Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-23 / 19. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. JANUÁR 23., HÉTFŐ Kormányhivatal: végsőkig elmegy a szakszervezet a leépítés miatt A kisgazdáknak adná a nagy pénzt darányi-terv A földet kell etetni, nem a szavazókat az exkisgazdaelnök szerint (Folytatás az 1. oldalról) Péntekig nem kapott visszajel­zést, mondta megkeresésünkre Utasi. Az MKKSZ egyetértésével hajlandó a legvégsőkig elmenni a védettséget élvező tisztségviselő- aláhúzva a dolgozói minősíté­sek fontosságát - a tagok védel­mében. A kormányhivatal a bíró­ságon indítványozhatja, hogy az általuk eldöntötték felmentése ki­vétel nélkül megvalósulhasson. A kormánydöntés alapján a ja­nuár 11-i közlönyben jelent meg a „jó állam" megteremtésével ösz- szefüggő leépítési elhatározás, mely a közszféra 6719 álláshelyét érintette, ebből 2420 üres állás­hely, a többi felmentés. A somo- | gyi kormányhivatal létszámcsök­kentése a 943-ból 94 státuszt érint, ötven alkalmazottat bocsá­tottak el a kényszerű, de szüksé­ges intézkedések miatt, és 44 üres álláshely szűnik meg, tájé­koztatott a kormányhivatal. ■ Törvénysértő döntésről beszél a szakszervezet. Kérdésünkre, hogy mennyi ideje volt a szakigazgatási szer­vek vezetőinek dönteni a felmen­tési listákra kerülőkről, a kor­mánymegbízott közölte: a kor­mány december 29-i határozata alapján várható volt a létszámle­építés a kormányhivatalnál, ezért a munkáltatói jogkört gyakorlók­nak volt lehetőségük az ezzel kapcsolatos döntés kialakítására. Arról nincs tudomásuk, hogy a létszámcsökkentés hány szak­szervezeti tagot érint, tudatta a hivatal, egy esetben keresték a szakszervezetet - mint írtuk fent- annak egyetértési joga miatt. Utasi Tamás elmondta: az öt­ven elbocsátott közszolgából nyolc volt a szakszervezetük tag­ja, s azóta egy újabb munkatárs, de megyei önkormányzati, vé­dettséget nem élvező alapszerve- [ zeti tagjuktól vált meg a munka­adó kormányhivatal. Az érdek- képviselet, amit az elmúlt másfél év nem igazán erősített meg sem tagsággal, sem jogosítványokkal, épp ellenkezőleg, aggályosnak tartja a döntéseket. Bár a „jó ál­lam” államtitkársága ezt hangoz­tatja, több szakszervezet határo­zottan tiltakozva állítja: a létszám- csökkentésről szóló döntés ér­dekegyeztetés nélkül, törvénysér­tő módon született. ■ Balassa T. (Folytatás az 1. oldalról)- Négy-öt ember kezében van­nak ma a fennmaradt részvény- társaságok, ezeket kéne támogat­ni? - kérdezi Barkóczy Gellért. - A kisemberek mellé kell inkább állni, és én a Darányi-tervből ezt olvasom ki. A kisgazdaságo­kat helyzetbe hozni, a vidék fel- emelkedését elősegíteni - ez a helyes irány, és a mostani kor­mány jó irányba megy. A dön­téshozókat ugyanis most érdek­li - nem úgy, mint az előző kor­mányok idején -, hogy egy ton­na búza előállítása mennyibe is kerül valójában. Már gyermek­koromban megtanultam, hogy „etetni” is kell a földet ahhoz, hogy teremjen. A szocialisták alatt ezt nem vették figyelem­be. Egy mázsa búzáért akkor 2000-2300 forintot adtak, és csak azért nyomták le az árat, hogy „etethessék” a szavazói­kat, ne kelljen a kenyér árát 200-ról 300 forintra emelni ak­kor se, ha annyiért nem lehe­tett előállítani. Ma már ötezer forintot adnak egy mázsa búzá­ért; tudtam is tavaly már gépe­ket is vásárolni. Merthogy Barkóczy Gellért Barkóczy Gellért: lányunokám lesz az utódom a