Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-06 / 5. szám

2012. JANUÁR 6., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Alapos örvény a törvény körül vita Mátrai Márta szerint a kritikusoknak előbb el kellene olvasni az új jogszabályt A Mohácsi-osztály vizsgaelőadása a tavalyi év színházi elitjében A nemzetközi és a hazai tiltakozások hallatán Mátrai Mártának olykor az az érzése, hogy Ma­gyarország új Alaptör­vényét nem olvasták a kritikusok. Balassa Tamás A parlamenti alkotmány-előké­szítő eseti bizottságának alelnö- ke, kaposvári országgyűlési képviselő ezt a dokumentum el­fogadásával összefüggő bírála­tokra válaszolva mondta kérdé­sünkre csütörtökön.- Az Opera előtt hétfőn tilta­kozóktól meg kellett volna kér­dezni, hogy az Alaptörvénynek melyik részével nem értenek egyet - fogalmazott Mátrai Márta. - Azt gondolom, ennek a gyülekezetnek a nagy része csak a „balhé” miatt érkezett oda, hogy e cirkusszal megpró­bálja megzavarni az Alaptör­vény életbe lépésének ünnepi pillanatát. A média és egyes vezető politikusok közvetítésé­vel sajnos a nemzetközi sajtó is úgy foglalkozik az esemény­nyel, mintha a demokratikus jogok csorbulnának Magyaror­szágon, holott ebből semmi sem igaz. A képviselő elképzelhetőnek nevezte, hogy az IMF-tárgyalá- sok körüli bizonytalanság nyo­mán elszabadult devizaárfo­lyamok is motiválták az elége­detlenséget, de hozzátette: a kormány számos lépést tett a hitelesek problémájának a ke­zelésére, és további lépések vannak folyamatban. Mátrai Márta felidézte: az Alaptörvény megalkotását szé­les körű társadalmi egyeztetés előzte meg, a civil-, a határon túli szervezetek, tudományos műhelyek, magánszemélyek és az egyházak véleményének kikérésével. Sajnálatosnak tartja, hogy az ellenzéki pártok képviselői nem vettek részt az alkotmányozás folyamatában. Szerinte a kormánypártok erre minden esélyt megadtak. A képviselő arra a kérdésre, hogy az ellenzéki pártok, s az Európai Bizottság és a konti­nens tekintélyes államai, s az Egyesült Államok is aggályai­kat fogalmazták meg a sarkala­tos törvényekkel kiegészülő al­Kétezer dedikált I példány Somogybán A SOMOGY MEGYEI Kor­mányablakban eddig 500 állampolgár igé­nyelte az új Alaptör­vényt. A megyei önkor­mányzatoknál és kör­jegyzőségeknél rögzített igénylések a Közigazga­tási és Elektronikus Közszolgáltatások Elektronikus Hivatalá­hoz (KEK KH) érkeznek be. Ezek számáról a So­mogy Megyei Kormány- hivatalnak nincs tudo­mása. November végéig országosan 50 ezer Alaptörvényt igényeltek, s e három hónapban az igénylések háromne­gyedét adták be az ön- kormányzatoknál. A do­kumentumokat az év végéig lehetett igényelni a Magyar Közlöny kü­lönkiadásaként. kotmányozási tempó miatt, azt válaszolta, hogy a jogalkotás minden országnak a belügye, a parlamenti képviselőknek pe­dig az a kötelességük, hogy a jogalkotási munkában részt vegyenek. A sarkalatos törvé­Kaposvár. Az Alaptörvény asztalát elhelyezték a városházán is nyékét az év végéig el kellett fogadni, mondta. A Fidesz parlamenti képvise­lője megjegyezte, el kellett sza­kadni az 1949. évi szovjet típu­sú kommunista alkotmánytól, mely a Rákosi-érában született, a zsarnoki uralom alapja volt, és többszöri változtatással sem teljesíthette be nemzetegyesítő küldetését. A most elfogadott új Alaptörvény ezzel szemben vá­laszt ad a nemzeti sorskérdé­sekre, s a nemzeti hitvallással, benne a keresztény értékek és a Szent Korona kiemelésével is tartalmazza a garanciákat a de­mokratikus jogállamiság kere­teinek megtartására. A Ma­gyarország kifejezés ezer éve használt, s a köztársasági ál­lamforma sem sérült, hangsú­lyozta az előkészítő bizottság alelnöke.- A demokratikus értékek nem sérültek, végre elindul­tunk a zűrzavarból a rend felé - mondta Mátrai Márta. Kolber: minden módosítás után új alkotmány jár? kolber István egy másik par­lamenti felvetésében, azonnali kérdésként tudakolta a Ház­ban a minap, hogy az alkot­mánymódosítások miatt új, hatályos dokumentumok ke­rülnek-e az Alaptörvény aszta­laihoz? „Egyszeri propaganda- fogás volt-e az Alaptörvény megküldése, vagy valódi tájé koztatás szándéka vezérelte a kormányt? Urambocsá', terve­zik-e a személyre szóló Alap­törvény ismételt megküldését az embereknek? Ahányszor módosítani fogják az Alaptör­vényt, annyiszor megküldik majd? Vagyis kérdezhetném azt is, hogy folytatódik-e az agymosás, miközben csődbe viszik az országot ” kolber szerint néhány ország alkotmánya stabil, de Magyar- országon a hatályos alkot­mányt a Fidesz-kormány meg­alakulása óta 13 alkalommal módosították, írja, és úgy tű­nik, a január 1-jén hatályba lépő új Alaptörvény sem kerül­te el a sorsát, hiszen a Ma­gyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései címet viselő törvénnyel kiegészítették az Alaptörvényt A képviselő szerint az Alap­törvény körüli marketingesz­közökről, a Kerényi-féle fest­ményekről lehet vitatkozni, ta­lán túlzásokat is lehet találni ezek között, de a jóhiszemű­ségük elvitathatatlan meggyő­ződése szerint. Véleménye sze­rint az Alaptörvény lezárt egy történelmi szakaszt és meg­nyitott egy új korszakot, amel­lyel - történelmi, nemzeti ha­gyományokon alapuló - jogál­lam jött létre. Kolber István (független) parlamenti képviselő ezzel szemben úgy látja: az új Alap­törvény erőszakos elfogadása, az alkotmánybíróság jogköré­nek csökkentése, a bíróságok­ba vetett bizalom meggyengí­tése, a független intézmények felszámolása, a politikailag megbízható emberek kizáróla­gos pozicionálása, a társadal­mai párbeszéd teljes mellőzé­se - ma ez jellemző Magyaror­szágra. Mindezt Orbán Viktor RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár válaszolt a kér­désre. „MÁS, SZERENCSÉSEBB sorsú országokban, ahol közösen tudnak büszkék lenni az al­kotmányukra, ott minden múzeumnak a boltjában le­het kapni az alkotmányból, eljut a középiskolásokhoz, egyetemistákhoz, mindenki máshoz”. Az államtitkár az amerikai alkotmány szeré­nyebb kiviteléből mutatott föl egy példányt. „EZ AZ ALAPTÖRVÉNY Stabil lesz, tisztelt képviselő úr. Önök is sokszor elmondták, hogy legalább húsz-harminc évre meghatározza Magyar- ország közjogi berendezkedé­sét, garantálja a legalapve­tőbb szabadságjogokat, és rendezi a legfontosabb közjo­gi, társadalmi, civil vagy más viszonyainkat. RÉTVÁRI BENCE ÁLLAMTITKÁR kiemelte: a legköltségkímé- lőbb módon eljuttatják az Alaptörvényt mindenkinek, aki igényli, de más törvénye­ket ezek után küldeni nem kí­vánnak. miniszterelnöknek feltett írás­beli kérdésében fogalmazta meg, Lesz még Magyar Köztár­saság? címmel. „Kérdésének megírásához Ön Bródy János dalát hallgat­ta. A válaszhoz én Presser- Sztevanovity „Magyarország” című számát, de emlékezhet­tem Oláh Ibolya énekére is, ugyancsak „Magyarország” címmel”, így reagált Navracsics Tibor közigazgatá­si miniszter Kolber István (független) kaposvári parla­menti képviselő írásbeli kér­désére. A Demokratikus Koa­líció tagja Lesz még Magyar Köztársaság? címmel tette föl a kérdést, amiben Bródy azo­nos című dalának tartalmára utalt. A miniszter az alaptör­vényi kitétellel válaszolt, mely szerint Magyarország államformája köztársaság, és amely alapján szerinte a fel­vetés „okkal minősíthető alaptalannak”. Ilyen volt a magyar színház 2011- ben címmel indított évértékelő sorozatot a 7óra7 színházi portál a tavalyi teátrumi évad érdekes­ségeit, legjeit összegyűjtve. Az el­ső részben 2011. negyven, a hon­lap szerkesztői-újságírói által leg­fontosabbnak tartott előadást gyűjtötték össze szigorúan krono­logikus sorrendben, azaz minősé­gi különbségeket nem