Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-15 / 39. szám
15 2012. FEBRUÁR 15., SZERDA KORKÉP —MMMMIWWPMBÍMíWiWBMUHNSMKNHkWBHKNf&fKU&- WM '< v í .;v $ ffl 4 mi ,\" % ■/' mi A dunántúli selyem lassú halála keserű füstölgés A dolgos svábokkal a dohánytermesztés is kihal Szulokban Dibuzék két hónapon át fűzik fel a dohányleveleket a fináncjáróra Jókai Mór szerint szépet álmodnak tőle Már csak két és fél hektáron termesztenek dohányt Szulokban, pedig anno még fajtát is elneveztek a somogyi faluról. Vas András A jellegzetes, utcára nyíló verandák nagy részét már befalazták, hiába no, az ősök nem tudhatták, hogy az utódoknak milyen köz- biztonsággal kell együtt élniük a 21. Században. Ennél sokkal feltűnőbb, hogy eltűntek az udvarokból a pajták: ha valaki végigautózik Szulokon, talán el sem hiszi, hogy nem is olyan régen, alig negyed százada a falu a hazai dohánytermesztés fellegvárának számított, s több mint kétszáz portán foglalatoskodtak vele. Az sem véletlen, hogy a Barcs melletti település írta be magát a magyar dohány történelmébe: a török időkben elpusztult, s a 18. század első felében Württembergből betelepült svábok munkabírása, kitartása kellett hozzá, hogy a kényes és törődést igénylő növény meghonosodjon Somogybán. No és, hogy a Széchenyiek által letelepített németek az eredeti szénégetés során felégessék a környékbeli erdőket, s fa hiányában új megélhetés után nézzenek. A dohány és a falu neve összefonódott: még a növényt megtámadó mozaikbetegség első, 1887-es hazai megjelenése is ide kötődik...- Messze földön híres volt a szuloki dohány - állítja Dibuz Józsefhé, a helyi dohánytermesztés utolsó mohikánja, aki férjével még mindig 2,5 hektáron termeszti. - Különleges magja volt, de még a rendszerváltás előtt áttért mindenki a pallagira, amit Debrecenben nemesítettek ki. A mienk túlságosan durva szövetű volt. Magyarországon több mint ötezer hektáron termesztenek dohányt, ennek nagyobb része Virginia, a kisebb a Burley nemesítése, a pallagi. Előbbi az Észak- Alföldön terjedt el, termesztése - mivel kamrákban szárítják mesterséges fűtéssel - drágább, mint a pallagi, melyet az őszi időjárás érlel tökéletesre a dohánypajtákban. Melyek alig két évtized alatt tűntek el Szülőkből.- Elöregedett a falu, az idősek már nem bírják ezt a munkát - magyarázza Dibuz Józsefhé -, a fiataloknak pedig eszükben sincs ilyen kemény, s valahol, mondjuk ki, piszkos munkát választani. Merthogy törésidőben, amikor hajnaltól délig „szüretelik” a termést, délután pedig felfűzik, bizony konyákig befeketedik a dohánnyal foglalkozó keze a nikotintól.- Az első napokban éjjel nem is tudunk aludni - teszi hozzá -, ugyanis a nikotin a levelekről a bőrön át is felszívódik, s fel vagyunk pörögve tőle. A dohány- termesztés hanyatlásához - vált vissza az előbbi témára - az is hozzájárult, hogy megszűnt a megye legnagyobb termelőszövetkezete, az Aranyhomok, mely a krumpli mellett a dohányra szakosodott. Egyéni termelőként pedig sokan felhagytak a dohánnyal. Dibuz Józsefhé kitartott. A té- esz egykori dohányágazat- vezetőjeként furcsa is lett volna, ha ő fordít hátat a hajdan az egész környéknek megélhetést nyújtó növénynek. Hosszú éveken át öt hektáron dohányzott, tavaly felére csökkentették a termőterületet.- Nem bírjuk már a korábbi tempót - ismeri el. Amerikázásról a megfeleződött birtokon sincs szó: március közepén, József-nap táján kell kitenni fólia alá a magvakat, illetve mostanság - haladva a korral - az úsztatott palántákat. Melyek a májusi fagyos szentek után kerülnek ki a szabadba, július közepéig, míg megkezdődhet a szüret, letetejezik és vegyszere- zik. A nyár közepén először az aljlevelek kezdenek sárgulni, így ezeket törik először, majd folyamatosan a felsőleveleket.- Az aljlevelek mennek a cigarettába - avat a rejtelmekbe -, a felsőkből lesz a szivarboríték. De csak szárítás után. A pallagi fajta felfűzve kerül a pajtába, tavaly tíz kilométernyi madzagot kellett kihúzni Dibuzéknál. Elképzelni sem tudjuk, hová fér el ennyi, ám a pajtába lépve hamar megvilágosodunk. S elborzadunk. A jó tíz méter magas épület hat pajtafülkére oszlik, mindegyikben méterenként sorakoznak a rudak, egészen a tetőig.- Ez a fináncjáró - mutatja „AKI ENNEK FÜSTJÉT BESZÍVJA, elfelejti minden búját-baját: ha álmatlanság bántja, elalszik, és szépet álmodik tőle, ha rettegés éri, bátor szívet kap tőle. Ez elűzi a pestist, a pacsétot, a hideglelést... ” - írta le Jókai a magyarok első találkozását a dohánnyal, melyet a 16. században ismert meg Európa, miután Kolombusz felfedezte őshazáját. Az első palántákat Bornemissza Pál püspök honosította meg Erdélyben 1568Dibuz Józsefné. - Annak idején ezen másztak fel a fináncok, hogy megszámolják, mekkora lesz a termés. Ezen mászkálunk mi is... Cirkuszi akrobaták is belesápadnának a mutatványba, ám bari, de a pipázás szokása csak a következő évszázadban terjedt el Különféle tilt& rendeletek után a hazai dohánytermesztés a 18. században kezdett elterjedni az Alföldön, majd Tolnában és Baranyában. A dohányzás Magyarországon népszokássá vált - Huszkajenő a Lili bárónőben meg is zenésítette: Cigaretta-keringő -, s idehaza évente mintegy 24 millió szivart és 15 milliárd cigarettát gyártanak. egy igazi dohánytermesztőnek nincs - ha van, nagy pech... - tériszonya. S jó két hónap alatt szépen egyesével tűvel felfűzi a dohányleveleket, a füzéreket nagy kampókkal a gerendák közé erősíti. Egy sor négy méter, erre nagyjából háromszáz levél fér: tavaly csaknem háromnegyedmillió levelet kellett felfűzniük - egyesével,..- Negyven éve csináljuk - feleli, amikor feltesszük a nem túl eredeti kérdést: nem unalmas? - Ebből élünk, ez már egyfajta tradíció. És bizony bánt, hogy velünk ki is hal majd. Pedig a szuloki homokos, kicsit savanyú talaj a legideálisabb a dohánynak. Nem véletlen, hogy nálunk nagyobb levelű, s szebb, barna a növény, mint az Alfóldön. Nálunk tízennégy-tizenhat szivarborítékot is kiad egy levél. Utóbbi az erek közötti finom növényszövetet jelenti, persze a szár és az erek sem vesznek kárba, beledarálják a „töltelékbe”: az egy-egy kevésbé eldolgozott darabot a bagósok finánclábként ismerik.- A szárításnál figyelni kell, hogy a fagy előtt bebálázza az ember a leveleket - folytatja Dibuz Józsefné. - Tévhit, hogy a dohány szárítva jó, nem véletlen, hogy a szulokit csak dunántúli selyemként emlegetik. A gyárakban felvágják, kifőzik, közben cukrozzák, ízesítik, majd leszűrik, megszárítják és aprítják-törik: ez kerül a pipadohányba, cigarettába.- Mi is szoktunk egy adagot kifőzni - állítja bár idehaza senki sem dohányzik. Sőt, általában a dohányosok a legritkább esetben dohányosok... A kifőzött levet viszont megbecsülik, húszszoros hígításban kiváló tetű- és atkairtó a veteményesben. Nincs semmi vegyszermaradvány utána.- Minden része értékes. Nem is értem, miért nem csinálja rajtunk kívül senki. Dolgozni kell vele, elismerem, a segélyért egyszerűbb sorba állni. Igaz, nekem lesülne a bőr a képemről, ha így akarnék pénzhez jutni, amikor bírom még erővel. Ez is mutatja, hogy a hajdan becsületes, dolgos svábjairól híres Szülök lassan már csak az öregek emlékezetében él. Ez már nem az a falu, ami akár negyed százada is volt - mereng el. - A rendszerváltásnál még ezerkétszázan éltek itt, ma úgy hat és fél százan. A földön kívül nincs munka, a többség panaszkodik is a megélhetés miatt Pedig itt van az orruk előtt: a dunántúli selyem, ha foglalkoznak vele, meghálálja... De hiszen H gy szál vörös rózsával a kezében álldogált a férfi az üzletház folyosóján. A kirakatokat nézegette, de nem akart már semmit vásárolni. A zsebében ékszer lapult, nem drága, figyelmességből vette, Valentin napra a párjának. Időnként megsimogatta az égetett zománcból készült, türkizzöld színű nyakláncot. Jó érzés volt. Valit várta, hogy lássák végre egymást, s beszélgessenek egy kicsit, mert rémesen mesz- sze volt már a reggel, amikor elköszöntek egymástól. De nem volt nyugtalan, mert tudta, hogy a lány mindig pontos. Az egyik pádon mögötte, fiatal pár ült. Szerette figyelni az embereket, s kitalálni, hogy vajon kik lehetnek, de őket egyelőre nem tudta hova tenni. Húsz év körüliek lehettek, a csaj nagyon csinos, mellette a fiú kopottasabb volt, mintha pénz az ő ruhájára már nem jutna. Gondolta, hogy egybe tartoznak, de ennek nem volt látható jele, mert nem simultak egymáshoz, nem fogták egymás kezét, de még csak szót sem váltottak. De idegenek sem lehettek, mert ha néha összeért a térdük, egyikük sem húzódott odébb. Ráadásul lesték, hogy a másiknak merre nézelődik a szeme, s gyanakvóan követte.- Tudom ám, hogy szeretsz - mondta egyszer csak a lány.- Aztán honnan? - nézett rá a srác.- Hiszen te mondtad tegnapelőtt... (ca) PROMÓCIÓ Beérett a munka gyümölcse bizonyítvány Minden résztvevő sikeres vizsgát tett lengyel Gyümölcsfeldolgozó és hűtőipari munkás. Ez szerepel annak a 14 Tolna és Somogy megyei embernek a bizonyítványában, akik sikeresen szerepeltek a lengyeli Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet és a böhönyei Kapós Aranya Szociális Szövetkezet szervezte képzésen. A 2011 őszén indult, OKJ-s bizonyítványokat adó tanfolyamot mindenki sikeresen teljesítette, az elismerő okleveleket kedden vehették át a lengyeli Apponyi Sándor szakképző iskolában tartott zárórendezvényen. A közös program célja a hátrányos helyzetű családok önfoglalkoztatásra ösztönzése. Az érintettek munkát is kaptak a bizonyítvány mellé: 10 hónapon át dolgozhatnak a kisvejkei és a böhönyei gyümölcslé-üzemben - mondta dr. Tóth György projektmenedzser, a völgységi szövetkezet elnöke. ■ V. B. Munkaerőpiacra történő belépést segítő képzés és gyümölcslé- gyártás. Az EU és a magyar állam által nyújtott támogatás 41 704 forint. . Orsós Györgynek (balról) Somogyi János vizsgaelnök adta át a bizonyítványokat Áttáncolták a hétvégét a jazzbalettesek Balatonlellén Két napig táncoltak az Etűd Jazz- balett Egyesület tagjai a hétvégén Balatonlellén. Hatodik alkalommal szervezték meg az intenzív hétvégét, ahol Bakó Gábor, a hazai modern jazztánc kiemelkedő táncművésze és koreográfusa irányításával tanultak új lépéseket.-A fejlődéshez és az eredményekhez a rendszeres próbák mellett is elengedhetetlenek az ilyen és hasonló oktatások - jegyezte meg Antal Róbert Az egyesület vezetője elmondta, hogy ezeknek köszönhetően rendszeresen díjakkal térnek haza a megmérettetésekről. Novemberben a tabi táncművészeti fesztiválon az egyesület leilei csoportjának mindhárom koreográfiája arany minősítést kapott, a marcali csoport pedig bronzminősítést szerzett. A kétnapos felkészítés minden esetben együtt jár egy új koreográfia alapjainak elsajátításával is, tette hozzá a 2005-ben bejegyzett egyesület vezetője. ■ Márton László A munka sikereket hoz. Bakó Gábortól sokat tanultak a fiatalok Q jelet nyert a fenyvesi Hubertus-Hof Budapesti sajtótájékoztatón jelentették be az idei Magyar Tű- rizmus Minőségi Díj nyerteseit. Felkerült a listára a balaton- fenyvesi Hubertus-Hof Szálloda is, azon hat hotel egyikeként, amelyek először kapták meg az elismerést. Egy étterem került még az első alkalommal minősítettek közé. Az évente meghirdetendő minősítéshez a jelentkezők részletes kérdőívet töltenek ki, a Magyar Turizmus Zrt. keretében működő iroda pedig inkognitóban ellenőrzi őket. A végső döntést szakértők, szakmai szervezetek, valamint a Magyar Turizmus Zrt. bevonásával hozza meg az iroda. A minőséget szimbolizáló ü-jel használata három évre szól. A magyar minősítési rendszer 2006 óta él, eddig - a mintegy 800-ból - 121 szálloda, és 26 étterem nyerte el a díjat. Idén két étteremnek, köztük a szintén balatonfenyvesi Hubertus-Hof étteremnek, és 17 szállodának - a siófoki Azúr Hotelnek is - meghosszabbította a zsűri az egyszer már elnyert Q-jelét. A minősítés ma éttermekre és szállodákra határoz meg kritériumokat, de bővítését tervezik az iparág egyéb területeire, mint taxitársaságok, vagy utazási irodák. ■ Vigmond E. fljl SZÉCHENYI TERV kww ult>*ch«nyitarv4».nu j A u Európai Unió UmwjaUjM, ai Európai