földeken, Keszthelyen tanul ma is felül még a traktorra (azt mondja, akkor elfelejti azt is, hogy fáj a lába), hetven hektá­ron gazdálkodik. - Nem a leve­gőbe beszélek, tudom, hogy mi a föld, és azt is, hogy mi történt az agrárpolitikában az elmúlt húsz évben - teszi hozzá. - A kis családi gazdálkodókat, az őstermelőket kell támogatni, helyzetbe hozni. Az új kormány rögtön piacra engedte őket a to­jásukkal, a baromfijukkal, a füstölt árujukkal. Nem adóztat­ni kell őket, hanem engedni, hogy termeljenek a maguk megélhetése érdekében. So­mogybán 14 700 őstermelő van, ha beszorozzuk ezt a számot kettővel, akkor harmincezer Felvásárlási árak embernek nem kell semmiféle állami segítséget, segélyt adni, ha ők megtalálják a számításu­kat. A Darányi-terv erről is szól, legalábbis remélem. Az nem tartható, hogy már a falusi em­berek is külföldi zöldséget egye­nek. Törvénymódosításokkal, pályázati lehetőséggel azt kell elérni, hogy kisbirtokokon kézi­munka-igényes termékeket ál­líthassanak elő, s hogy ezt jó áron vegyék át tőlük. Meleg víz­zel fűtött fóliák alatti primőr ter­mékekkel el lehet érni, hogy ne a spanyol paprikát kelljen meg­ennünk. S hogy újrainduljanak a hazai konzervgyárak. Amikor felvetjük a Torgyán- éra parlamenti képviselőjének, hogy ez „echte” kisgazda-politi­ka, azt feleli: nem számít, hogy milyen politika, az a lényeg, hogy a kisembert hozza hely­zetbe. Barkóczy ugyanakkor megjegyzi: nem azért aggasztja Ángyán József államtitkár mi­napi lemondása, mert egy siófo­ki kötődésű szakember távozik a kormányból, hanem mert ve­szélybe kerülhet ezáltal a kis- birtokokat, a családi gazdaságo­kat támogató agrárpolitika... ■ Fónai Imre Csapot nem zárnak el, vizet kap a major megegyezés Tavasz végéig ingyen kapják, utána fizetni kell az ellátásért A Hubertus korábban már kilá­tásba helyezte, hogy elzárja a csapot, ha nem születik megol­dás Imremajor kálváriájára. Aláírta a balatonfenyvesi ön- kormányzat és a Hubertus Bt. azt a szerződést, mely szerint a Hubertus május 31-ig ingyen biztosítja Imremajorban a tech­nológiai vizet. Azután három hónapon át nettó száz forint, 2012 végéig nettó kétszáz fo­rint, majd pedig háromszáz, majd évente 100-100 forinttal emelkedő köbméterenkénti dí­jat számláz az önkormányzat­nak - tudtuk meg Lombár Gá­bor balatonfenyvesi polgármes­tertől. - Fontosnak tartottuk a százhatvan ember vízellátását addig is, míg a regionális rend­szerre csatlakozó hálózat pályá­zati forrásból meg nem épül. A Balatonfenyveshez tartozó Május 31-ig ingyen kapja a Hubertustól a technológiai vizet Imremajor. Amint fizetni kell a díjat, lépésenként emelkedik az ára imremajori településrészre több mint egy éve az önkormányzat szállítja nap mint nap az ivóvi­zet, míg a többi célra továbbra is a volt tulajdonostól, a Hubertus­tól kapnak vizet az ott élők. Is­meretes: a településrész a volt állami gazdaság területeinek privatizációjakor, úgy húsz éve került részben magántulajdonú társasághoz. Rövidesen az ál­lam teljesen kivonult, s a volt majorságban élők sorsa a Hu­bertus Bt. kezébe került. Az inf­rastrukturálisan elmaradott te­rületen a cég saját kútból bizto­sította az ivóvizet a lakóknak.- Két éve a szigorúbb uniós előírások miatt a víz már nem felel meg az ivóvíz kritériumai­nak - idézte fel Olivér Hahnenkamm, a Hubertus Agráripari Bt. üzletvezetője. - Nagy beruházás lett volna ne­künk, hogy például a bőrt ki­szűrjük a vízből. Ezért kezdte az önkormányzat kihordani a jog­szabályilag előírt mennyiségű ivóvizet, míg használati célra, úgymint fürdéshez, mosáshoz megmaradt a Hubertus-féle víz. A szolgáltatásra nincs kötele­zettségünk, segítségnyújtás a részünkről - hangsúlyozta Olivér Hahnenkamm. ■ Vigmond Erika Nemzetközi programban a tani Rudnay Fiatalok a változásért - Tab is be­kapcsolódott a nemzetközi prog­ramba, lévén, hogy ott is van gyáregysége a Flextronics Inter­national Kft.-nek. Az Ashoka amerikai szervezet magyarorszá­gi képviselője a tabi Rudnay-kö- zépiskolában is ismertette a rész­leteket. A nemzetközi nonprofit szervezet és a kft. célja olyan fia­talok összegyűjtése (14 és 19 éves kor között), akik képesek társa­dalmi problémák megfogalmazá­sára, megoldási javaslatok kidol­gozására és végigvitelére. Tab, Sárvár, Zalaegerszeg és Budapest változtatni akaró és tudó fiatalja­inak együttműködéséről, össze­fogásáról is szól a történet 2012- ben, és vélhetően azon túl is. A helyi tizenéveseknek kell kitölte­ni a kereteket tartalommal. Feb­ruár 10-ig választják ki a prog­ramban részt vevőket. ■ F. I. Rekordszámú táncos a szalagavatón. Ötvennyolc páros, a kaposvári Noszlopy közgazdasági szakközépiskola végzősei táncoltak egyszerre bécsi keringőt szombaton a szalagavatójukon. Három hónap alatt tanulták meg Hegedűs Adrienn és Horváth Bálint Gergely koreográfiáját. Ennyi páros egyszerre még soha nem táncolt kapos­vári szalagavatón Hegedűs Adrienn szerint Képgalériánkat keresse a SONLINE.hu n. PROMÓCIÓ Megkezdődött a vállalkozások kötelező regisztrációja az SKIK-nál Mint arról már korábban hírt ad­tunk, a múlt év novemberében módosult a gazdasági kamarák­ról szóló törvény. A módosítás értelmében vala­mennyi - kamarai tag és nem kamarai tag - társas és egyéni vállalkozásnak kérvényeznie kell kamarai nyilvántartásba vételét a székhelye szerint ille­tékes kereskedelmi és iparka­maránál. A regisztráció célja a gazda­ság teljes körű nyilvántartása, ezért A TÖRVÉNY KITERJED A SZAK­MAI KAMARÁK AZON TAGJAIRA IS, AKIK EGYÉNI VAGY TÁRSAS VÁLLAL­KOZÁS KERETÉBEN VÉGZIK TEVÉ­KENYSÉGÜKET. Nem kell regisztrálniuk a szakmai kamarák természetes személyként nyilvántartott tag­jainak. A kivételi körbe tartoz­nak még az agrár- és erdőgazdál­kodási tevékenységet folytatók, valamint az egyéni vállalkozók­ról és egyéni cégekről szóló tör­vény hatálya alá nem tartozó magán-állatorvosi, ügyvédi, egyéni szabadalmi szóvivői, köz­jegyzői és önálló bírósági végre­hajtói tevékenységet végzők. A kötelező kamarai regisztrá­ció nem jelent kötelező kamarai tagságot, és nem azonos a már két éve létező építőipari regiszt­rációval, a kamarai tagság to­vábbra is önkéntes marad. Az önkéntes kamarai tagoknak a hozzájárulás megfizetése több­letköltséget nem jelent, mivel az a kamarai tagdíj összegéből jóváírásra kerül. A regisztráció eredménye­ként létrejövő adatbázis segítsé­gével kiszűrhetők lesznek a fantomcégek, és erősödik az üz­leti forgalom biztonsága. A kamara a regisztrált vállal­kozásoknak alapszolgáltatáso­kat nyújt, mely magában foglal tanácsadást, üzleti partnerkere­sést, pályázatfigyelést. Az önkéntes kamarai tagokat ezeken túlmenően további szé­les körű szolgáltatások illetik meg. BŐVEBB INFORMÁCIÓ: Telefon: 06-82/501-027, www.skik.hu , e-mail: skik@skik.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom