Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-25 / 21. szám
6 2012. JANUAR 25., SZERDA GAZDASÁG Bírósági viták városi tízmilliókról jogviták Több önkormányzat anyagi helyzetét döntően meghatározhatják az ügyek A hódmezővásárhelyi sportcsarnok bejárata. Több tízmillió forint a tét. Részesedésért segítenek a fontos vállalatoknak A kormány szerint, ha szükséges, állami segítséggel kell konszolidálni azokat a magyar cégeket, amelyek a hazai ellátás biztosításában, a mezőgazdasági termékek felvásárlásában, a foglalkoztatásban játszott szerepük, illetve különleges minőségű termékeik miatt kiemelt fontosságúak - áll Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter írásbeli válaszában. A tervezet szerint a támogatásért cserébe az állam a visszafizetésig tulajdonosi, irányítási részesedést kap. 132 milliárd jut közfoglalkoztatásra AZ IDÉN 132,2 milliárd forint áll rendelkezésre a most induló közfoglalkoztatási programokra, ezekben 6 és 8 órás munkalehetőséget biztosítanak, a 4 órás közfoglalkoztatás megszűnik. Papp Károly, a belügyi tárca helyettes államtitkára azt mondta, 206 ezer ember vehet részt ezekben: az országos, az önkormányzati és a kistérségi programokban sorrendben 45, 79 és 67 ezren. A bér bruttó 71 800, nettó 47 ezer forint, a szakképzettek bruttó 92 ezret kapnak. Több cég bővítené, mint amennyi leépít a magyar Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet tanulmánya szerint a megkérdezett 7000 cég 44 százaléka csökkentené, 56 százalékuk növelné az idén a dolgozói létszámot. Becslések szerint a tavalyival megegyező mértékben, az idén is 25-30 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma. Felemás sikerrel zajlanak a nagyvárosi önkormányzatok perei. Változatos ügyekben születtek döntések az elmúlt napokban, a sok különbözőség ellenére is van azonban közös pont: ha veszít az önkormányzat, anyagilag bajban lehet a város. Sztojcsev Iván Megszűnt az adósságrendezési eljárás Hódmezővásárhely ellen, a Szegedi Városi Bíróság erről szóló döntése új állomást jelent abban a vitában, amely a Lázár János vezette önkormányzat és a helyi sportcsarnokot építő K’Art Építészstúdió Zrt. között hónapok óta zajlik. A városvezetés tavaly nyáron jelentette be, hogy a PPP-konstrukcióban, vagyis a magán- és a közszféra közös finanszírozásában végigvitt beruházásban a cég túl magas áron szerződött velük, a K’Art azonban visszatámadott: adósságrendezési eljárást indított a város ellen, mondván, nem fizetik ki a jogos jussukat. Amikor a botrány kirobbant, Kendi Imre, a K’Art ügyvezetője a Világgazdaságnak azt mondta: az önkormányzat akkor már kilenc hónapja nem fizetett nekik, így több tízmillió forint szolgáltatási díjjal tartozik. Végül a bíróságon ezt a számot 51 millióban konkretizálták. Végh Ibolya aljegyző akkor azt mondta, az önkormányzat a beruházásnál nem ellenőrizhette a számlák valóságtartalmát, és más szabálytalanságokról is említést tett. A bíróságon is azzal védekezett a városvezetés, hogy lenne pénzük fizetni, ám a szabálytalanságok gyanúja miatt nem utaltak - végül a döntéshozók elfogadták ezt az érvelést. Kevésbé lehetnek nyugodtak a pécsi városházán. A baranyai megyeszékhelyen akár ezrével kérhetnek kétévi költségtérítést az önkormányzati intézmények dolgozói, ha sikeres lesz a város ellen indított eljárás. Az első lépést megtették: a munkaügyi bíróság a múlt héten ítélt első foAZ ÖNKORMÁNYZAT fizetési problémáira olyan megoldást találtak Csehországban, amilyenre alig volt még példa: Prága önkormányzatának tartozása miatt végrehajtó foglaltan egy próbaperben Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője javára. A döntés szerint a munkáltató nem kompenzálta, hogy a fizetést bankszámlára utalják, így a havi számlavezetés díját, a pénzfelvétel költségeit és ta le a Károly hidat, a Vencel teret és több óvárosi ingatlant. A főváros 163 ezer koronával, mintegy 1,8 millió forinttal tartozik a lakásszövetkezetnek. A helyi média szerint a lépés az éves kártyadíjat is fizetniük kell, 2010. január 1-jéig visszamenőleg. Ha ez jogerőre emelkedik, az összes pécsi közalkalmazott kérheti ugyanezt, ami tovább súlyosbíthatja az amúgy is eladósodott város helyzetét. Ennél is több pénz forog kockán a mögött politikai szálak állnak: Bohuslav Svoboda főpolgármester vasárnap méreti meg magát a Polgári Demokrata Párt elnöki székéért, sokaknak lehet érdeke lejáratni őt. Városok a városok ellen AZ ÖNKORMÁNYZATI Vita, amely a Balaton partján zajlik, nem hasonlítható egyetlen más esethez sem: Siófok és Tab anyagi vitája ahhoz vezetett, hogy már több tucat környező önkormányzat csatázik a hulladékgazdálkodási pénzekért, és a bírósági szál itt sem maradt el. Tabot ugyanis - amelynek polgár- mestere Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke - kizárták a régió hulladékgazdálkodási konzorciumából, mivel állítólag 2010 óta nem fizettek tagdíjat. Siófok a be nem fizetett 14 milliós összeg behajtásáért indított pert, és január elején első fokon azt meg is nyerte. Tab és néhány, a követelés jogosságát vitató település azonban új konzorcium létrehozására tett ígéretet, ami a siófokiak szerint az egész projekt sikerét fenyegeti, mintegy 18 milliárdos kárt okozva. vízmű ügyében: ha a bíróság a korábbi tulajdonos Suez Envi- ronnement javára dönt, az 10 milliárdos kártérítést jelenthet. A szintén súlyosan eladósodott Miskolcon Péccsel és Hódmezővásárhellyel ellentétben az önkormányzat követel tulajdont jogi úton. A tét az Avas szállóról szóló szerződés. A bíróság hétfőn döntött, hogy szakértőt rendelnek ki, aki márciusra megállapítaná, milyen áron vásárolhatja vissza az önkormányzat az épületet. A szállót 1997-ben vette meg a Multicasa Consulting, vállalva, hogy felújítják, ez azonban nem történt meg, a város ezután lépett. A cseheknél a Károly hidat és a Vencel teret is lefoglalták egy vitában Fizetős operációkkal rövidítenék a várólistákat egészségügy A protézisműtéteknél előfordult, hogy 2019-re kapott időpontot tavaly a páciens Januártól titok lett az egy százalék Pénzhiány miatt a drága és nem sürgős beavatkozások esetében a kórházak nem tudnak azonnali vagy legalább is rövid időn belüli ellátást biztosítani minden betegnek. Az Országos Egészség- biztosítási Pénztárnál összesített 2011-es intézményi várólistákból kitűnik: a térd-, illetve csípőprotézisre szorulóknak Szombathelyen, Kiskunhalason és Sopronban kell a legtöbbet várniuk, aki tavaly került fel a várólistára, ott 2019-ben kerül sorra. Bizonyos gerincoperációkra ugyancsak jelentős, 4 évet is meghaladó a várakozási idő, ezeknél a speciálisan ilyen műtétekre szakosodott Országos Gerincgyógyászati Központban a leghosszabb a sorállás. A szívkoszorúér-szűkületnél alkalmazott úgynevezett stentek beültetése is lassan halad, ha nem sürgős a beavatkozás: a szegedi klinikán akár fél év is eltelik az operációig. Türelmesnek kell lenniük azoknak is, akiket a vasi megyeszékhelyen vettek várólistára szürkehályog- műtétre - ott a 2011 végén regisztráltak csak 2014-ben kerülnek sorra -, és azoknak is, akik a modernebb, laparoszkópos eljárással szeretnének megszabadulni epekövüktől Kaposváron, ahol 600 nap is volt már a várakozási idő. A diagnosztiai vizsgálatok közül mammográfiára, röntgenre, ultrahangra még csak legfeljebb egy-két hetet kell várni, de CT- és MR-vizsgálatokra egy hónapnál jóval több a várakozási idő országos szinten. Magyarországon egyértelműen az anyagi források szűkössége az oka annak, hogy mind hosszabbak a várólisták, az intézmények többsége az engedélyezettnél jóval több beavatkozást is meg tudna csinálni. Többek között azért is adott tavaly augusztusban többletfinanszírozást a kormány a járóbeteg-szolgáltatóknak, hogy csökkenthessék a sorban állást a diagnosztikus eljárásoknál, főleg CT-nél és az MR-nél. Csakhogy ez a pénz legfeljebb tűzoltásra volt elég, rendszerszinten nem oldotta meg a problémát - mondta a Világgazdaságnak a Magyar Kórházszövetség elnöke. Rácz Jenő úgy látja: mivel eléggé egyértelmű, hogy jelenleg nincs esély további pluszpénzek bevonására, más megoldásokat kell találni, ha rövidíteni akarjuk a várólistákat. A lehetőségek közül szerinte jelenleg az a legreálisabb, ha valaki ki tudja fizetni a műtétjét, várakozás nélkül megtehesse, állami egészségügyön belül is. Sokan már ma sem várnak évekig egy-egy műtétre, vizsgálatra, azt megvásárolják a magánszolgáltatóknál. Ha viszont ez a pénz a közintézményekhez folyna be, a dolgozók is többet kereshetnének, és még azok számára is rövidülhetne a várakozási idő, akik önfinanszírozásra képtelenek. Ehhez a fizetős betegektől olyan összeget kérnének el, hogy abból ezekre is jusson. Az elképzelés nemcsak hogy beleillik a Semmelweis-tervbe, de a Semmelweis Egyetem 2007- ben alapított magánszolgáltatása, a Semmelweis Egészségügyi Kft. példája is bizonyítja, hogy Vannak, akik megdöbbenten látják, hogy mikor kerül sor a műtétjükre nem a valóságtól elrugaszkodott. Itt az egyetemi klinikákon, saját alkalmazottakkal nyújtott fizetős szolgáltatások közül különösen az egyébként várólistás diagnosztikus vizsgálatokra nagy az igény - nyilatkozta Bajtek Gyöngyvér ügyvezető igazgató. A kft. tavaly 200 millió forint bevételt hozott, amelynek jelentős részét az egyetemnek fizették be, illetve az ellátásban részt vevők kapták. Hogy mi lesz a megoldás, még nem tudni. Egy biztos: muszáj lépni. A gerincbetegeknek az Európai Unió egyetlen államában sem kell annyit várni operációra, mint nálunk - állítja Varga Péter Pál, a Budai Gerincgyógyászati Központ főigazgatója. Az unióban mindenütt fél éven belül sorra kerül a beteg, s tavaly már a kétéves várólistájával addig negatív rekorder Kanadában is felére csökkentették a várakozási időt. Két éve még Magyarországon is nagy terveket szőttek. Az akkori elképzelések azzal számoltak, hogy a várólisták sehol sem lehetnének hosszabbak 180 napnál, ám ezekből nem lett semmi. «VG civilek Nem nyilvános januártól a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlott összege és a felajánlók száma a vonatkozó törvény változása miatt. A civileknek komoly bevételt jelentő összegről a rendszer 15 éves működése óta minden évben egységes listát közölt az adóhatóság, az idén ezt már nem teheti meg. Miha Tamás, a civilek kommunikációjával foglalkozó Humán Dialóg Kft. ügyvezetője elmondta: „Nehéz megjósolni az ebből következő változást, ám vélhetően jelentősen nem fogja befolyásolni a felajánlásokat az új helyzet.” „A vonatkozó törvény változása miatt csak 2011-ig volt módunk közzétenni az egyes szervezetnek egy százalékot felajánló adózók számát és az így összegyűlt összeget. Januártól ez már nem közölhető” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Honyek Péter. A NAV adószakmai szóvivője hozzátette: a változást nem a hatóság kérte, és a civil szervezetek közölhetik ezeket az adatokat. ■ @ www.vg.hu/egyszazalek
