Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám
8 GAZDASÁG 2012. FEBRUÁR 19., VASÁRNAP ACTA-kukacoskodás vagy kalózveszély? hamisítás Összeegyeztethető a jelenlegi szabályozással a kritizált megállapodás Nem hoz automatikus változást a magyar szabályozásban az elmúlt napokban sokat támadott netes kalózkodás elleni megállapodás ratifikálása, de az egyezmény megteremti a lehetőségét a törvények - akár emberi jogokat is sértő - szigorításának. Jandó Zoltán Budapesten és néhány vidéki nagyvárosban összesen több mint ezren, Európa-szerte pedig több tízezren tüntettek a hét végén a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti- Counterfeiting Trade Agreement - ACTA) ellen, amelynek egyik célja, hogy biztosítsa az egyezményt ratifikáló országokban az internetes kalózkodással szembeni hatékonyabb fellépést. A folyamatos tiltakozások miatt egyre több, korábban a megállapodás mellett álló ország hátrál ki az ACTA mögül, míg más uniós államokban - ahol a kormányzat továbbra is kiáll az egyezmény mellett - az ellenzéki pártok kritizálják élesen a szabályozástervezetet. Itthon már az LMP és a Jobbik Ifjúsági Tagozata is felszólította a kabinetet, hogy ne ratifikálja a megállapodást. Az ACTA - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megfogalmazása szerint - egy nemzetközi szerződés, amely kötelező és opcionális szabályokat tartalmaz a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatban. A kontraktust január végén írta alá az Európai Unió, illetve 22 EU-tagállam (köztük hazánk is). Utóbbira azért volt szükség, mert a dokumentumnak a büntetőjogra vonatkozó rendelkezései is vannak, márpedig ezek tagállami hatáskörbe tartoznak. Kalózkárok globálisan 2010 58,8 2009 51,4 2008 53,0 2007 47,8 2006 39,7 (KALÓZSZOFTVEREK PIACI ÉRTÉKE, MILLIÁRD DOLLÁR) FORRÁS: BSA Milliárdos károk NEM VÉLETLEN, hogy a jogtulajdonosok egyre nagyobb erővel, és egyre aktívabb lobbitevékenységgel igyekeznek fellépni az internetes kalózkodás ellen, az illegális letöltések és másolatok ugyanis több tízmil- liárd dolláros kárt okoznak ezeknek a vállalatoknak. A Business Software Alliance (BSA) legutóbbi kutatása szerint 2010-ben csak a szoftveAz aláírás időzítése már csak azért is volt meglepő, mert mindössze bő egy héttel azt követően került rá sor, hogy az Egyesült Államokban az igen komoly tiltakozások miatt visszavonták a kalózkodás elleni törvénytervezetet (Stop Online Piracy Act - SOPA), amit a szakma úgy könyrek törvénytelen másolása miatt közel 59 milliárd dollárnyi bevételtől estek el az ágazatban ténykedő vállalatok, de több 10 milliárdot veszítenek a film és zeneipari cégek is a kalózkodás miatt. A HELYZET A szoftverek esetében Kelet-Közép-Európában a legkedvezőtlenebb: régiónkban háromból két programot illegálisan szerez be a felveit el, hogy az internetes vállalatok győzelmet arattak a szerzői jogokért küzdő filmes és szoftvercégek felett. Az amerikai ellenállás sikereinek nyomán az ACTA aláírását követően szinte azonnal meging dúlt a tiltakozás Európában is, annak érdekében, hogy az egyes használó, míg globálisan ez az arány 42, az Európai Unióban 35, Észak-Amerikában pedig 21 százalék. Magyarország ebből a szempontból az uniós átlaghoz áll közelebb, a BSA ugyanis hazánkban 41 százalékos „kalózrátát” mért, ami egyben azt jelenti, hogy a hazai illegális másolások 2010-ben 131 millió dolláros kárt okoztak. tagállamok ne ratifikálják a megállapodást. Az egyezmény ellenzői arra figyelmeztettek, hogy a kontraktus a kalózkodás elleni küzdelem jegyében utat nyit a cenzúra előtt és lehetővé teszi az internetezők adatforgalmának monitorozását is, amivel emberi jogokat sért. A dokumentum aláírása óta egyre több uniós ország visszakozik, s különösen nagy a megállapodás ellenzőinek száma a kelet-közép-európai régióban. A lengyel és a cseh kormány már múlt hétfőn bejelentette, hogy leállítja az ACTA ratifikálását, a hét végén pedig a lettek is hasonló döntést hoztak. Itthon egyelőre hivatalos kormányzati állásfoglalás nincs, s a kabinet az ellenzéki pártok tiltakozására sem reagált érdemben, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnél ugyanakkor lapunknak jelezték, hogy a kabinet döntését megelőzően az illetékes minisztérium társadalmi egyeztetésre fogja bocsátani a megállapodás kihirdetéséről szóló törvény tervezetét. Szakértők szerint egyébként az egyezmény támogatóinak érvelése közelebb áll a valósághoz, hiszen az ACTA esetleges ratifikálása automatikus változást sem a hazai, sem az uniós jogrendben nem eredményez. Losonci András, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda jogi szakértője lapunkak elmondta: a megállapodás általános kötelezettségeket fogalmaz meg, konkrét intézkedéseket nem, ezeket az aláíró országok jogkörébe delegálja. Mindez azt is jelenti, hogy a szerződés sokkal kevésbé szigorú, mint amerikai „unokatestvére”, a SOPA, amelyhez ellenzői igen gyakran hasonlítják. Nem állja meg például a helyét az a híresztelés, hogy az unió által aláírt egyezmény - az amerikai törvénytervezethez hasonlóan - kötelezővé teszi "az internetszolgáltatóknak a felhasználói tartalmak ellenőrzését annak érdekében, hogy kiszűrhessék a jogsértéseket. Automatikus szabályozásváltozást tehát nem feltétlenül hoz az ACTA, ahogy azonban Mayer Erika, internetjogi szakértő fogalmazott: az ördög ezúttal a részletekben rejlik. A szerződés ugyai is bár valóban összeegyeztethető a hatályos uniós és hazai törvényekkel is, megteremti a lehetőségét annak, hogy jelentősen szigorítsák a jelenlegi szabályozást. A szakértő jelezte: az egyezmény alapján például a szolgáltatók jogot kaphatnak az internethozzáférés felfüggesztésére, ez pedig ténylegesen emberi jogokat sérthet. Az, hogy januárban aláírt dokumentumokból a magyar jogalkotók végül mit ültetnek át, az ígért társadalmi egyeztetés után, 2012 késő nyarán dőlhet el. Nagyot esett az előfizetők száma mobilpiac Januárban 28 ezerrel 11,662 millióra csökkent a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizetői száma. A forgalmat generáló ügyfeleké az előző hónaphoz képest 22 ezerrel lett kevesebb, így ez az érték közel 11,078 millió volt a vizsgált hónapban - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A hatóság most nyilvánosságra hozott gyorsjelentése szerint 2012 januárjában a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 117,1 SIM- kártya jutott. Január végére a teljes ügyfélszám, azaz a hívásfogadásra alkalmas kártyák alapján számolva a T-Mobile részesedése az előző havi 45,04 százalékról 45,11 százalékra nőtt, míg a Vodafone-é 22,99 százalékról 22,94 százalékra, a Telenoré 31.97 százalékról 31,95 százalékra csökkent. A vizsgált hónap végére a Vodafone piaci részesedése az előző havi 22,62 százalékról 22,57-re csökkent, míg a T-Mobile-é 45,40- ról 45,42 százalékra, a Telenoré 31.98 százalékról 32,02 százalékra emelkedett. ■ HIRDETÉS Magyarországra nem került a Mediator készítmény Magyarországon soha nem forgalmazták a túlsúlyos cukorbetegek kezelésére használt étvágycsökkentő készítményt, a Mediatort, amely kutatók szerint Franciaországban legalább 1300 ember halálát okozta, mielőtt bevonták a piacról, és amelynek árusítását több országban is bevonta a gyártó. A gyógyszergyártó magyarországi képviselete közleményében azt írta: a Servier soha nem törzskönyveztette és soha nem forgalmazta Magyarországon a Mediator nevű készítményét - sem a hatóanyagát -, így az eset semmilyen módon nem érinti a magyar betegeket. Mint kifejtették: a Mediator nevű gyógyszert 1976-ban hozták forgalomba Franciaországban, terápiás hatékonyságát bizonyították. „A médiában a halálesetekkel kapcsolatban megjelent adatok nagyon távol állnak a gyógyszer gyógyszerbiztonsági tesztelésekor megállapítottaktól, ugyanis ezek a számok az extrapolációra alapozott feltételezésekre épülnek” - olvasható a közleményben. ■
