Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-16 / 13. szám
7 2012. JANUÁR 16., HÉTFŐ GAZDASÁG Vaklárma volt a GMO-botrány? engedélyek Az MGSZH engedélyezte a beérett kukorica takarmányként való felhasználását A kifogásolt területek öt százalékán beérett a tavaly nyáron génmódosított terménynek (GMO) minősített kukorica, amelyet jelenleg Magyarország területén takarmányként használnak fel sertések hizlalására - tudta meg a Világgazdaság. Braunmüller Lajos A lapunk birtokába került, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága által kiállított engedély szerint a szervezet hozzájárulását adta a betakarított, érett kukorica hasznosítására - vagy ahogy a levél fogalmaz: megsemmisítésére. Az engedély szerint a betakarított kukoricamagot hőerőművekben lehet elégetni, vagy 92 százalékos propionsavas kezelés után állati takarmányként hasznosítható. A takarmánycélú hasznosításról lapunk érdeklődött az MGSZH-nál is. A hivatal válaszában nem cáfolta, hogy néhány esetben engedélyt adtak ilyen felhasználásra. Ezen tételekből az MGSZH mintát vett, és megvizsgálta a tételek csírázóképességét. Megállapították, hogy ezt elveszítették a magok, így „a génsodródás veszélye a továbbiakban nem állt fenn”. A kormányzat a GMO-botrány idején még egyértelműen az azonnali, a beérés előtti megsemmisítés mellett foglalt állást. Akkor Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára is megerősítette: a vizsgálatkor a zéró tolerancia elve érvényesül, vagyis a legkisebb GMO-tartalom esetén is meg kell semmisíteni a termést. Mindebből elvileg az következne, hogy bár a jog szerint Magyarországon tilos köztermesztésbe vonni genetikailag módosított növényfajtákat, a gyakorlatban ez mégis megtehető. Azon termelők ugyanis, akik nyáron nem vágták ki időben a kukoricájukat, végül betakaríthatták és takarmányként hasznosíthatták, vagy a későbbi felhasználóknak értékesíthették a termést, ahogy ez lapunk információi szerint meg is történt. A hivatal válaszából kiderül: miután az érintett termelőket Nyáron több ezer hektár kukoricaültetvény betárcsázását írta elő a hatóság, a génmódosítottnak tartott termények egy része mégis beérett határozatban kötelezték a kényszerkivágás elvégzésére, a fertőzött állományok megsemmisítése az esetek 95 százalékában még a betakarítás időszaka előtt lezajlott. Ha egy termelő a megsemmisítést nem tudta a határozatban előírt időpontig elvégezni, úgy azt - a kötelezett költségére - az MGSZH végeztette el. Ám ha a termelő élt a fellebbezési jogával, a kényszerkivágás csak a fellebbezés visz- szavonását követően történhetett meg. Ezen esetekben tolódhatott a megsemmisítés a betakarítás időszakáig. Elképzelhető azonban, hogy kiderült: a nyáron kifogásolt ültetvényeken nem is genetikailag módosított kukorica nőtt. így látja legalábbis egy a Világgazdaságnak név nélkül nyilatkozó, a témát jól ismerő kutató. Állítása szerint már a propionsavas módszer engedélyezése is ennek közvetett elismerése. A propionsav egy természetes karbonsav, amelyet takarmányok tartósítására használnak. „Abban a mennyiségben, amelyben a kukoricához, silóhoz adagolják, nem veszélyes az állatok egészségére, viszont a génkezelt kukorica ettől még GMO marad: a módosítás során beépített gén és az arról átíródó fehérje továbbra is kimutatható benne. Persze csak akkor, ha a tétel valóban genetikailag módosított” - mondta lapunknak. Tehát ha van hosszabb távon kimutatható hatása a génmódosításnak, a kutató szerint a propionsav azt nem képes megszüntetni. Igaz, a kezelés megakadályozza a magok kicsírázását, vagyis a termés már nem szaporítható tovább. Az ügyben érintett vetőmagforgalmazó cégek közül a Monsanto és a Pioneer már júliusban jelezte: nem értenek egyet az MGSZH állításával, és biztosak benne, hogy az általuk idehaza forgalmazott kukorica nem genetikailag módosított. A cégek állították: a forgalmazott vetőmag GMO-mentességét akkreditált nyugat-európai laborok eredményei bizonyítják. Az MGSZH-labornak a vizsgá-. latok idején nem volt érvényes akkreditációja, igaz, erre Bognár Lajos úgy reagált: „A laborok az akkreditációjukat a szervezeti átalakítás miatt vesztették el, azaz nincs szó arról, hogy a műszerek megbízhatósága vagy a vizsgálati módszerek változtak volna.” A GMO-szeny- nyezést megállapító laboratóriumi mérési jegyzőkönyvek mindenesetre nem publikusak. A Monsanto és a Pioneer is kereseteket nyújtott be a hivatal határozatai ellen. A Pioneer Zrt. Titkosszolgálatok, milliárdos kár • július 8.160 hektáron találnak Baranya megyében GM- kukoricát, amelyet azonnal meg is semmisítenek. • július íi. A vetőmagok eredetének felderítésében titkos- szolgálati eszközöket is indokoltnak tart az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Már „több száz” hektáron semmisítenek meg kukoricát az ország több pontján. • július 18. Keresetet nyújt be a Monsanto az MGSZH határozata ellen. • július 20.2500 hektáron találtak kifogásolt vetőmagot, ám a VM által meghatározott 400 méteres izolációs távolság miatt összesen ötezer hektárnyi termést kell megsemmisíteni •július 26. Július 28-ában szabja meg a szennyezett kukorica kitárcsázását az ügy miatt megalkotott kormány- rendelet. A szabályt megszegők akár kétmilliárd forintos bírságra is számíthatnak. • augusztus 4. A kabinet négymilliárd forintot különített el a kárrendezésre, ebből kaphatják meg a gazdák a hektáronkénti 360 ezer forint kártérítést. • augusztus 12. A 400 méteres izolációs zóna miatt a 4500 hektár „szennyezett” táblán kívül mintegy 4000 hektárt is ki kell tárcsázni - közli a VM. • szeptember 11. „A génmó- dosított kukorica termelése nem indokolható”, valamint „fontos, hogy a vetés idején a magyarföldbe magyar vető mag kerüljön" - mondja Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Csak vásárolhatunk az európai unióban forgalmazott takarmányok 0,1 százalékban tartalmazhatnak olyan GMO-kat, amelyek felhasználása nem engedélyezett - szavazta meg tavaly februárban az uniós tagállamok többsége, köztük Magyarország is. Idehaza azonban a genetikailag módosított növények köztermesztésbe vonása tilos, a parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy az országnak meg kell maradni „GMO-mentesnek". igazgatója, Máté József a Világ- gazdaságnak elmondta: „A keresetünk továbbra is él, tárgyalás még nem volt, de addig is önként vállaltuk a kárrendezést. Minden költséget egybevéve nekünk körülbelül másfél millió dollárba került az ügy, a fő célunk mégsem a pénz behajtása, hanem az, hogy bíróság mondja ki a határozatok jogtalanságát. Meggyőződésünk, hogy a mérés nem volt megfelelő, a vizsgált kukorica nem volt genetikailag módosított.” Máté ugyanakkor hozzátette: „Az MGSZH azóta igyekszik konstruktívan hozzáállni a kérdéshez, tudomásunk szerint már nemcsak egy ember, hanem kettő végzi a teszteket.” A Monsanto Hungária Kft. még júliusban közölte: tiszteletben tartják a magyar szabályozást, ezért kizárólag GMO-men- tes vetőmagot értékesítenek Magyarországon. A Monsanto az MGSZH határozata ellen ezért a nyáron keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, mivél értelmezésük szerint a szóban forgó, DKC 3511-es jelű kukoricahibrid nem minősül genetikailag módosítottnak. A Fővárosi Törvényszék sajtóosztályától azonban megtudtuk, hogy a Monsanto Hungária Kft. által a Mezőgazda- sági Szakigazgatási Hivatal két határozata ellen indított közigazgatási perek közül az egyik szeptember 23-án, a másik pedig október 10-én megszűnt. Az ok: a cég visszavonta a keresetét. Czepó Mihály, a Monsanto szóvivője lapunknak elmondta: „A Vetőmag Szövetség és Vidékfejlesztési Minisztérium közötti egyeztetések eredményeképp ma már minden vetőmagtételt jó előre megvizsgálnak a megfelelő akkreditációt szerzett laborok, valamint átlátható és betartható szabályok érvényesek a vetőmag-kereskedelemre. A vizsgálatokhoz szükséges mintákat tehát ma is folyamatosan ellenőrzik, csak azok kerülhetnek forgalomba, amelyekből GMO-tar- talmat nem mutattak ki.” Amikor arról érdeklődtünk, mi volt az oka a hivatal határozatai ellen benyújtott keresetek visszavonásának, Czepó Mi- hálytól a következő választ kaptuk: „Az ügy számunkra megnyugtató módon ért véget, ennél többet nem szeretnénk hozzátenni.” Tematikus kormányülések kétnaponta alkuk Holnap dönt az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatban Továbbra is nyomott az ipari export Magasabb sebességfokozatra kapcsol a kormány a következő hetekben: egy hónapon át hetente három tematikus ülést is tartanak - közölte Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára az InfoRádióban. A téma adott: az Európai Bizottság észrevételeit kell megvitatni a kabinetnek, illetve számba veszik a Széli Kál- mán-terv teljesítéséhez szükséges törvénykezés állását. Brüsz- szel holnapig adott határidőt a jegybank és az adatvédelmi biztos függetlenségével, illetve a bírák korai nyugdíjazásával kapcsolatos magyarországi rendelkezések felülvizsgálatára, de a kormányüléseken hangsúlyos Győri: Kormányülések jönnek lehet az Orbán Viktor miniszter- elnök által elvárt növekedési terv is, amely a deficitcél teljesítése körül Budapest és a bizottság között kibontakozott vitára adhat választ a kabinet reményei szerint. Az Európai Bizottság Magyar- országról alkotott véleménye annál is inkább fontos lehet, mivel azt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kezdődő tárgyalásokon a washingtoni szervezet is mérvadónak tekinti majd. Ugyanakkor az Európai Bizottság pénzügyekért felelős tagja, Olli Rehn szóvivője is jelezte, Brüsszel osztja az IMF Magyar- országról szóló nyilatkozatában foglaltakat. E szerint a tárgyalások megkezdésének előfeltétele, hogy olyan konkrét lépéseket lássanak a magyar kormány részéről, amelyek „erős elkötelezettségét mutatják a makrogazdasági stabilitás szempontjából lényeges politikai kérdések” esetében. A hitelmegállapodásról jelenleg előkészítő tárgyalások folynak. Fellegi Tamás Christine Lagarde-dal, az IMF vezérigazgatójával helyi idő szerint csütörtökön lezajlott találkozója után a héten Európában folytatja körútját. Olli Rehn pénteken találkozik a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott tárca nélküli miniszterrel és delegációjával. ■ VG konjunktúra Az előzetesen közöltnek megfelelően 3,5 százalékkal, vagyis az utóbbi néhány hónaphoz képest dinamikusan növekedett az ipari termelés novemberben - derült ki a KSH adataiból. A szektor kivitele az első 11 hónap átlagában még 7,7 százalékos emelkedést mutat, de novemberben csak 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Folytatódott a híradás- technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése, a gépgyártás és a járműipar viszont szépen teljesített. A legmagasabb növekedés a textiliparban és a gyógyszergyártásban mutatkozott, mindkettőben 20 százalék feletti volt a bővülési ütem. Az ipar belföldi értékesítése még mindig csökken, de már jóval kevésbé, mint az év során. Novemberre 1,4 százalékos zsugorodást mért a KSH éves alapon. A kedvezőbb őszi adatban szerepe volt az átlagosan 5 fokkal hidegebb időjárásnak is, mivel az iparba beletartozik az energiaszolgáltatás is. Háromhavi emelkedést követően 7,4 százalékkal visszaesett a feldolgozóipari új megrendelések volumene az utolsó őszi hónapban. A teljes rendelésállomány azonban - az alacsony bázisnak is köszönhetően - tovább emelkedett, így komolyabb aggodalomra egyelőre nincs ok. ■ VG
