Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-14 / 38. szám

2012. FEBRUÁR 14., KEDD MEGYEI KORKÉP 5 Önkéntesek figyelik a Drávát nemzetközi Azonnal jeleznek egymásnak, amint veszélyben érzik a folyókat Masatra vadászó rádiósok, a 437 megahertzen várják az égi jelet (Folytatás az 1. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) Semmi ne maradjon titokban, ne is történhessen meg, ami határfo­lyónkat érinti, annak állapotát ve­szélyezteti - ezt várják attól az önkéntes szolgálattól, amely a Dráva figyelésére szerveződött. A WWF Magyarországtól megtudtuk: látványos jelenettel vette kezdetét a WWF nemzetkö­zi folyófigyelő programja Hor­vátországban, február első nap­jaiban. Zágráb főterén hat ön­kéntes és számos egyenruhás hullámzó kék szalaggal hívta fel magára a figyelmet. A szalag Horvátország folyóit szimboli­zálta, az egyenruhások pedig azokat a lelkes folyófigyelőket, akik a Mura, a Dráva és a Duna megmentéséért fáradoznak. Horvátországban először alakult ilyen hálózat a folyók védelme érdekében, a nemzetközi jelen­tőségű, vadvizekről szóló Ramsari Egyezmény aláírásá­nak 41. évfordulóján. Figeczky Gábor, a WWF Ma­gyarország igazgatója azt mond­ta: kulcsfontosságú, hogy az élő­helyek állapotáról rendszeres te­repi információkkal rendelkez­zenek, hiszen csak így tudnak időben fellépni a folyókat ve­szélyeztető szabályozási projek­tek ellen. A folyófigyelő hálózat a jövőbeni bioszféra rezervátum folyóparti területeinek védelmé­re szolgál, és Szerbia, Szlové­nia, valamint Ausztria is csatla­kozott a horvát-magyar kezde­ményezéshez. Ismert: a ma­gyarországi Dráva szakaszon 2011-ben betiltották a kavicski­termelést. A Drávafigyelők azt remélik, a vizsgált területeken nem kezdődnek újra kitermelé­sek, egyik országban sem adnak engedélyt kotrásra a jövőben. A Dráva és a Mura természetes szakaszai, a Duna szerb-horvát határszakasza viszont nincs biz­tonságban. Folyószabályozások, homok-, illetve kavicskitermelés zajlik több folyószakaszon, és újabbakat terveznek, amelyek Visszaköltözhet élőhelyére a magyar bucó: korábban elzárták, újra megnyitják a Drava mellékágait újra birtokba vehetik a Dráva mellékága­it a sodrást kedvelő, védett halfajok, ame­lyek a folyó egyik legfőbb természeti értékét képviselik. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a horvátországi Hrvatske Vode együttműködése révén a Dráva négy - a Drávatamási-felső, a Drávatamási-al- só, a tótújfalui és a drávapalkonyai - mel­lékágán állhatnak vissza az eredeti álla­pothoz közelítő áramlási viszonyok. a dráva téu alacsony vízállása kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy elin­duljon a mellékágak rehabilitációja, pályá­zati támogatással. A tervezési és beszerzési szakasz a munkaterület átadásával tavaly év végén lezárult, a kivitelezés várhatóan 2013. márciusára fejeződik be, a magyar oldalon 1, 3 millió euróba kerül mindennek előzménye, hogy korábban úgy szabályozták a folyót, hogy elzárták a most újjáéledő mellékágakat, általában a torkolat közelében. Az lett a követ­kezménye, hogy megváltozott a mel­lékágak vízjárása. A korábban - fő­ként a somogyi szakaszon - gyors folyású, Megkezdődhet a mellékágak rehabilitációja kemény, kavicsos aljzatú mederből egy las­san áramló, az év jelentős részében holtág jellegű, lassan feliszapolódó terület jött lét­re. A pályázatban megvalósuló élőhely­rehabilitációs beavatkozás célja, hogy a mellékágakban az ere­deti állapothoz kö­Visszatérhetnek a védett halfajok zelítő áramlási viszonyok alakuljanak ki, és ezeket újra birtokba vehessék az áram­láskedvelő, védett halfajok, például a ma­gyar bucó, a német bucó, a leánykoncér, vagy a selymes durbincs, amelyek a Natura 2000 hálózat jelölő fajai.- a rehabilitáció során részlegesen meg bontják azokat a kövezéseket, amelyek ko­rábban a mellékágak elzárását szolgálták- mondta Komlós Attila sajtóreferens. A kisvizes időszakokra is gondolva az átépí­tett kőművekbe átereszek kerülnek, ame­lyek a Dráva alacsony vízállása mellett is biztosítják a kapcsolatot a főmeder és a mellékág között. Emellett azokat a meder­szakaszokat is kikotorják, amelyek az elzá­rás után feliszapolódtak. Az így eltávolított zagy visszakerül a Dráva fősodrába. Mivel a folyó vízhozamához képest csekély men­nyiségről van szó, nem kell attól tartani, hogy az üledékből esetleg zátony képződik a főmederben. A kivitelezési munkák mellett készül egy tanulmány is a mellékágak élővilágáról, továbbá, a jövőben új monitoring eszközök­kel fogják folyamatosan figyelni a meder fejlődését. • komoly veszélyt jelentenek a fo­lyók élővilágára. Egyes intézke­dések ráadásul EU jogszabályo­kat is megszegnek, ellentétesek a nemzetközi természetvédelmi erőfeszítésekkel. Ritka fajok fennmaradása is kérdésessé válhat, például egyre kisebb a kis cséreknek fészkelőhelyet nyújtó kavicszátonyok kiterjedé­se a Dráván. Toldi Miklós, a Dráva Szövet­ség elnöke elmondta: hazánk­ban a WWF Magyarország mel­lett a Dráva Szövetség is figyel, négy részre osztották a megfi­gyelendő szakaszt. A környe- • ző országok zöld szervezeteivel tartják a kapcsolatot, ahogy fo­lyamatos az információcsere is. Együttműködésük már nem egy, a Drávát, Murát veszélyeztető projektet, tevékenységet meghi­úsított. ■ Varga Andrea Bevásárolná magát Szántód a Balaton-partba kétszáz méter Az „ellenzék” szerint a polgármester provokálja a tulajdonosokat Anyagi áldozatokra is hajlandó a szántódi képviselő-testület 200 méternyi, kerítéssel elzárt Bala- ton-part visszaszerzéséért Erről is tájékoztatta Dolgos János szán­tódi polgármester a minapi fórum résztvevőit, melyre invitálták an­nak a lakóparknak a tulajdonosa­it is, melynek Balaton-partja a vi­tatott, elzárt strandterület. Tíz év óta áll ott a kerítés; a je­lenlegi szántódi képviselő-testü­let (ahogy korábban megírtuk) célul tűzte ki, hogy ciklusa végé­re elbontatja és szabadon átjár­ható közcélú strandszakasszá te­szi azt a kétszáz métert- Az indulatoktól mentes fó­rumra jó néhány lakóparki in­gatlantulajdonos is eljött; ha nem is szívesen, de lemondanak bizonyos területről, akceptálva az önkormányzat vételi szándé­kát és belátva, hogy a rend csak úgy állhat helyre, ha a település visszakapja évtizede törvényte­lenül elvett Balaton-partját - mondta lapunknak Dolgos Já­nos. - Van már ott területünk, te- i hát birtokon belül vagyunk. A I képviselő-testületnek kell dön­I tést hozni, hogy mit lép. Ezt II megelőzve hívtuk össze a fó- Jy rumot. Szakhatósági állás- 1 ttk foglalások is megerősíte­tt nek bennünket abban, V hogy a kisajátítás és a vá­Karabinszky Gyula: a polgármester taktikázik vagy tudatosan provokál sáriás lehet a két megoldás. Sen­kit se lehet kényszeríteni arra, hogy területet adjon el, de nincs más lehetőség, és ezt sokan be­látták. A szántódi polgármester arról is beszélt: szakembereket fogad­tak fel. - Nem a saját fejünk után megyünk. Nem akarjuk leverni a lakatot, semmi olyanba nem megyünk bele, ami támadható. Elszántak vagyunk, de türelme­sek, hangoskodás nélkül, csend­ben akarjuk a község érdekeit szolgálni. ■ Megoszlanak a vélemé­nyek, a szakemberek ta­lán eldöntik a vitát. Karabinszky Gyula szántódi önkormányzati képviselő (2006- ig polgármester) szintén ott volt a fórumon, de mintha egy másik összejövetelről beszélne.- Az ott elhangzottak és a ha­tósági állásfoglalások teljes félre­értelmezése az, amit a polgár- mester mond, vagy csak taktiká­zik, tudatosan provokál - így Karabinszky Gyula, aki a testü­letben a polgármester kisebb­ségbe szorult kétfős „ellenzéké­nek” egyike. - A lakóparki ingat­lanok tulajdonosai határozottan visszautasították a polgármester vételi javaslatát, eszükbe sincs területet adni az önkormányzat­nak. Semmilyen megállapodás­ról, vagy egyezségi szándékról nem volt szó a fórumon. Többen is megkérdezték: mi bizonyítja az önkormányzat igazát? Nem kaptak rá választ. Dolgos János ügyészségi, illetve kormányhivatali ál­lásfoglalásra hivatko­zik. Ezekben áll az, hogy a lakópark kialakí­tásakor ha történtek is szabálytalanságok, az eltelt idő miatt már nincs mit kezde­ni ezzel. S leírják általánosság­ban a polgármesternek, hogy miként vehet birtokba magántu­lajdont egy önkormányzat. Egyezséggel, vagy kisajátítással. Dolgos János: akár anyagi áldoza­tokra is kész a képviselő-testület Utóbbi a mi esetünkben fel sem merülhet közérdek híján. Szán­tód érdeke lenne a part elvétele? Erről a régi lakodalmak jutnak eszembe, amikor hajnaltájt a túl jókedvű kocsis árokba vitte a násznépet. Igaz, hogy az a fele­lős, aki a bakon ül, de sovány vi­gasz ez azoknak, akiket a kocsi maga alá temet... ■ Fónai Imre Jeleinek vételére rádiósok hada állt készenlétben - történelmi a pillanat: magyar műhold adását még sohasem foghatták -, így a magyar rádiótávírász válogatot­tal csaknem megegyező siófo­kiak is. Rádióikat a 437 mega­hertzes frekvenciára állították, s számítógépen próbálták belő­ni a pontos irányt, ahonnan vár­ható volt. A Masat-l-et Francia Guyana Kou- rou európai űrközpontjából lőtték ki- Dél-délkelet irányba fordí­tottuk antennáinkat, s vártuk a jelet odafóntről, úgy nyolcszáz kilométer magasból - összeg­zett lapunknak Turjányi József, a siófoki egyesület elnöke. - Délután négy és öt között áll­tunk készenlétben, de eleve úgy kalkulálva, hogy a műhold gyors haladási sebessége miatt legfeljebb egy-két percünk lesz a vételre. Azzal is számoltunk, hogy a hideg miatt jobbra is, balra is „elcsúszhat” néhány egységnyit a frekvencia. Nem jött azonban a HA 5 Masat hívó­jel. Nem adjuk azonban fel, raj­ta leszünk a következő perió­dusban is. A 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold legfeljebb egy kilogramm tömegű lehet. Építése elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követő­en gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adato­kat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi ál­lomásra továbbít későbbi feldol­gozásra. ■ F. I. EVE IRTUK A kaposvári közgyűlés Fi­desz frakciója beterjesztette, a többiek azonmód le is sza­vazták az önkormányzati bérlakások elidegenítésével kapcsolatos tervezetét. A Fi­desz a lassan csordogáló be­vételek helyett kevesebb, ám egy összegben így is hatal­mas összeghez juttatta vol­na a várost. A 60 százalé­kos, 35 év alatt kifizetendő ár helyett 30 százaléknyi, ám rövidebb futamidejű árat kértek volna: néhány hónap alatt így félmilliárd forinthoz jutott volna az ön­kormányzat Végül maradt az eredeti verzió. A RÖVIDLÁTÁS DIADALA: azóta ÍS mindenki az önkormányzati bérlakás-építéseket sürgeti... 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom