Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-19 / 16. szám

14 2012. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK Egészséges és fitt szenior rendőrök reaktiválás Egyelőre nem tudni, hány korkedvezményes nyugdíjas ölti fel ismét a mundért 14 KÖRKÉP 2012. JANUÁ (Folytatás az 1. oldalról) Az új évben szolgálati járandó­ságot kapnak nyugdíj helyett a még hivatalosan aktív korú, de korkedvezménnyel leszerelt rendőrök, határőrök és büntetés­végrehajtási dolgozók: a jogsza­bályi változás miatt ez 16-19 szá­zalékkal kevesebb pénzt jelent, mint korábbi nyugdíjuk. A tör­vényalkotók nem titkoltan ezzel azt szeretnék elérni, minél töb­ben térjenek vissza közülük a rendőrség kötelékébe: „Tűrhetet­len, hogy 40 éves fiatal nyugdíja­sok ne vállaljanak részt az ország előtt álló feladatokból” - hang­zott el a törvény beterjesztésekor. A jogszabályi változás orszá­gosan több tízezer egykori BM- dolgozót érint, s nehéz elképzel­ni, hogy a rendőrség ennyi em­bert foglalkoztatni tud, így meg­próbáltunk utánajárni, hol és mi­lyen beosztásba tudnak vissza­térni az egykori rendvédelmisek, s mekkora a hajlandóság a szol­gálat felvételére a nyugdíjasok között. A Somogy Megyei Rend­őr-főkapitányság illetékesei kér­déseinkkel az Országos Rendőr­főkapitánysághoz (ORFK) irányí­tottak: kiderült, egyelőre ugyan­is nem tudni, hány egykori BM- es érzi úgy, csökkentett járandó­sága miatt inkább ismét aktivál­tatja magát.- Minden olyan volt kollégá­nak lesz helye és feladata, aki új­ra az állampolgárok biztonságát akarja szolgálni - felelte megke­resésünkre az ORFK sajtóosztá­lya. - Létrehoztuk a szenior állo­mányt, amely könnyített, de hasznos tevékenységet biztosít a rendőrségnél ismét szolgálatot vállalni kívánó rendőrök részére. Ezzel ellentétben a Független Rendőr Szakszervezet szerint a reaktiválás csak máz, a valóság­ban a korkedvezménnyel nyugál­lományba vonultak megadózta­tása a cél, hiszen azzal minden­ki tisztában van, hogy a leszerel­tek elenyésző része kéri majd is­mételt szolgálatba helyezését. Konfliktusforrást is látnak a nyugdíjból visszatérők és az ak­tív dolgozók között, hiszen a le­szereltek nem tudják azt a mun­kát elvégezni, mint jelenleg is dolgozó kollégáik. Az szakszer­vezet egyébként is tamáskodik, valóban hasznos munkát végez­hetnek-e majd a reaktiváltak, akik közül sokan éppen azért mentek korhatár előtt nyugdíjba, mert nem tudtak számukra vég­zettségüknek, rangjuknak meg­felelő beosztást biztosítani.- A szenior állományba tarto­zók ugyanolyan intézkedésre jo­gosult rendőrök lesznek, mint a rendszeresített állományúak - tájékoztatott az ORFK sajtóosztá­lya - , s ez igaz a fegyelmi, bün­tetőjogi és kártérítési felelőssé­gükre is. A szenior állományba jelent­kezőknek komoly alkalmassági vizsgán kell átesniük: amellett, hogy egészségügyi, pszichikai és fizikai szempontból meg kell fe­lelniük, kifogástalan életvitelt kell igazolniuk.- Ennek ellenőrzése természe­tesen időigényes - állították az ORFK sajtóosztályán. - Aki a ké­relmezők közül megfelel, határo­zott időre, de legfeljebb a felső korhatár eléréséig kaphat szer­ződést. Az ismét munkába állók csak a rendőrségnél kaphatnak fel­adatot, azaz azok is csak a rend­őrséghez kerülhetnek, akik ko­rábban határőrként vagy a bün­tetés-végrehajtásban dolgoztak - utóbbiak kiképzést kapnak az alapvető rendőri ismeretekből.- A szenior állomány elsődle­gesen a helyi és területi rendőri szerveknél a köz- és-közlekedés- biztonság, valamint a bűnmeg­előzés feladataiban vesz majd részt - közölte az ORFK. - Első­sorban járőrtársként végzik majd munkájukat, vagy olyan feladatot látnak el, amelyek nem igényelnek fegyveres szolgálatot, mint a trafFipax-kezelés, térfigye­lő rendszerek működtetése, vagy a társadalmi bűnmegelőzési fel­adatok. S a katasztrófahelyzetek, káresemények felszámolásában, azok rendészeti biztosításában vehetnek részt. Úgy tudjuk, a szenior állo­mány tagjait csak a lakóhelyük szerint illetékes megyei rendőr­főkapitányság területén lehet majd alkalmazni. Arra ugyanak­kor senki sem tudott válaszolni, miből fizetik majd a reaktiváltak bérét, annak közterheit, ugyanis a szenior állomány terhei nem szerepelnek a kapitányságok költségvetésében. Szintén kér­dés, a bevételcsökkenés elkerülé­se miatt visszatérők bérként megkapják-e korábbi nyugdíjuk összegét. Hiszen igazából ezért veszik fel ismét a mundért. ■ Vas András Dohányzásmentes közpark Böhönyén helyi tiltás A törvényen felül is szigorított a település képviselő-testülete Galambászok jubileumi bemutatója Nagyatádon A legutóbbi testületi ülésen pol­gármesteri előterjesztésre dön­töttek a böhönyei képviselők, hogy a falu mely részét teszik még dohányzásmentessé. A közparkban, de az általá­nos iskola és a buszpályaud­var közötti főúti szakaszon is megtiltotta a böhönyei testület a dohányzást. Utóbbinál első­sorban azért, mert ezen a sza­kaszon járnak a diákok, s ne a rossz példát lássák. Böhönye már az első ellenőr­zésen is átesett, a kormányhi­vatal illetékesei megnézték, hogyan tartjuk be az új do­hányzásellenes törvényt - kezdte Szíjártó Henrik böhönyei polgármester. - A buszfordulónk még nem volt kitáblázva, hogy ott, s annak ötméteres környezetében do­hányozni tilos. Itt gondoskod­ni kell arról is, hogy a hulla­dékgyűjtők csikktartóját le­szereljük, vagy lezárjuk és azon is gondolkodunk, hogy a táblákat ezekre a gyűjtőkre ragasztjuk ki. Mivel január el­sejével lépett hatályba a tör­vény, sok minden mással is meg kell birkózni, ami szintén fontos. Ilyen a helyi felelősök megnevezése is, akik a do­hányzási tilalmak betartását ellenőrzik. Nálunk a tervek Dohányzásmentes övezetek Böhö­nyén. Szigorítottak a képviselők szerint az intézményvezetők kapják a felelősséget, a prob­léma inkább az önkormányza­ti közterület, ahol tulajdon­képpen a polgármester felel, de ha megbízna valakit, lesz-e olyan aki ezt elvállalja? - tette fel a kérdést a településveze­tő, aki hangsúlyozta: a tör­vény szellemisége kifejezetten Egy helynek mégiscsak lennie kellene A BÖHÖNYEI POLGÁRMESTER azt vita tárgyává tenné, hogy valamilyen formában olyan helynek mégiscsak kell len­nie, ahol a dohányos elszív­hat egy cigarettát. - Ott van az az orvos például, aki pén­tek reggel bevonul dolgozni és hétfőn hajnalban megy haza, mert ügyelt is, hogy se­hol ne legyen lehetősége rá­gyújtani, azzal már lehetne vitatkozni - vázolt egy hely­zetet Szíjártó Henrik, de sze­rinte a büntetés mértékén is puhítani kellene. Nem a sze­mélyt érintő bírságoknál, ha­nem az intézményeknél kilá­tásba helyezett milliós nagy­ságrendű összegeket tartja túlzásnak. jó, következetesen védi a nem­dohányzókat, bár szerinte né­hány pontban érdemes lenne puhítani, máshol szigorítani. - Nagyon fontos lenne, ha a személygépkocsiknál valami­lyen ellenőrzési lehetőség len­ne - vetette fel Szíjártó Hen­rik. - Még ha magánszféráról is van szó, zárt járművében ha kiskorú gyermeket visz a fel­nőtt, ne dohányozzon. Egy szü­lő, ha ilyet tesz, bűnt követ el a védtelen gyermek ellen. Orvos­ként is elmondhatom, hogy va­lóban horribilis összegeket kell elkölteni a közpénzekből, a társadalombiztosítóhoz befo­lyó pénzekből a dohányzás és általában a káros szenvedé­lyekhez kapcsolható következ­mények, betegségek gyógyítá­sára. Gondolok itt arra is, hogy a tüdő-gyógyintézményeknél a betegek jelentős része a do­hányzás áldozata. Azért van ott, hogy meggyógyítsák, de beszedi a gyógyszert, ami se­gít, a másik oldalon pedig, aki nem tud ezek után sem lemon­dani a szenvedélyéről, elszív három cigarettát, amivel hatás­talanítja. Lehet azt mondani, hogy magánügy, s mért ne volna joga rombolni az egész­ségét, de közben elbagózza a másik csípőprotézisét, vagy a rákbeteg gyógyítására szolgá­ló gyógyszert, mert arra már nem jut elegendő pénz. Ilyen szempontból mindenkinek kötelessége lenne megvizsgál­nia, hogy saját szenvedélye másoknak milyen kárt okoz: nyilván erre nincs joga senki­nek - fogalmazta meg Szíjártó Henrik. ■ Vigmond Erika Biztos örülnének A nagyatádi városi sportcsarnok­ban rendeztek kiállítást a Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Or­szágos Szövetsége megalakulásá­nak 130 éves jubileuma alkalmá­ból és az 50 éves Magyar King Klub tiszteletére. Horváth Csaba nagyatádi egyesületi elnök köszöntötte a megjelenteket, Karvalics Ottó a térség országgyűlési képviselője méltatta a bemutatók jelentősé­gét. Kiemelte: az összetartó erőre és egymás megbecsülésére, amit a kiállításon érzett, szükség len­ne az élet minden területén. Újabb 130 sikeres évet kívánt a galambtenyésztőknek. Ormai István polgármester azt ígérte, hogy a galambászok rendezvé­nyeit továbbra is hatékonyan tá­mogatja. Uhrner Antal, az orszá­gos szövetség elnöke a baráti kapcsolatok ápolását emelte ki, ami immár 130 éves múltra te­kint vissza. Köszöntötte az erdé­lyi testvérváros Kézdivásárhely galambászait is a kiállítók között. Az európai szövetség nevében évente két plakettet adhatnak át azoknak, akik a legtöbbet tettek a galambtenyésztésért. Ebben áz évben Horváth Csaba nagyatádi egyesületi elnök, és Ormai Ist­ván, Nagyatád polgármestere több éves támogató munkájáért az 1882-es emlékjelvény hiteles másolatát vehette át az országos elnöktől. A szakmai zsűri közel másfél­ezer galambot tekintett meg, bí­rált. ló véleménnyel távozik a ki­állításról loe Nethercot is, aki az USA-beli szervezet négyes szá­mú területi elnökeként (Texas) vezette a bírálóbizottság munká­ját. Értékelése szerint színvona­las, érdekes kiállítást szerveztek ebben a vendégszerető és szép kisvárosban, és ezek a rendezvé­nyek elmélyítik a népek közötti barátságot és a kívülállók állat- szeretetét is. györke József A nagyatádi büszke bajnok. Kiállí­tásgyőztes Mondáin galamb A fajtagyőztes magyar óriás tojó ga­lamb a látogatók egyik kedvence A gyerekek öröme. Papagájokat is láthatott a közönség a csarnokban Ezen a felületen Ön is köszönthet % szeretteit! \ Jpj Biztos örülnének nekiJjSM^I HIRDETÉS--------------------------------------------------------------------—. Ma ünnepli 55- házassági évfordulóját Rácegresen HOFFMANN HERMÁN ROSTA ILONA ' Ez alkalomból szívből ^köszönti okét egész családjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom