - A város elmúlt évi fejlesztései okozták ezt a helyzetet - kérdez­te -, vagy vannak magasabb ösz- szefüggések is? Majd hozzászólásában ezt csaknem meg is válaszolta, ami­kor az elmúlt kormányok elhibá­zott politikáját is emlegette. Torma János (Fidesz) arra hív­ta föl a figyelmet, hogy nem léte­zik olyan költségvetés, ami ne kapna hideget és meleget egy­aránt - Ez a költségvetés azt se­gíti elő, hogy Kaposvár továbbra is az egyik legolcsóbb város le­gyen - summázott a képviselő.- Stabil és biztonságos - így minősítette Borhi Zsombor (Fi­desz) Kaposvár idei költségve­tését - a válság ellenére is. Akik pedig azt mondják, hogy vegyük le a napirendről, azok problé­mát, káoszt akarnak. Ennél jóval békülékenyebb hangulatban zárta a hozzászó­lásfolyamot Heintz Tamás: való­ban óriási a baj, az ország a lété­ért küzd. - S ebben a helyzetben összefogás és békesség nélkül nem lehet igazságot keresni - mondta. Miután Szita Károly és Kéki Zoltán címzetes főjegyző zársza­vukban a felvetődött kérdésekre kimerítő választ adtak, utóbbi kiemelte: mindig igyekeztünk ahhoz az alapelvhez igazítani az adókat, hogy akkor lehet erős egy város, ha erősek a vállalko­zói. - Az emelés mértéke nagy, de még nem éri el a kiszabható összeg felét - mondta. - Az adó­alanyok teherbíró képességét vé­gignéztük, s ennek ismeretében hoztunk döntést. Végül sikerült elérnünk azt, amire még nem volt példa: másfél milliárd forint­tal szufficites a költségvetésünk, ennyivel több a bevétel, mint a kiadás. ■ Márkus Kata Csató László (balról) és Dér Tamás is nagy eredménynek tartja, hogy megmaradhatott a dolgozók étkezési utalványa egy reális pénzügyi tervben Négyórás politikai adok-kapok sokkolta a vállalkozókat a kaposvári közgyűlésben, ahol végül minden változatlan maradt, a főszámok is, az adóprobléma is Horváth Ákos és Király Gyula cégtulajdonos, jobbról Bérlik Zoltán ügyvéd A kaposvári ingatlantulajdono­sok érdekvédelmi szövetségé­nek (KIÉSZ) az adóemelések el­len kifejezett tiltakozása ellené­re sem vette le a napirendről a költségvetést, s nem is változta­tott annak szokatlanul nagy ez évi vállalkozói adóterhelésén Kaposvár közgyűlése a csütör­töki ülésén. A vállalkozók e he­lyütt semmit nem nyertek a ta­pasztalaton kívül. Viszont térí­tésmentesen módjukban állt be­tekinteni a közgyűlés, s benne a képviselők működésébe. Szita Károly polgármester egyet meg­ígért: figyelni fognak a vállalko­zásokra, s ha valamelyikük a telek- és építményadó miatt elle­hetetlenül, annak segítenek De a városvezető nem hagyott két­séget: csak olyan megoldást tá­mogat, ami a tehetősebbekre, a multikra több terhet rak, a ke­vesebből élők érdekében. Kaposváron 2012 februárjá­ban a kommunizmus áldozata­iról tartott ébresztő jellegű em­lékbeszéd (Mihalecz András, Fi­desz-KDNP) Gerő Ernőtől Ká­dár Jánoson át el tudott jutni egészen az országrontó szocia­listákig, majd a gazembersége­ket folytató viszontválaszban (Lamperth Mónika, MSZP) Krakus Péterig. Lett aztán eb­ből nagy Gyurcsány-minisz- terezés (Borhi Zsombor, Fidesz- KDNP), megbukott-hazudós szocialistázás (Csutor Ferenc, Fidesz-KDNP, Czimmermanné Németh Andrea, Fidesz-KDNP), míg a kétszemélyes baloldal­nak egy ügyes oldalvágás is ju­tott: remélhetően a kohéziós alap megmentésén sertepertél- nek (Szita Károly, Fidesz- KDNP). A föladott labdák is briliáns liberóktól (Mihalecz András) érkeztek a hazai pá­lyán (a polgármester úr őszinte, nyílt hangú értékelése alapján talán megnyugodnának az em­berek, és megérthetnék^ mi itt baj...), míg ezek nyomán a le­ütések sem maradtak el (nem talicskával, platósautóval hord­ták el a támogatást a korábbi kormányok Kaposvárról kétmil­liárdszám, Szita Károly). kapkodták is A fejüket az is­meretlen területre tévedt cégve­zetők, és már-már szaladtak volna inkább megemelt adót fi­zetni. A szócsaták közben el- küldhették már az első „mint­ha színházban volnánk” tartal­mú S. 0. S.-jeleket is. Aztán ki­csit felszisszentek, amikor Mi­halecz az emberfagyasztó tél­ben kétszer is nyaraló-koktélozó jelzőkkel illette a vállalkozókat. A mintegy hatvan ingatlantu­lajdonos vállalkozást tömörítő, minap alakult egyesülést 15-20 cégvezető jelenítette meg az ülé­sen, ahol a városháza ígéreté­nek megfelelően szót kaptak. Mire ez megtörtént, többen fel­adták a várakozást, de ezzel együtt is mintegy negyven-ötven órányi pénzcsináló menedzser­munkaidő illant el a közgyűlés­ben. Ahol végül is semmit nem értek el. Elmaradt (bár várható sem volt) az érdemi szakmai vi­ta, maradt viszont a félmilliárd- dal emelt adóterhelés. ami ellen király gyula (Koro­na Kft.) emelt szót, mint első külső szót kérő cégvezető a ka­posvári közgyűlésben. A tárgy­szerűen, higgadtan beszélő ügy­vezető azt mondta: az emelés nem veszi figyelembe a terhel­hetőséget és a sajátosságokat. Az adóemelés ezzel magasabb jogszabályba ütközik, ezért sze­rintük jogilag jó eséllyel megtá­madható lesz. Az átlagosan 250 százalékos, az infláció 64- szeresének megfelelő emelést nem támogatják. Amit javasol­tak (inflációs emelés) szerintük összességében kevesebb kiesést hozna (a javaslatuk nyomán előálló 492 milliós bevétel-el­maradásnál), mint az adósság­fizetésben nagy kihívások előtt álló Kaposvár vállalkozóinak bizalomvesztése, a tőke mene­külése, az ingatlanárak csökke­nése. Elmondta, már keresik őket környező, olcsóbb adóter­helést ígérő települések, hogy fogják a telephelyüket, s adóz­zanak náluk (is). csutor Ferenc pénzügyi ta­nácsnok véleménye az volt, az előterjesztés jó. Az előterjesztő Kéki Zoltán főjegyző mondta el, a terhelhetőséget figyelembe vé­ve hoztak körültekintő döntést, amivel az ország egyik legki­sebb kereskedelmi ingatlanadó­terhelését kérik. Aminek azt el­ső olvasata három hónapja is­merhető. szita károly polgármester pén­teken a városházán folytatja az egyeztetést, megoldáskeresést (hiszen a teherrel szembeni elégedtelenség nem okafogyott) a cégvezetők képviselőivel. Akik a továbbiakról azt követően döntenek. De mint mondták, értékelik a párbeszédet, ami nem színház, hanem üzlet, mert ők abból élnek. És utóvég­re a város is. Balassa t. Biztonságos a költségvetés a tanácsnok szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom