Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-15 / 39. szám

15 2012. FEBRUÁR 15., SZERDA KORKÉP —MMMMIWWPMBÍMíWiWBMUHNSMKNHkWBHKNf&fKU&- WM '< v í .;v $ ffl 4 mi ,\" % ■/' mi A dunántúli selyem lassú halála keserű füstölgés A dolgos svábokkal a dohánytermesztés is kihal Szulokban Dibuzék két hónapon át fűzik fel a dohányleveleket a fináncjáróra Jókai Mór szerint szépet álmodnak tőle Már csak két és fél hektá­ron termesztenek do­hányt Szulokban, pedig anno még fajtát is elne­veztek a somogyi faluról. Vas András A jellegzetes, utcára nyíló veran­dák nagy részét már befalazták, hiába no, az ősök nem tudhatták, hogy az utódoknak milyen köz- biztonsággal kell együtt élniük a 21. Században. Ennél sokkal feltű­nőbb, hogy eltűntek az udvarok­ból a pajták: ha valaki végigautó­zik Szulokon, talán el sem hiszi, hogy nem is olyan régen, alig ne­gyed százada a falu a hazai do­hánytermesztés fellegvárának számított, s több mint kétszáz portán foglalatoskodtak vele. Az sem véletlen, hogy a Barcs melletti település írta be magát a magyar dohány történelmébe: a török időkben elpusztult, s a 18. század első felében Württembergből betelepült svá­bok munkabírása, kitartása kel­lett hozzá, hogy a kényes és tö­rődést igénylő növény megho­nosodjon Somogybán. No és, hogy a Széchenyiek által letele­pített németek az eredeti szén­égetés során felégessék a kör­nyékbeli erdőket, s fa hiányá­ban új megélhetés után nézze­nek. A dohány és a falu neve összefonódott: még a növényt megtámadó mozaikbetegség el­ső, 1887-es hazai megjelenése is ide kötődik...- Messze földön híres volt a szuloki dohány - állítja Dibuz Józsefhé, a helyi dohánytermesz­tés utolsó mohikánja, aki férjé­vel még mindig 2,5 hektáron ter­meszti. - Különleges magja volt, de még a rendszerváltás előtt át­tért mindenki a pallagira, amit Debrecenben nemesítettek ki. A mienk túlságosan durva szövetű volt. Magyarországon több mint öt­ezer hektáron termesztenek do­hányt, ennek nagyobb része Vir­ginia, a kisebb a Burley nemesí­tése, a pallagi. Előbbi az Észak- Alföldön terjedt el, termesztése - mivel kamrákban szárítják mesterséges fűtéssel - drágább, mint a pallagi, melyet az őszi időjárás érlel tökéletesre a do­hánypajtákban. Melyek alig két évtized alatt tűntek el Szülőkből.- Elöregedett a falu, az idősek már nem bírják ezt a munkát - magyarázza Dibuz Józsefhé -, a fiataloknak pedig eszükben sincs ilyen kemény, s valahol, mondjuk ki, piszkos munkát vá­lasztani. Merthogy törésidőben, ami­kor hajnaltól délig „szüretelik” a termést, délután pedig felfűzik, bizony konyákig befeketedik a dohánnyal foglalkozó keze a ni­kotintól.- Az első napokban éjjel nem is tudunk aludni - teszi hozzá -, ugyanis a nikotin a levelekről a bőrön át is felszívódik, s fel va­gyunk pörögve tőle. A dohány- termesztés hanyatlásához - vált vissza az előbbi témára - az is hozzájárult, hogy megszűnt a megye legnagyobb termelőszö­vetkezete, az Aranyhomok, mely a krumpli mellett a dohányra szakosodott. Egyéni termelőként pedig sokan felhagytak a do­hánnyal. Dibuz Józsefhé kitartott. A té- esz egykori dohányágazat- vezetőjeként furcsa is lett vol­na, ha ő fordít hátat a hajdan az egész környéknek megélhetést nyújtó növénynek. Hosszú éve­ken át öt hektáron dohányzott, tavaly felére csökkentették a termőterületet.- Nem bírjuk már a korábbi tempót - ismeri el. Amerikázásról a megfelező­dött birtokon sincs szó: március közepén, József-nap táján kell ki­tenni fólia alá a magvakat, illetve mostanság - haladva a korral - az úsztatott palántákat. Melyek a májusi fagyos szentek után ke­rülnek ki a szabadba, július kö­zepéig, míg megkezdődhet a szüret, letetejezik és vegyszere- zik. A nyár közepén először az aljlevelek kezdenek sárgulni, így ezeket törik először, majd fo­lyamatosan a felsőleveleket.- Az aljlevelek mennek a ciga­rettába - avat a rejtelmekbe -, a felsőkből lesz a szivarboríték. De csak szárítás után. A palla­gi fajta felfűzve kerül a pajtába, tavaly tíz kilométernyi madza­got kellett kihúzni Dibuzéknál. Elképzelni sem tudjuk, hová fér el ennyi, ám a pajtába lépve ha­mar megvilágosodunk. S elbor­zadunk. A jó tíz méter magas épület hat pajtafülkére oszlik, mind­egyikben méterenként sorakoz­nak a rudak, egészen a tetőig.- Ez a fináncjáró - mutatja „AKI ENNEK FÜSTJÉT BESZÍVJA, elfelejti minden búját-baját: ha álmatlanság bántja, elal­szik, és szépet álmodik tőle, ha rettegés éri, bátor szívet kap tőle. Ez elűzi a pestist, a pacsétot, a hideglelést... ” - ír­ta le Jókai a magyarok első találkozását a dohánnyal, melyet a 16. században is­mert meg Európa, miután Kolombusz felfedezte őshazá­ját. Az első palántákat Bor­nemissza Pál püspök honosí­totta meg Erdélyben 1568­Dibuz Józsefné. - Annak idején ezen másztak fel a fináncok, hogy megszámolják, mekkora lesz a termés. Ezen mászkálunk mi is... Cirkuszi akrobaták is belesá­padnának a mutatványba, ám bari, de a pipázás szokása csak a következő évszázad­ban terjedt el Különféle tilt& rendeletek után a hazai do­hánytermesztés a 18. század­ban kezdett elterjedni az Al­földön, majd Tolnában és Ba­ranyában. A dohányzás Ma­gyarországon népszokássá vált - Huszkajenő a Lili bá­rónőben meg is zenésítette: Cigaretta-keringő -, s idehaza évente mintegy 24 millió szi­vart és 15 milliárd cigarettát gyártanak. egy igazi dohánytermesztőnek nincs - ha van, nagy pech... - tériszonya. S jó két hónap alatt szépen egyesével tűvel felfűzi a dohányleveleket, a füzéreket nagy kampókkal a gerendák kö­zé erősíti. Egy sor négy méter, erre nagyjából háromszáz levél fér: tavaly csaknem háromne­gyedmillió levelet kellett felfűz­niük - egyesével,..- Negyven éve csináljuk - fe­leli, amikor feltesszük a nem túl eredeti kérdést: nem unalmas? - Ebből élünk, ez már egyfajta tra­díció. És bizony bánt, hogy ve­lünk ki is hal majd. Pedig a szu­loki homokos, kicsit savanyú ta­laj a legideálisabb a dohánynak. Nem véletlen, hogy nálunk na­gyobb levelű, s szebb, barna a növény, mint az Alfóldön. Ná­lunk tízennégy-tizenhat szivar­borítékot is kiad egy levél. Utóbbi az erek közötti finom növényszövetet jelenti, persze a szár és az erek sem vesznek kár­ba, beledarálják a „töltelékbe”: az egy-egy kevésbé eldolgozott darabot a bagósok fináncláb­ként ismerik.- A szárításnál figyelni kell, hogy a fagy előtt bebálázza az ember a leveleket - folytatja Dibuz Józsefné. - Tévhit, hogy a dohány szárítva jó, nem véletlen, hogy a szulokit csak dunántúli selyemként emlegetik. A gyárakban felvágják, kifő­zik, közben cukrozzák, ízesítik, majd leszűrik, megszárítják és aprítják-törik: ez kerül a pipado­hányba, cigarettába.- Mi is szoktunk egy adagot kifőzni - állítja bár idehaza senki sem dohányzik. Sőt, általá­ban a dohányosok a legritkább esetben dohányosok... A kifőzött levet viszont meg­becsülik, húszszoros hígításban kiváló tetű- és atkairtó a vetemé­nyesben. Nincs semmi vegyszer­maradvány utána.- Minden része értékes. Nem is értem, miért nem csinálja raj­tunk kívül senki. Dolgozni kell vele, elismerem, a segélyért egy­szerűbb sorba állni. Igaz, nekem lesülne a bőr a képemről, ha így akarnék pénzhez jutni, amikor bírom még erővel. Ez is mutatja, hogy a hajdan becsületes, dolgos svábjairól híres Szülök lassan már csak az öregek emlékezeté­ben él. Ez már nem az a falu, ami akár negyed százada is volt - mereng el. - A rendszerváltás­nál még ezerkétszázan éltek itt, ma úgy hat és fél százan. A föl­dön kívül nincs munka, a több­ség panaszkodik is a megélhetés miatt Pedig itt van az orruk előtt: a dunántúli selyem, ha fog­lalkoznak vele, meghálálja... De hiszen H gy szál vörös rózsával a kezében álldogált a fér­fi az üzletház folyosó­ján. A kirakatokat nézegette, de nem akart már semmit vá­sárolni. A zsebében ékszer la­pult, nem drága, figyelmesség­ből vette, Valentin napra a párjának. Időnként megsimo­gatta az égetett zománcból ké­szült, türkizzöld színű nyak­láncot. Jó érzés volt. Valit várta, hogy lássák vég­re egymást, s beszélgessenek egy kicsit, mert rémesen mesz- sze volt már a reggel, amikor elköszöntek egymástól. De nem volt nyugtalan, mert tud­ta, hogy a lány mindig pontos. Az egyik pádon mögötte, fia­tal pár ült. Szerette figyelni az embereket, s kitalálni, hogy vajon kik lehetnek, de őket egyelőre nem tudta hova tenni. Húsz év körüliek lehettek, a csaj nagyon csinos, mellette a fiú kopottasabb volt, mintha pénz az ő ruhájára már nem jutna. Gondolta, hogy egybe tartoznak, de ennek nem volt látható jele, mert nem simul­tak egymáshoz, nem fogták egymás kezét, de még csak szót sem váltottak. De idege­nek sem lehettek, mert ha né­ha összeért a térdük, egyikük sem húzódott odébb. Ráadásul lesték, hogy a másiknak merre nézelődik a szeme, s gyanak­vóan követte.- Tudom ám, hogy szeretsz - mondta egyszer csak a lány.- Aztán honnan? - nézett rá a srác.- Hiszen te mondtad teg­napelőtt... (ca) PROMÓCIÓ Beérett a munka gyümölcse bizonyítvány Minden résztvevő sikeres vizsgát tett lengyel Gyümölcsfeldolgozó és hűtőipari munkás. Ez szerepel annak a 14 Tolna és Somogy me­gyei embernek a bizonyítványá­ban, akik sikeresen szerepeltek a lengyeli Völgység Kincse Gyü­mölcsfeldolgozó Szociális Szövet­kezet és a böhönyei Kapós Ara­nya Szociális Szövetkezet szer­vezte képzésen. A 2011 őszén in­dult, OKJ-s bizonyítványokat adó tanfolyamot mindenki sikeresen teljesítette, az elismerő oklevele­ket kedden vehették át a lengye­li Apponyi Sándor szakképző is­kolában tartott zárórendezvény­en. A közös program célja a hát­rányos helyzetű családok önfog­lalkoztatásra ösztönzése. Az érin­tettek munkát is kaptak a bizo­nyítvány mellé: 10 hónapon át dolgozhatnak a kisvejkei és a böhönyei gyümölcslé-üzemben - mondta dr. Tóth György projekt­menedzser, a völgységi szövetke­zet elnöke. ■ V. B. Munkaerőpi­acra történő belépést segí­tő képzés és gyümölcslé- gyártás. Az EU és a magyar állam által nyújtott támo­gatás 41 704 forint. . Orsós Györgynek (balról) Somogyi János vizsgaelnök adta át a bizonyítványokat Áttáncolták a hétvégét a jazzbalettesek Balatonlellén Két napig táncoltak az Etűd Jazz- balett Egyesület tagjai a hétvégén Balatonlellén. Hatodik alkalom­mal szervezték meg az intenzív hétvégét, ahol Bakó Gábor, a ha­zai modern jazztánc kiemelkedő táncművésze és koreográfusa irá­nyításával tanultak új lépéseket.-A fejlődéshez és az eredmé­nyekhez a rendszeres próbák mellett is elengedhetetlenek az ilyen és hasonló oktatások - je­gyezte meg Antal Róbert Az egyesület vezetője elmondta, hogy ezeknek köszönhetően rendszeresen díjakkal térnek haza a megmérettetésekről. No­vemberben a tabi táncművésze­ti fesztiválon az egyesület leilei csoportjának mindhárom kore­ográfiája arany minősítést ka­pott, a marcali csoport pedig bronzminősítést szerzett. A két­napos felkészítés minden eset­ben együtt jár egy új koreográ­fia alapjainak elsajátításával is, tette hozzá a 2005-ben bejegy­zett egyesület vezetője. ■ Márton László A munka sikereket hoz. Bakó Gá­bortól sokat tanultak a fiatalok Q jelet nyert a fenyvesi Hubertus-Hof Budapesti sajtótájékoztatón je­lentették be az idei Magyar Tű- rizmus Minőségi Díj nyerteseit. Felkerült a listára a balaton- fenyvesi Hubertus-Hof Szálloda is, azon hat hotel egyikeként, amelyek először kapták meg az elismerést. Egy étterem került még az első alkalommal minősí­tettek közé. Az évente meghirdetendő minősítéshez a jelentkezők részletes kérdőívet töltenek ki, a Magyar Turizmus Zrt. kereté­ben működő iroda pedig inkog­nitóban ellenőrzi őket. A végső döntést szakértők, szakmai szervezetek, valamint a Ma­gyar Turizmus Zrt. bevonásá­val hozza meg az iroda. A mi­nőséget szimbolizáló ü-jel használata három évre szól. A magyar minősítési rendszer 2006 óta él, eddig - a mintegy 800-ból - 121 szálloda, és 26 ét­terem nyerte el a díjat. Idén két étteremnek, köztük a szintén balatonfenyvesi Huber­tus-Hof étteremnek, és 17 szállo­dának - a siófoki Azúr Hotelnek is - meghosszabbította a zsűri az egyszer már elnyert Q-jelét. A minősítés ma éttermekre és szállodákra határoz meg kritéri­umokat, de bővítését tervezik az iparág egyéb területeire, mint taxitársaságok, vagy utazási irodák. ■ Vigmond E. fljl SZÉCHENYI TERV kww ult>*ch«nyitarv4».nu j A u Európai Unió UmwjaUjM, ai Európai

Next

/
Oldalképek
Tartalom