Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-02 / 1. szám
2012. JANUÁR 2., HÉTFŐ KÖRKÉP 15 haditudósító Az információ és a gyógyszer a legfontosabb, no meg egy életmentő társ. A ruha nem annyira lényeges, hiszen kimosható, és ennivaló is akad mindig valahonnan ARAB TAVASZ, VAGY RÜGYEZŐ FÉLHOLD? A közszolgálati médiumok kiküldő tudósítója. Persze valójában nem küldik, magától megy. Oda, ahol ép pen lőnek. Mint legutóbb Líbiában. Fónai Imre A szentestét most a veszprémi, egy évvel korábban a siófoki mentősökkel töltötte Marosi Antal. Ezerkilencszázkilencven nyarán, amikor meggyilkolták a siófoki Napfény szálló portását, gyilkossági nyomozóként érkezett dolgozni a fővárosból. Lits Mária, a szálloda akkori és mai vezetője később kisebbik fiának a keresztanyja lett. S természetesen ott ült a két ünnep közötti siófoki könyvbemutatón is, a jobbára Marosi siófoki barátaiból kikerülő közönség soraiban. Verhás Attila egykori éttermessel például a kilencvenes évek közepén pazar magyar napokat szerveztek Mexikóban, a Siófokkal akkor testvérvárosi kapcsolatot létesített Puerto Vallartában. A rádiós két fia sem hiányozhatott persze a könyvbemutatóról: a nagyobbik, Ádám, az öttusa-világbajnok és a kisebbik, Lopez. - Lits Mari engem hívott mindig Lopeznek, de én nem vagyok Lopez; a fiam viszont már valóban az - így A szabadság ára című kötet szerzője. Legújabb „háborús” könyvében az Arab tavasz szemtanújaként ír tunéziai és líbiai élményeiről. Októberben még gyorsan kiment pár napra hogy körülnézzen, mi újság Líbiában Kadhafi halála után, karácsony előtt meg már az üzletekben volt a könyv. A Magyar Rádió különleges helyzetekre szakosodott tudósítója - korábban ez volt a hivatalos. Ahol éppen lőnek a világban - így egyszerűsíthetnénk. Marosi Antal egyedi, össze nem téveszthető orgánumának aláfestéséül legtöbbször puskaropogást, robbantást hallhatunk a rádióban. Koszovóból jelentkezett először mint haditudósító, de megjárta Macedóniát, Izraelt, Irakot és Libanont is. - Láttatni szeretném, ami a világ forrongó részein történik; ez lehet az én küldetésem - így a riporter, aki még gyilkossági nyomozó volt, miközben már rádiózott; a sugárzását anno Siófokról, a szabadifürdői rádióállomás stúdiójában kezdő Juventusnál is megfordult. - Koszovóban érintett meg valami, utána még kétszer visszamentem. Azóta érzem úgy, hogy mennem kell. A kérdés legfeljebb csak annyi, hogy miből, de valahogy m mindig megoldódik ez is. Sokszor megkapja a kérdést, ezúttal sem úszta meg: nem fél? - Nem - felelte Marosi Antal. - De akkor megijedtem, amikor legutóbb Líbiában majdnem ottmaradtunk társammal, Alival. Az nem volt játék. De valahogy kijöttünk belőle, utána két napig nemigen szóltam senkihez. Mégis vissza kellett menni másnap is a frontvonalba. Ahol vannak hiénák, akik be akarnak csapni és jó szándékú emberek is. Ali szerencsére ilyen. Még a . As Arab tavasz és az események siófoki szemtanúja. Marosi Antal azt mondja: visszamegy, mert folytatni kell a történetet Keleti-pályaudvar környéki üzletelései során tanult meg magyarul, a káromkodása például tökéletes. Ő mentette meg az életemet. Miközben édesanyjának fogalma sem volt róla, merre jár, hogy engem kalauzol a harcoló alakulatok között. Ezért sem láthattam, mi történik, ha lenyugszik a nap, mert akkorra már otthon kellett lennünk, anyukája mellett. De majd ha visszamegyek. Mert vissza kell térni, folytatni a történetet. Sok a titka Líbiának. A Kadhafi-féle, a schwechati repülőtéren robbantó Abu Nidal vezette terrorszervezettel a magyar kormány annak idején egyezséget kötött. Ez is az egyik ilyen ütök. Aztán kérdés, mi lesz a líbiaiakkal Kadhafi diktatúrája után? Mi lesz a fiatalokkal, akik roppant modortalanok, csak a pénz érdekli őket, de hát ki tanított volna mást nekik? Kadhafi az- , zal biztatta a népét, hogy egy- H szer fehér szolgáik lesznek... i A tengerparti hurráoptimiz- JB JV must láttuk, de vajon B iB beljebb az egyszerű ^ .BnjjB emberek hogyan él- A há ték meg a történte- játél két? Találkoztunk hoz egy idős földmű- a ka véssél (tudni kell, hogy Líbi- ában Egyip- tómmal ellen /öldelinek a Jjj mezők, még VK ÉHy V ha silóm is. ■ árnyalni terem), ' ? aki azt , mondta: Kadhafitól kapták a földet, mindent neki köszönhetnek... A kétezer-tizenegyes év során háromszor utazott Tűnéziába és Líbiába az Arab tavasz miatt. A legtöbb időt Miszrátában, a négy hónapig körülzárt líbiai városban töltötte. Ott járt Kadhafi iskolába és a felkelők először éppen az iskolaépületet gyújtották föl. - Sose volt egy napig sem ez a város Kadhafiék kezén, bármit is lehetett hallani a hírekben - állította az MTI Hírcentrum kiküldött tudósítója (ma így hivatalos). - Ha nincsenek a miszrátaiak és persze nincs a NATO, akkor elbukik a felkelés. A háború nem játék: amikor kilőtték a tankokat, akkor derült ki, hogy Kadhafi odabilin- cseltette a zsoldosokat a harckocsihoz, hogy ne tudják megadni magukat. Zsoldosokat alkalmazott, mert tudta, hogy a katonái nem lőnének a saját népükre, így támadt saját, „szeretett” városára. A magyarok mindenütt ott vannak; Marosi találkozott Líbiában két vendég- munkás honfitársunkkal. A generátorokat hozták üzembe a kórházban hogy műteni lehessen, meg az internetösszeköttetést állították helyre Miszrátában. Amikor Kadhafi és fia holttestét az őket elfogó miszrátaiak elhozták a saját városukba, ez a két magyar is telefont kapott: jöjjenek gyorsan, megnézhetik a holttesteket egy garázsban... Büntetés vagy jutalom? - ezen az alcímen is gondolkodott a rádiós, amikor befejezte a könyvét. Mert ez szerinte egyelőre megválaszolatlan kérdés. - Egy barátom meg azt tanácsolta, hogy adjam címnek azt: Rügyező félhold. A Koránban ugyanis az áll: „Szabaduljunk meg azoktól, akik sanyargatják a saját népüket!” Valóban: arab tavasz voit ez, vagy g rügyező félhold? Marosi Antal úgy mondta: in- M- formáció és gyógyszer, ez a kettő a legfontosabb, amikor nekivág egy ^ ilyen kalandnak. - A ruha nem fontos, majd kimossuk. Ennivaló is akad mindig valahonnan. •«?,jBtey Ja, és egy jó társ is kell. S hogy kinek ajánlaná elolvasásra A szabadság árát? - Azoknak, akik utálják a háborút. Iga- , zuk van. A szabadság ára sosem kevés A győzelem boldogsága: megszabadultak a nép sanyargatóitól Még sokára lesz, amire végleg szögre akaszthatják a katonaruhái Allah nem akarta, hogy odavesszenek „AZ AUTÓ KAROSSZÉRIÁJÁN csattogtak a golyók becsapódása nyomán felpattanó kavicsok. Barátom erősen jobbra tekerte a kormányt és indított. Hatalmas porfelhő támadt a kipörgő kerekek nyomán. Az anyósülésen feszengve szűknek éreztem az autót. Egy világoskék púié veres, farmeros srác hemper- gett előttünk a homokban. Csaknem elgázoltuk. - Nem lehet bajunk, nem lehet! - ismé telte Ali, miután Isten színe előtt bevallotta, hogy eddigi gyarló élete során kevés jót tett. Egy nyitott terepjáró előzött meg bennünket. A platón álló egyik fiatal a kezével intett, nehogy lassítsunk, mert Kadhafi fegyveresei elindultak velünk egy irányba. Ali rákanyarodott a betonúim és autónkkal besorolt a visszafelé, Adzsdábija felé rohanó kocsisorba.- KÖSZÖNÖM, ÜGYES VOLTÁL, megmentetted az életemet! - fogtam meg a nagydarab ember karját.- NEM én VOLTAM ügyes, hanem Allah volt kegyelmes hozzánk. Nem akarta, hogy odavesszünk- válaszolta. ” Moammer al-Kadhafi tihanyi kiránduláson „A mai club aliga egykori pártállami étteremvezetője valamikora rendszerváltás idején büszkén mutatta meg azt a különálló épületet, amelyben sok más szocialista vezetőhöz hasonlóan Moammer al-Kadhafit is elszállásolták. A Tihanyban szegezett hajókiránduláson a vízibusz egyik sarkába ültették a líbiai vezért, vele szemben fog lalt helyet Kádár János. A szituációból adódóan Kadhafinak, ha akarta, ha nem, muszáj volt Kádármi beszélgetnie. A tihanyi kikötés után előtört Kadhafi igazi énje: a fogadóbizottságot a frissen sült kenyeret tartó, nemzeti ruhába öltöztetett lányokkal együtt félrelökte, és meg sem állt az apátságig, ahol az ott pingpongozó gyerekek közé állva több órán keresztül múlatta az időt. ” A végsőkig folytatja az ellenállást • „MOHAMED BIN LAMIN, OZ ellm- k zéki művész nem tett eleget fi annak az üzenetnek, amelyik ben az Ezredes arm kérte: vállalja el a szenhai Kad- ■Jm haji-emlékmű feldíszítését. A Kadhafi-féle titkosszol- jraft gálát a műteremből vit- te el. A kivégzésre várók piros mbruháját kapta I meg. A miszrátai felke- H lök nem sokkal terve- ‘'‘Wm zett kivégzése előtt ki- B| szabadították. A fiilem- M 1 ben még sokáig hallom f az utolsó mondatát: - ■' Jtjn Folytatom az ellenál- ŰWí... * kist, ha nem lesz olyan 3^ az életünk, amiért megharcoltunk. ”
