Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-18 / 42. szám
4 2012. FEBRUÁR 18., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Egy boldog ufó, aki családra talált az ifjú priiviissima A vidéki színésznők közül elsőként érdemelte ki a hétezer eurós díjat Grisnik Petra A temperamentuma kissé idegen a mai magyar valóságban: mindig mosolyog, pörög, vidám - persze a vér nem válik vízzé. Na jó, talán - ahogyan egy kollégája mondta róla -, tengervízzé. A jugó tengeréé. Merthogy az idén 26 esztendős pécsi lány maga a hajdani déli szomszéd: nagyszülei egy vajdasági magyar-német település, Szenttamás hor- vát kisebbségeként éldegéltek áttelepülésükig. A család őrzi a délszláv hagyományt, Petra és nővére a pécsi horvát iskolába járt, s a színészpalánta a horvát színházban is kipróbálta magát, mielőtt Kaposváron megkezdte csepűrágó-tanuí mányait. Sőt, egyáltalán nem kizárt, ha lehetősége adódik, Zágrábban is kipróbálja magát, igaz, ehhez még helyibbé kell válnia a horvátjának, ugyanis hiába beszéli folyékonyan, két anyanyelve közül a magyar az igazi. s hogy ezzel, valamint persze egész lényével milyen jól bánik a színpadon, jól mutatja, hogy három év alatt, a vidéki színésznők közül elsőként tavaly év végén kiérdemelte a junior Príma Primissima-díjat, melyre Molnár Piroska, a Nemzet Színésze terjesztette fel. A díjjal járó hétezer euró, azaz valamivel több mint kétmillió forint sosemlátott summát jelentett a rendezők örömére köny- nyű és drámai szerepekben egyaránt foglalkoztatható ifjú számára - eddigi legkedvesebb munkájának a játék a kastélybant tartja, amikor Mohácsi Jánossal dolgozhatott együtt -, aki álma szerint leginkább utazna a pénzből. Merthogy imád tájakat felfedezni, így vette rá magát egy Tisza-túrára is, noha tulajdonképpen végigrettegte az egészet, ugyanis nem tud úszni. Nem mellékesen egy szerepe miatt nem bámulhatott le, így hosszú ujjú pólóban, kalapban, nadrágban evezgetett. Ám hozzászokott a nehézségekhez, sőt, néhány dologban kifejezetten utálja a komfortot: törülközőből például megveti a puhát. Persze a mai színivilágban el is kél a keménység... A februári zimankóban is mosolygós, feldobott, kipirulva ül le az asztalhoz: mintha egy energiabomba robbanna fel a kávézóban. Vas András- Újdonat milliomosként könnyű vidámkodni...- Hihetetlen állapot - felelte Grisnik Petra. - Sosem volt pénzem, erre most... Szívem szerint annyi mindenre költenék! Mindig turkálóban vásároltam, most tudtam meg, milyen drága egy új ruha. Meg aztán utazni is szeretnék, mondjuk, Marokkóba.- Príma elképezelés egy pri- missimától.- Tegyük hozzá: junior.- A korából adódóan... Hadd legyek banális: meglepődött?- Elsírtam magam. Ráadásul, el sem akartam menni a ceremóniára. Felesleges hercehurcának éreztem az egészet, ugyanis korábban vidéki színésznő még sosem kapta meg ezt a díjat. Nyolcezer forintom volt, egy pesti parti miatt nem akartam elkölteni. Aztán megsúgták, ne hülyéskedjek, el kell mennem!- Kellemes kötelessé"- Óriási felelősség. Hisz vannak, akik úgy tartják, belőled lehet valaki, így még inkább bizonyítani kell.- A felterjesztőnek?- Magamnak...- Eddig elégedett lehet, három év alatt messzire jutott.- Főként, hogy a fe vételi alatt minden e te össze akartam cs„ magolni, hogy hazamegyek, elég volt, nem vagyok idevaló. A többiek idősebbek voltak, valamiféle színházi múltjuk is akadt, én pedig még azt sem tudtam, hogyan kell bejönni az ajtón.- Hallgatom.- Mint egy ember.- Egyszerűnek hangzik...- Gobbi Hilda megmondta, nem bonyolult a színészet: úgy teszel, mintha... mindenkit, hogy délelőtt tízkor mosolygósán érkeztem. Pedig olyankor álmosnak, mogorvának kellene lenni. Aztán megszokták. Egyszer hisztiztem igazán nagyot életemben, s rájöttem, azért, mert félek. Ha vi- Miért maradt?- Amikor csinálni kellett, nagyon jól éreztem magam.- Ha már erre készült...- Hatéves koromtól. Elvittek egy darabra, s teljesen átéltem. Fel akartam szaladni a színpadra, megmenteni a szereplőket. Sírtam, hogy nem lehet.- S azóta? Se szakácsnő, se ste- wardess?- Anyuka akartam lenni, majd bohóc.- Utóbbi közelített.- Általánosban ■fe rendszeresen szavaltam, sőt, verseket, novellákat is írtam.-Közszemlére vagy fióknak?- Jórészt utóbbi. Rájöttem, soha nem tudok majd úgy írni, mint a kedvencek. Például Esterházy. Vagy Gárdonyi.- Meglepő párosítás!- Esterházyban azt imádom, úgy ír, mintha élőbeszéd lenne. Gárdonyi éppen az ellenkezője: mint egy bonyolult festmény. Olvastam például a titkos, rejtjeles naplóját - fantasztikus!- Hogy tud lelkesedni!- Valahogy a véremben van. A színházban évekig idegesített szont nem félek, kinyílok. S ez a jó a színházban.- Az egyetem után azt nyilatkozta, sokáig frusztrált volt.- Ez mitsem változott. Sokáig tart, míg az ember megtanulja kezelni a dolgokat. Az első próbák még ma is megbillentenek.- Akadt már szerep, melybe úgy érezte, nem tud belebújni? Amit visszaadott volna?- Utóbbi eszembe sem jutott, noha csináltam már olyat, melyben nem hittem. A másik véglet: elolvastam a Tisztogatást, s úgy éreztem, nem fog menni. Eleinte rengeteget kérdezgettem a rendezőt, Valló Péter. Szerintem azt hitte, kicsit hülye vagyok...- Amúgy tényleg nem egy lélekemelő szerep.- Előtte sohasem éreztem, ennyire a hatása alá tudok kerülni valaminek. Nem vagyok lelkizés, ha olyanom van, negyed óra alatt kisírom magam. Erre... Zara mélyen megérintett.- Nem olyan szerep, amiről egy fiatal lány álmodik...- Ha választhatnék, a Kabaréból a konferanszié lennék. De ez tényleg csak álom, ugyanis az örökösök nem engedik, hogy nő játssza. De szívesen lennék a dada is a Rómeó és Júliából. r Most még kedvére válogathat, de negyven és ötven között alig talál szerep a színésznőkre.- Legalább két gyerekem lesz!- Úgy még nehezebb!- Színész akartam lenni, de nem mindenáron. A normális élet a legfontosabb. A színházi világán ez nehézkes.- Ufónak is néztek... A cél, hogy >oldog legyek, a színházat is ezért csinálom. S valahogy mindig sikerült megéreznem, mi a jó nekem.- így került a Csikybe is?- Harmadévben sokat statisztáltunk, s érez- —,,—— Imádom: a közeget, a színpadot, a közönséget.- Utóbbi nagyon látszik. A tapsoknál mindig fülig ér a szája.- Mert ez megunhataüan!- Meg lehet különböztetni a sikert a rutintapstól?- Naná! S ha egy előadás rosszabb, arra gondolok: de jó fejek, hogy ezt is megtapsolják.- A Nagymamában nyíltszínit is kapott.- Az volt az első. Egy pillanatra le is merevedtem.- Értékelték, hogy remekül játszott az alkatával.- A színpadon nem zavar a magasságom, része a szerepeimnek. Csak akkor akarok szép lenni, ha olyan a karakter. Az életben már nehezebb.- Nem tűnik gátlásosnak.- A színpadi vetkőzésekre gondol? A főiskolán zavart, aztán rájöttem, ha nem céltalan, nincs benne semmi. Szerintem a nézőknek nehezebb... A test akkor amúgy nem is az enyém, hanem a szerepé. És az sem mindegy, milyen a közeg. A Csikyben minden olyan természetesnek tűnik.- Akár örökre maradna?- Most el tudnám képzelni. Ha valaki felajánlaná, menjek vezető színésznek Pestre, mondjuk a Katonába, vagy zúzzak itt még öt évet, az utóbbit választanám: ez itt a családom... Szecessziós épület a Kontrássy utcában Ádámtól Éváig emelt fejjel Sok vitát kavart Borovitz Imre és Csikász Imre alkotása a különleges kaposvári lakóház homlokzatán Azt ígértük, hogy még valami érdekeset elbeszélünk az 1904-es esztendőről. Nincs túl nehéz dolgunk, hiszen - ahogy 1904 karácsonyán a város első napilapja írta - „talán még egy évben sem haladt Kaposvár oly rohamos léptekkel előre, mint az idén. Alig van utca, melyen egy-két építkezés ne történt volna.” Valóban, a hivatalos adatok szerint majdnem száz épületet húztak fel abban az évben a megyeszékhelyen, és kívülük is nem egy maradt befejezetlen. Az épület, amelyről mai igaz mesénk szól, Betnár Nándor kaposvári vállalkozó háza az általunk már meglátogatott Kontrássy utcában. Elismerten a város legszebb szeElőző heti feladványunk: Betnár Nándor bérpalotája a 20. század elejéről cessziós épületei közé tartozik. De valójában mit is jelent a szecesszió az építészetben? A szecesszió a századforduló jellegzetes művészeti irányzata, stílusként azonban nehezen értelmezhető korszak. A szó latin eredetű, kivonulást jelent, elszakadást mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt. Az építészetben ez nem volt más, mint elhatárolódás a hazugnak tartott historizmustól, a neoro- mán, neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus irányzatoktól és a kevert stílusú eklektikától. A Kontrássy utca 4. szám alatt, zárt sorú beépítésben álló egykori bérpalota legszebb dísze a két szélső rizalit emeleti ablaka körüli homlokzatplasztika, mely Ádám és Éva paradicsomi jelenetét fogalmazza gipszöntvénybe. Az egymás felé hajló férfi- és nőalakot levél- és gyümölcsfüzér keretezi. A város konzervatív ízlésű polgárainak körében nagy felháborodást keltett a hiányos öltözetű őseinket ábrázoló dombormű - a ház ráadásul nem is volt messze a zárdától! A sajtó is gyakran tollára tűzte a hallatlan skandalumot. S hogy mennyit változik a közízlés: ma sokan e „szemérmetlen” stukkókép miatt tartják oly szépnek a házat, amely közismert nevét (Ádám-Éva ház) is erről az alkotásról kapta. ► Bővebben: SONLINE.hu Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A, vagy emeltfejjel@sonline.hu