jeleztek. A legjobb produkciók közé be­került a Kaposvári Egyetem Mű­vészeti Kara akkor még negyed­éves színészhallgatóinak - a rendező Mohácsi János osztályá­■ A 7óra7 színházi honlap 2011. legjobb darabjai közé választotta a petörkei Vízkeresztet. nak - augusztusi, a Petörke-tó partján bemutatott Vízkereszt, avagy elmentek tí a jó k.... anyá­tokba című - amúgy diploma- munkának készült - darabja is. „Az előadásban a történet tí- zedleges, a pillanat és a szituá­ció dominál, szinte függetlenül Shakespeare-től, és mégis min­den pillanatban alázatosnak maradva vele, hiszen az előadás nemcsak az értelmet keresi a je­lenetekben azok egyszerű fel­mutatása helyett, hanem ezzel a vándorlós, tévelygés, laza játé­kossággal minden pillanatban harcol is a nézőért - valami ilyesmi lehetett az Erzsébet-kori színház -, és ehhez csak magát a színházat használja, semmi porhintést. Ez pedig olyan szín­padi bátorság, amit nagyon ke­vesen vállalnak be” - írja a pro­dukcióról a 7óra7. A darabban játszók az idei évadban már különböző társula­toknál bontogatják szárnyaikat- Lovas Rozi és Béli Ádám éppen a Csiky Gergely Színházban, előbbi a Tisztogatásban nyújtott maradandót, s mindketten sze­repelnek A Kézben is -, ám tava­lyi produkcióik közül a Vízke­reszt.. mellett Cseh Tamás-est­jük is a színházi évad egyik kel­lemes meglepetésének számított- a nyáron az Egyesült Államok­ban is felléptek vele. A Csiky 2011-es produkciói közül nem került egy sem a hon­lap által legjobb negyvennek vá­lasztott produkció közé - pedig a Tisztogatás vagy az Amint a mennyben simán odaférhetett volna... ■ Vas A. Nem fürdött be Siófok, így most nyereséges fürdőt vehet galérius Azzal segíti ki saját cégét a város, hogy megvásárolja tőle az 1,4 milliárdot érő létesítményt Nyereséges fürdőt vásárolhat a siófoki önkormányzat a saját cé­gétől. Tavaly ugyanis nemcsak a forgalma nőtt a siófoki Galérius- nak, hanem némi nyereséget is termelt. Barátit István, a Siófok Holding igazgatója már elkészítette az IA képi előterjesztést (csak a testül város képviselő-tes- a döm tületének áldására vár), miszerint az önkormányzat megvásárolja a fürdőt az anyagi problémákkal küzdő Termofok Kft.-től. A városi cég kapta fel­adatul hét éve a létesítmény épí­tését, amit jelentős hitelek árán tudott csak finanszírozni, Baráth István tájékoztatása szerint több mint kétszázmilliós bankköl­csönnel és háromszázmilliós ön- kormányzati alapítói hitellel. A fürdő azonban ma 1,4 milliárd fo­rintot ér, s a Siotour Kft. tavaly azt is bizonyította, hogy nyeresé­gesen is üzemeltethető. Ha a vá­ros megvásárolja a selő- Termofoktól, lehető­ire vár vé válik így a továb­s. bi fejlesztés, a város önerőt tud hozzá biztosítani, a Termofok pedig azért járhat jól, mert nem kelle­ne visszafizetnie a háromszáz­milliós alapítói kölcsönt. Ma egyébként már mind a Termo­fok, mind a Siotour az önkor­mányzati társaságokat egyesítő Siófok Holding része. A válság ellenére tavaly há­■ A képviselő- testületre vár a döntés. Kényelem a Balaton partján. Népszerű a siófoki fürdő, amelyet tavaly több mint százezren kerestek fel rom százalékkal nőtt a Galérius forgalma, a látogatók száma meghaladta a 110 ezer vendé­get. Bár annak idején sokan ké­telkedtek a beruházás megtérü­lésében, Baráth szerint ez is mutatja: jó döntés volt a szezon­hosszabbító fürdő megépítése és az, hogy az élményfürdő- és wellnessrészleg mellett két me­dencébe a város nagyberényi gyógyvizes kútjából szállítják a vizet. A külföldi látogatók ará­nya egyébként nem éri el a húsz százalékot A Siotour Kft. pedig ma már önkormányzati támoga­tás nélkül képes üzemeltetni, sőt, több mint húszmillió forint­nyi bérleti díjat is fizet az önkor­mányzat kasszájába. ■ Fónai I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom