Somogyi Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-08 / 33. szám

2012. FEBRUÁR 8., SZERDA 3 MEGYEI KÖRKÉP Vízaknaveszéjy: nem csak az óra, az elfolyt víz ára a fogyasztóé Február elseje óta 11 vízmérővel kapcsolatos hibabejelentés érke­zett a Kavíz Kft-hez. Ezek közül négynél kiderült: elfagyott a víz­mérő az aknában. - Már novem­berben felhívtuk a lakók figyel­mét arra, hogy gondoskodjanak a vízaknák szigeteléséről - mondta Ift Miklós, a Kavíz Kft. ügyvezető igazgatója. - Vala­mennyi fogyasztónak elemi ér­deke, hogy vízórája fagyvédel­méről gondoskodjon, hiszen az óra az önkormányzat tulajdona. A csere 27 ezer forintos díja a fo­gyasztót terheli. Akinek esetleg gondot okoz a kifizetése, részelt- fizetést tudunk biztosítani. Ift Miklós felhívta a figyelmet: azokon a helyeken, ahol a terep­szint alatt egy méternél maga­sabban van az óra az aknában, ott nagy a fagyveszély. Ott érde­mes szigetelőlemezt tenni az ak­nára. Az 1,2 méternél mélyeb­ben elhelyezett órák esetében ki­sebb a fagyás veszélye. Rádics László, a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt csurgói üzemvezetője azt mondta: a sza­bályosan elkészített fedőlapok­kal nincs gond, de sok helyen nem megfelelőek. Nem jó, ha tö­rött, hézagos, vagy nem takarja be teljesen az akna nyílást. Télen a lakatlan, hitetlen házak, mel­léképületek is veszélyben van­nak, itt a legfontosabb a vízháló­zat és a vízmérő víztelenítése, a WC víztartályát is ki kell üríteni. Ha elfagy a vízmérő, vagy a víz­vezeték, nem csak az elfagyott mérő pótlásának költségei, de az elfolyt víz díja is a fogyasztót ter­heli. A fagykárra egyébként álta­lában kiterjed a lakásbiztosítás. ■ V. A. - M. K. Iskolamarketing zalakarosi társulási ülésen Zalakaroson, kistérségi ülésen mutatkozott be a marcali fenn­tartású somogyzsitfai Széchenyi Zsigmond Szakközép- és Szak­iskola. Polgármesterek, közhasz­nú szervezetek, egyesületek előtt prezentációs előadásokkal, írásos tájékoztatókkal ismertet­ték az intézmény nappali, levele- zős, tanfolyami rendszerű kép­zési profilját. ■ V. E. Régi tisztelet, csökkenő díj megye Hiánytalan tervezés, olcsó bizottsági döntés, feladatvárás (Folytatás az 1. oldalról) A hóhelyzet miatt egy órával későbbre tett ülésre még 11-kor is csak szállingóztak a képvise­lők. Kövér István (Somogyért Egyesület) Nagyszakácsiból, Feigli Ferenc (MSZP) Barcsról nem tudta vállalni a bejutást. A további csaknem félórás csú­szás után kerültek elő a tiszt­ségviselők teljes számban, s kezdődött a döntően területfej­lesztő megye első idei ülése. A költségvetési támogatás 229 millió forintját, ami jelentős részben a 27 (benne négy gye- sen-gyeden lévő) alkalmazott fi­zetését fedezi, 101 milliós végki­elégítési pénzzel tervezték felül. Erre pályázniuk kell. A vármegyeháza működtetésére évi húszmillió forintot tervez­nek. A költségvetésről Gyene- sei István (Somogyért Egyesü­let) tett föl hét-nyolc kérdést, amire Vörös Tamás főjegyző adott választ. Elmondta: várják a területfejlesztési feladatokat részletező jogszabályokat, s ad­dig ugyan „nem kell megsza­kadniuk”, de már számos kihí­vás így is van. Az utolsó pilla­natban törvénybe került vidék- fejlesztési feladatokkal együtt, a regionális, a megyei és a kistér­ségi fejlesztési tanácsok jog­utódjaiként kell készülniük egyre több tennivalóra, s el kell kezdeniük a területfejlesztési tervezést, összhangban a me­gyei gazdasági program felül­vizsgálatával. Gyenesei javasol­ta, hogy az előterjesztésben sze­replő arányt megfordítva a köz­gyűlés döntsön a céltartalék 18 milliós állományáról, s csak ket­tő maradjon az elnöknél. Balázs Árpád (Fidesz-KDNP) a regio­nális és balatoni fejlesztési ta­nácsi és egyéb tagdíjak miatt nem tartotta ésszerűnek, hogy közgyűlési döntés kelljen min­den ilyesmihez. Gelencsér Atti­la megjegyezte: úgy látszik, van aki érti... Felmerült, osztotta meg a köz­gyűléssel a tervezés egyik fázi­sát Vörös Tamás főjegyző, hogy a Fő utcai vármegyeháza épüle­téből teljes egészében elköltözik a somogyi közgyűjtemény. Ez azért sem lenne jó, tette hozzá Gelencsér Attila elnök, mert ha a tárlatok elköltöznének, nem tudna a hivatal pályázni. Mint korábban megírtuk, az 1828 Keresi a helyét a megye és helyszínét a megyei közgyűlés Nem kapott szót a szakszervezeti titkár NEM SZAVAZOTT SZÓT (1 közgyű­lés Utasi Tamás Somogy-tolnai szakszervezeti titkárnak, aki az elbocsátottak érdekében je­lezte szándékát előre telefo­non. Gelencsér Attila megsza­vaztatta, s megszavazta, vele tartott Ander Balázs (Jobbik), Gyenesei István (Somogyért), Horváth István (MSZP) és Or­mai István (független). Az el­nök nem jelezte előre a támo­gatását a képviselőtársainak, akik nem adtak többséget Utasinak. Az érdekvédő végül kiosztotta a sajtónak a felszó­lalását. Ebben felidézi, amikor tavaly a megye örömét fejezte ki, hogy lekerült a válláról az adósságteher, s nyilván nem sejtették, hogy a konszolidáció miként érinti a dolgozókat. A a 16 felmentési idő nélkül év végén kirúgottnak ki segít fi­zetni a számláikat, vagy hogy ne vigyék el a házat a fejük fölül - kérdezte, hozzátéve: „nem megoldás, hogy a volt munkavállalók szenvedjenek a Politika tetteiért. ” után épült klasszicista sétálóut­cái épületre milliárdos nagyság- rendű pályázatot tervez a me­gyei önkormányzat. Ugyanők korábban Európa legdrágább csontraktáraként emlékeztek meg a házról a belvárosi terület­re és a régészeti raktározásra utalva. A múzeumépületbe költözik a cigány és a horvát nemzetiségi önkormányzat, a somogyi sport- szövetség és a labdarúgó-szövet­ség is. Szó van a Somogy tévé át­költözéséről is, mely egyelőre a kormányhivatal épületében mű­ködik, s így elvileg az államnak fizet ezért bérleti díjat. Gyenesei a tavalyi ÁSZ-jelen- tés 63 oldalát végigolvasva talált olyan részeket, amiket a megye korábban nem tett kirakatba: milliárdon felüli túlzott kötele­zettségvállalásokat, s azt, hogy a megye nem készített koncepci­ót a kötvénykibocsátások vissza­fizetésére, nem mutatták ki a törlesztések forrását. Gelencsér Attila szerint elnökelődje egy százszor, ezerszer végig beszélt vitát hozna be a ház falai közé, amit az „okos enged, pont, pont, pont” szavakkal hárított el. A megyei közgyűlés két bizott­ságot állított föl, a pénzügyi elnö­ke Csorba Ottó (Fidesz-KDNP), alelnöke Ormai István (függet­len) lett, míg a területfejlesztésit Holovits Huba elnök és Balázs Árpád alelnök vezeti (mindket­ten Fidesz-KDNP). A 12 bizott­sági tag tizennégy képviselőből került ki (két főállású tisztségvi­selő nem lehet tag), s ketten nem kaptak tagságot, Gyenesei Ist­ván és Kövér István somo- gyértesek. A közgyűlés a takaré­kosság jegyében - mondta Ge­lencsér Attila - 13,5 millió forin­tot spórol a tiszteletdíjak csök­kentésén. A havi bruttó apanázst tízezerrel 100 ezer forintra emel­ték, az elnökök 171 ezer helyett 150 ezret kapnak. Egy bizottsá­gi tagság 20 ezer, kettő 40 ezer forintot ér, amint az alelnöki és a külső tagság is. A nem egész kétórás ülésen ekkor már többen forró teával igyekeztek túlélni a rideg valót, a hölgyek nagy része túlélő­poncsóban, a további két évre meghosszabbított Somogy tévé­főszerkesztő és a Somogyi Mé­dia ügyvezetője kabátban érke­zett el az interpellációkhoz. ■ Balassa Tamás JEGYZET VAS ANDRÁS A faláng és a falánk kedves emberek! Elindul­tunk. Az út szélén gyalogo­lunk. Munkáért és kenyérért. Magyarországért és a magyar emberekért. Az út szélén ha­gyottakért - írták a hétfőn Miskolcról az országház elé indult éhségmenet résztvevői, akik a borsodiak kilátástalan helyzetére akarják felhívni a figyelmet. A nyolc nap alatt a fővárosba gyalogló menet öt­lete egy hajdani diósgyőri ol­vasztártól származik: az akci­ót azután szervezte, hogy ba­rátja öngyilkos lett, miután nem tudta fizetni hiteleit, s mindenét elvesztette. A történet valóban tragikus, ez alapján azonban kevés olyan zuga lehet az ország­nak, ahonnét ne indulhatna Munkát! Kenyeretl-menet a fővárosba. Felkerekedhetne a teljes Dráva mente, a belső­somogyi zsákfalvak lakói, a Koppány-völgye, vagy akár a három gyermekét egyedül ne­velő, s a hétvégi dermesztő mínuszokat pénteken még tü­zelő nélkül váró kaposvári Ta­hin józseíhé. Nekik azonban nincs lehetőségük megszer­vezni egy ilyen demonstráci­ót, s útnak indulni, ugyanis nem ismerik Gúr Nándort. Vagy Nyakó Istvánt, esetleg Újhelyi Istvánt. Szocialista or­szággyűlési képviselőket, akik - talán válaszul Gyur- csány Ferenc Avas-lakótelepi vagy Orbán Viktor hajlékta­lanszálló-látogatására - csat­lakoztak a menethez. S akik vélhetően csak protokollese- ményeken jártak munkaügyi központban, s Móricznál ta­lálkoztak olyan kifejezések­kel, mint éhség, nélkülözés, kilátástalanság. S innentől az egész akciót átszövi valamifé­le buta, politikai demagógia, s a kezdeményezés népsze- rűség-hajhászássá silányul - az éhezőket háttérbe szorítják a falánkok. tahinék kályhájában ajándék­fa pattog, anonim felajánlótól kapták. Aki tényleg gondol az út szélén hagyottakra... Interneten már elérhető az új alaptanterv tervezete Már elérhető az új Nemzeti Alap­tanterv (NAT) vitaanyaga az Ok­tatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján. A vitaanyag sok min­dent megtart az eddigi NAT-ból, de a hangsúlyokat máshova he­lyezi: kiemelt területnek számít majd az oktatásban a hazafias, az erkölcsi, az állampolgári nevelés. Ám részét képezi a médiatuda­tosságra nevelés is, amelynek cél­ja, hogy a diákok értsék a média nyelvét, kritikusan álljanak az ott közölt információkhoz és „a me- diatizált, globális nyilvánosság­nak felelős résztvevői legyenek”. S megfogalmazza: „minden peda­gógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag el­sajátításával, szerkezetével, hoz­záférésével kapcsolatban”. A NAT az önismeret és társas kultúra műveltségterület kereté­ben az önismeret fejlesztésének részévé teszi a mindennapos testnevelést. Ez ugyanis fejleszti az önkontrollt, „a szabálykövető magatartást, a küzdeni tudást, a sikerorientáltság mellett a stressz- és monotónia-tűrést”. A vitaanyag szerint a hazai is­kolákban tanuló diákoknak meg kell tanulniuk, hogy az erőforrá­sokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen használják. Az órákon tanulnak a diákok a takarékos közlekedésről, az energiatakarékos építkezésről, a lakások hőszigeteléséről. ■ M.K. Nádvágók. A kaposvári Városligeti-tó körül kedden vágták le a nádat, ti­zenhat közhasznú munkás végezte el a feladatot A trianoni főtárgyalóra emlékeztek Kaposváron Gróf Apponyi Albertre emlékez­tek tegnap Kaposvárott, aki 1846- ban született, hívő keresztény, vallását gyakorló családban. Ér­tékőrző, konzervatív légkörben nevelkedett, és ugyanilyen szelle­miségben hunyt el 1933-ban, ezen a napon, február 7-én Genf- ben. - Nemcsak az emléktábla, hanem Kaposváron utca és köz is őrzi az emlékét, sőt Kaposvárhoz köti az is, hogy gróf Apponyi Al­bert volt gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos után (és gróf Beth­len István előtt) a megyei jogú vá­rosunk harmadik díszpolgára - idézte föl Rosta István egyetemi tanár. - A kitüntető címet 1921- ben kapta meg. A trianoni döntést megelőző tárgyalásokon, mint a magyar delegáció vezetője, mindent el­követett annak érdekében, hogy Magyarország veszteségei minél kisebbek legyenek. Nagyobb eredményt - a kedvezőtlen nem­zetközi helyzetben - nem volt le­hetséges elérnie. Fáradozásai Párizsban hiábavalóknak bizo­nyultak, az 1920. június 4-én megtörtént döntést nem akadá­lyozhatta meg. Pedig hatalmas nyelvtudását is felhasználva, be­szédeiben németül, angolul, franciául egyaránt igyekezett meggyőzni Magyarország érde­kei mentén a nagyhatalmakat - sajnos mindhiába! Ma már vilá­gos, hogy ebben akkor más sem lett volna sikeresebb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom