Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-09 / 7. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. JANUÁR 9., HÉTFŐ oktatás Nem érinti az államilag finanszírozott helyek szűkülése a somogyi megyeszékhely intézményét, itt a négy kar minden egyes hallgatójával tudnak törődni KAPOSVÁRI EGYETEM: MINŐSÉG VIDÉKEN Vidám percek a komoly döntésekhez a középiskolásoknak. A Roxínház társulata adott műsort szombaton a Kaposvári Egyetem nyílt napján Nyílt napot rendezett szombaton a Kaposvári Egyetem. Minél szélesebb körű tájékoztatást igyekez­tek nyújtani a leendő hall­gatóknak a szeptembertől induló 57-féle képzésről. Márkus Kata Ajánlották a több mint húszféle felsőfokú szakképzést, az ugyan­csak ennyi alap- és a nyolcféle mesterképzést. A kérdésre, hogy miért éppen a Kaposvári Egyete­met válasszák a most végző kö­zépiskolások, Kovács Zoltán okta­tási rektorhelyettes úgy válaszolt: a Kaposvári Egyetem jó értelem­ben véve a vidék egyeteme.- Nem egy túlduzzasztott tu­dományegyetem 20-30 ezer hall­gatóval - mondta -, hanem há­rom-négy ezres hallgatói lét­számmal. Ma 3200 hallgatónk van, de nem a számok bűvöleté­ben élünk, a minőséget tekint­jük elsődlegesnek. Egyetemünk a méreténél fogva minden hall­gatójával tud törődni. Nem is akarunk túllépni a középméretű egyetemi szinten. Négy karon képzünk, amelyeken számos unikális szak működik. Vonzó lehet a jelentkezők számára, hogy a korábbi évek fejlesztései­nek révén például a kollégiumi elhelyezésben jóval az átlagos egyetemi szint fölötti szolgálta­tást nyújtunk messze az átlagos díjak alatt: egy kétágyas, 2005- ben épült szállodai színvonalú szobai elhelyezést 10-12 ezer fo­rintért kínálunk. Az új felsőoktatási törvényről szólva Kovács Zoltán azt mond­ta: az abban rögzített államilag finanszírozott helyek szűkülése a Kaposvári Egyetemet nem érinti. Ugyanis eddig jóval na­gyobb kapacitásaik voltak akár a gazdasági, akár a pedagógiai karon, mint amennyit fel tudtak tölteni. Tehát a mostani szűkítés is még fölötte van annak, mint amennyit eddig tudatos koncep­ciójuk részeként betöltötték. A törvény alapján egyébként a Ka­posvári Egyetem továbbra is egyetemként fog működni, és nem főiskolaként. Méghozzá olyan egyetemként, amelyik ki­elégíti a vele szemben támasz­tott tudományos és infrastruktu­rális követelményeket. Nyelvvizsga-amnesztia: a felsőoktatási intézmények döntik el, hogy kiadják-e nyelvtudás nélkül a diplomát a korábban végzetteknek A PARLAMENT ELFOGADTA (1 nyelv- vizsga-amnesztiát: 2013 és 2016 között azok a hallgatók, akik 2013-ig államvizsgáztak, de a záróvizsgájukat követő három évben sem szereztek nyelvvizs­gát, mégis megkaphatják diplo­májukat Az amnesztia megadá­sáról a felsőoktatási intézmé­nyek döntenek. Az előterjesztést jegyző Pokomi Zoltán, az Or­szággyűlés Oktatási Bizottságá­nak elnöke azt mondta: a végző­sök harmada, vagyis több tíz­ezer pályakezdő volt kénytelen diploma nélkül állást keresni, mert nincs nyelvvizsgája. A KAPOSVÁRI EGYETEM Szenátusa még nem döntött a nyelvvizsga- amnesztia kérdésében, tekintve, hogy a törvény megjelenése óta nem ülésezett a grémium. - A legközelebbi ilyen tanácskozás február 15-én lesz - tudtuk meg Lévai András sajtószóvivőtől -, legelső alkalommal ekkor kerül­het szóba ez a kérdés. Az elmúlt évek tapasztalata egyébként az, hogy a Kaposvári Egyetem hall­gatóinak egyharmada a végzés évében nem vehette át diplomá­ját a nyelvvizsga hiánya miatt. Ez az arány évről évre, ha kis­mértékben is, de javul A magyarok háromnegyede, 74,8 százaléka nem beszél ide­gen nyelvet, közölte az Eurostat, az unió statisztikai hivatala. A Központi Statisztikai Hivatal rá­mutat arra is: a hazai általános iskolák nyelvoktatása az utolsók között szerepel a tagállamok so­rában, de rossz az eredmény a középfokú oktatásban is, a ha­zai mutató a 27 tagállam átlaga alatt foglal helyet az általunk megkérdezett egye­temisták szerint az éremnek két oldala van. - Sok olyan diákot ismerek, akinek a nyelvvizsga hiánya miatt nincs meg a diplo mája - mondta Benke Enikő kommunikáció szakos hallgató.- Én is most szembesültem az­zal, hogy ugyan van egy nyelv­vizsgám, de a mesterdiploma megszerzéséhez kell még egy, és a nyelvvizsgadíjak igen maga­sak, nem beszélve a különórák díjszabásáról. hozzáfűzte: a középiskolai nyelvoktatás önmagában nem elég egy nyelvvizsga megszerzé­séhez. Ha mégis sikerül, akkor a diák az egyetemen ütközik akadályokba, ha szeretne másik nyelvet tanulni, mert fizetnie kell a nyelvi kurzusért; ami nem ösztönzi arra, hogy letegyen egy második nyelvvizsgát is. mások úgy véuk, ha megszerez­tek egy diplomát, akkor elvárha­tó, hogy mellette legalább egy nyelvet középszinten beszélje­nek, ez hozzátartozik a művelt­séghez.- ezt abszolút nem érzem fair­nek, főleg onnan nézve, hogy nemrég voltam nyelvvizsgázni - fogalmazott Péntek Tünde. - Az Európai Unió polgáraiként evi­dens, hogy beszéljünk idegen nyelveket, és mikor lenne ezt a legideálisabb elsajátítani, mint tanulóéveinkben?Ráadásul ha feltételekhez vagy kötve, akkor jobban motivál, hogy belemé lyedj a nyelvtanulásba.- szégyen, hogy az országban a lakosságnak alig húsz százaié ka beszél erős középszinten egy idegen nyelvet - tette hozzá Kopjár Ivett angoltanár. - Ma­gyarország lakói nem engedhe­tik meg maguknak, hogy diplo­másként ne beszéljenek leg­alább egy idegen nyelvet. Nem is szólva arról, hogy mennyit ve­szíthetünk, ha nem nyitunk más kultúrák, logika, gondolkodás- mód felé. a nyelvoktatás erősítésében a középiskolák tudnak a legtöbbet tenni Főként a két tannyelvű oktatásban, ahol nem célként, hanem eszközként használják a nyelvet Erre az állam is komo­lyabb pénzeket összpontosít- A mai oktatási rendszerben csak a középiskola ad ingyenes nyelvoktatást Aki addig nem ta­nul rendesen, az a szülei pénz­tárcája ellen követ el merényle­tet - mondta Palotai Zoltán, a barcsi Széchényi Ferenc Gimná­zium igazgatója. - A szorgal­mas diák eljut a negyedik év vé gén a középfokú nyelvvizsgáig. A két tannyelvű osztályokban heti 16, általános tagozaton heti három órát tanulnak átlagban a diákok nyelvet, és sokat segíte­nek a cserekapcsolatok is.- amikor a gyerek 8-10 napra külföldre utazik, 24 órában a nyelvet kell gyakorolnia - tette hozzá Palotai Zoltán. - Ekkor jön rá, hogy milyen fontos és ér­tékes tudás birtokában van. ueszkovszky helga 11. osztá­lyos, és barcsi két tannyelvű osz­tályban tanulja tíz és fél éve az angol, másfél éve az olasz nyel­vet. Azt mondja, imádja őket, és a kihívásokat keresi a nyelvta­nulásban. - Ha valaki akar, an­nak minden lehetősége és segít­sége megadatik már a középis­kolában a tanulásra, viszont aki nem, az hosszú éveket paza­rol el - mondta. - Az iskolai ok­tatás és az otthoni felkészülés szerintem elegendő annak, aki magas szinten szeretne nyelvet beszélni. helga sok embert ismer, aki a nyelvvizsga hiánya miatt nem kap diplomát, így jó ötletnek tartja, hogy a törvényi szabályo­zással motiválják az embereket, hogy már középiskolában elsa­játítsák azt a tudást, amire szükségük lesz. a négy gimnáziumi osztályos ta­gozatra járó Ács Noémi szintén olaszt és angolt tanul sok éve. - Szerintem annak, aki szeretne valamit kezdeni a nyelvekkel, megvan a lehetősége a középis­kolában - mondta. - Léteznek tanórán kívüli foglalkozások is, melyeken kellőképpen fel tu­dunk készülni az emelt szintű érettségire. A diákok egyöntetű véleménye: sokat könnyít a nyelvtanulás­ban, ha az adott nyelven nézünk filmet, esetleg a magyar felirat­tal segítjük a megértést. A kül­földi zenék hallgatása is fejleszti a nyelvérzéket. tény azonban, hogy az idfr sebb generációkban még él az ellenszenv a nyelvtanulással szemben, talán a hosszú éve­kig kötelező orosz miatt. Ak­kortájt a nyelvek ismerete szinte céltalanná vált, hiszen az emberek nem utazhattak külföldre sem. jeki Gabriella Intézetszervező információink szerint há­rom szakmai műhely, hiva­talos nevén intézet felállítá­sát tervezi a Kaposvári Egye­tem. Két-két tanszék tartoz­na ezen intézetekhez, me­lyek közül a Színházi Intézet igazgatói posztjára már pá­lyázatot is hirdetett a Nemze­ti Közigazgatási Intézet. az intézetszervezés elvi háttere az, hogy az érintett tanszékek, szakmai műhe­lyek munkáját egy mene dzser típusú vezető tudja a leghatékonyabban összefog­ni - mondta el érdeklődé­sünkre Lévai András sajtó- szóvivő -, megteremtve a kapcsolódási pontokat akár a piaci szegmensekkel is, ez esetben színházakkal, hang és szinkronstúdiókkal. A Ka­posvári Egyetemnek hosszú távú együttműködési megál­lapodása van a Csiky Ger­gely Színházzal, emiatt ké­zenfekvő az intézet és a teát­rum együttműködése is, amelynek ilyenformán a ke­retei is adottak. Tekintve, hogy a pályázati folyamat nem zárult le, nem volna eti­kus, ha akár jelentkezőkről, akár személyekről beszél­nénk, jelezte: január 24-ét követően azonban erre ter­mészetesen sort kerít. AZ EGYETEM VEZETÉSE cáfolta, hogy az átszervezés esetleg érintené a színházi tanszék jelenlegi vezetőjének, Csáki Juditnak a posztját. úgy tájékoztatták ugyan­akkor szerkesztőségünket, hogy az egykori Latinca ház átalakítása független az előbb említett változásoktól, bár úgy tudjuk, az intézet hallgatói az ott megépült színházteremben is színpad­ra állíthatnak darabokat. Az egykori Latinca házban kialakítandó audiovizuális központ egy pályázat része­ként valósul meg, amely várhatóan ez év februárjá­ban fut ki. Márkus k. msmmm Szerelem? Kötelesség? Azt vallom, nyelvet csak szere­lemből lehet hatékonyban elsajá­títani. Éveken át küszködtem a némettel, aztán úgy döntöttem, drasztikus váltásra van szüksé­gem. Az alapoktól kezdve az an­golt választottam. Egy év múlva már könnyített könyveket olvas­tam, két év múlva lelkesen néz­tem a BBC adásait, 80 százalé­kos középfokú komplex nyelv­vizsgát tettem tavaly, most a fel­sőfokúra készülök. Rájötterh, nem velem vagya magyar okta­tási rendszerrel volt baj, én és a német nyelv nem passzoltunk. Nem estünk szerelembe, ahogy az angollal első pillanatban. Mert szépnek látom a nyelvtani szer­kezeteket különlegesnek, ami­kor egy szónak öt megfelelője is van. Talán mindenkinek meg kel­lene találnia azt a nyelvet mely­nek tanulása nem kötelesség, hanem szerelem számára, (jg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom