Somogyi Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-02 / 1. szám

2012. JANUÁR 2., HÉTFŐ 2 MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Keresztény; demokrata mi európai törvényt sze­retnénk csinálni, nem amerikait, ahol az az elv, hogy virágozzék minden virág - mondta az egyház­ügyi törvénnyel kapcsolat­ban Varga László keresz­ténydemokrata parlamenti képviselő Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kritikájára is reagálva. Varga képviselő pártjának nevében ezek után csak két szót nem értek: a keresz­tényt, meg a demokratát (fi) Balesetek az újév első óráiban KÉT KÖZLEKEDÉSI balesetben is érintett volt Somogy az újév első óráiban. Barcs bel­területén egy Suzuki árok­ba hajtott, majd fának csa­pódott vasárnap. Szerencsé­re a balesetben nem sérült meg senki. Egy súlyos sé­rültje volt azonban annak a balesetnek, ami Enyingen történt. Egy Opel landolt árokban. Az autót a siófoki tűzoltók áramtalamtottak. Siófokon született az első baba SIÓFOKI AZ ÚJ ESZTENDŐ el­ső somogyi újszülöttje. A siófoki kórházban jött a vi­lágra komplikációmente­sen 3300 grammal és 53 centivel vasárnap reggel 6.15-kor Steiner Evelin, akinek a szülei zicsiek. A Koppány-völgyi faluba me­het haza a kis Evelin édes­anyjával, várhatóan január 4-én. A kismama „papí­ron” csak január 9-ére volt kiírva. A családnak Evelin az első gyermeke, (fi) Az új esztendő első babája és anyukája jól vannak Kampány : teljesült az édes álom mérleg Három és fél hónap alatt 121 ezer tonna cukor készült Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Szeptember óta szünet nélkül dolgoztak a kaposvári munká­sok, három műszakos munka­rend szerint folyt a termelés. Az, hogy mit hoz a jövő, rövidesen el­dől. Mint arról a Somogyi Hírlap elsőként beszámolt, mozambiki nyers nádcukor feldolgozását ter­vezik. Kaposváron huszonkét- ezer tonna terméket kívánnak fel­dolgozni, amelyre a gyár műsza­kilag felkészült, s melynek biz­tos a piaca. A hazai fogyasztók széles köre ismeri a kaposvári cukrot, nagy áruházak, magyar és külföldi kereskedelmi láncok is rendelnek a termékből. A jövő nagyjából ismert, a múlt ellenben még mindig tarto­gat meglepetést Szakmai ber­kekben meglehetősen nagy ér­deklődés övezte a magyar cukor­ipar privatizációját valamint az ágazatban kialakult problémák vizsgálatára felállított parlamen­ti bizottság munkáját. Magáno­sítás, állami vagyonvesztés, gyárbezárások, tömeges leépítés - az általunk megkérdezett szakértő szerint több kormány hibás döntése is közrejátszhatott a cukoripar látványos leépülésé­ben. Szabó Tamás, a Magosz so­mogyi elnöke úgy látja: a problé­ma gyökere, hogy a rendszervál­tás körüli időszakban átgondo­latlanul indult meg a privatizá­ció. Szinte mindent eladtak, amit csak lehetett, így majdnem az egész élelmiszer- és feldolgo­zóipar padlóra került.- Magyarország stratégiai ágazata a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, ám erről a ki­lencvenes évek elején-közepén Belehúztak. A cukorgyári dolgozók teljesítették a gazdasági terveket mintha erőteljesen megfeledkez­tek volna - húzta alá Szabó. A következmény lesújtó: szétver­ték a cukoripart, leszerelték a gépeket, bezárták a gyárak túl­nyomó többségét. Szabó szerint a cukorágazat tönkretétele nem­zetgazdasági érdekeket sért, hi­szen amíg korábban a belföldi gyárak biztonságosan előállítot­ták a lakosság cukorszükségle­tét, addig manapság erről aligha lehet beszélni.- A privatizációt alapvetően felgyorsította, hogy annak idején nem volt elég hazai tőke, s az ál­lami vagyon jelentős részét a külföldieknek értékesítették - vont mérleget Exner Zoltán, a megyei területi agrárkamara el­nöke. - Az akkori körülmények között a termelők zöme nem gondolhatott arra, hogy aktívan bekapcsolódjon a magánosítás­ba. A jelentős értékű befekteté­sen túl ugyanis technológia-fej­lesztést és a termelés bővítését is megkövetelték annak idején. Exner határozottan állítja: a kormányok felelősek abban, hogy az ágazat szinte teljes egé­szében eltűnt. Szerinte a terme­lők kezébe kellett volna adni a feldolgozóipart. Az agrárkamara vezetője - a 180 napos mandá­tummal rendelkező vizsgálóbi­zottság ténykedésére utalva - aláhúzta: visszafordíthatatlan fo­lyamat játszódott le a cukoripar­ban. Csodát nem érdemes várni, hiszen a tények jelentős része - legalábbis szakmai körökben - régóta ismert Exner szerint, ha csökkenteni kívánjuk cukoripa­ri kiszolgáltatottságunkat, akkor újra el kell kezdeni az ágazat fel­építését Fischer Béla, a Cukor Termék- tanács elnöke - aki több mint 10 éven át a Magyar Cukor Zrt. el­nöke volt - lapunknak kérdésé­re kifejtette: a cukoripar elmúlt 20 évének megvolt a fejlődési szakasza, s kétségkívül volt egy fordulópont. A privatizációra utalva megpendítette, hogy ab­ban az időben „érdekes történe­tekről” is lehetett hallani, ám utólag kiragadni egy-egy ágaza­tot - azaz konkrétan a cukor­ipart - elgondolkodtató. Mihez képest ilyen a helyzet? - tette föl a kérdést Fischer, s jelezte: ilyen alapon nyugodtan vizsgálhat­nák például az egykori magyar járműipar sorsát is.- Annak idején azt akartuk, hogy magyar kézben maradjon a vállalat, csakhogy a finanszíro­zási gondok, a tőke-, illetve a cu- korrendtartás hiánya ezt nem tette lehetővé - fűzte hozzá. - Nyilván akkoriban az egyik leg­fontosabb kérdés az volt, hogy a zrt. megmaradjon, helyzete hosszú távon is stabilizálódjon. A céget végül is egy szakmai be­fektető vásárolta meg. Szégyen és gyalázat, hogy ilyen méltatlan állapotba jutott az élelmiszeripar - erről már Mezey István, a kaposvári Kafíka Kft igazgatója beszélt. Rámuta­tott: sajnos, a cukoripar múltja egyáltalán nem egyedi. A nö­vényolaj-, illetve a húsiparipar óriási traumát élt át- Hol vannak azok a magas rangú politikusok, gazdasági döntéshozók, akik ezt előidéz­ték? - vetett föl Mezey. - Szerin­tem ennyi idő után nyugodtan néven nevezhetnék a felelősö­ket ■ Harsányi Miklós Négy százalékkal lett drágább az élet díjemelés Van ami csak néhány tíz, van, ami több száz forinttal kerül többe (Folytatás az 1. oldalról) A tömegközlekedés díjainak ta­rifaemelése előreváltott menet­jegy esetében 10, egyvonalas bér­let esetében 235, összvonalas bér­let esetében 310, tanuló, illetve nyugdíjas bérlet esetében 480 fo­rint többletköltséget jelent az uta­zók részére. így az elővételben váltott menetjegy 220 helyett 230, az összvonalas bérletjegy öt­ezer-kilencszázhatvan helyett hatezer-kettőszázhetven, a tanu­ló-nyugdíjas bérletjegy pedig két­ezer-háromszáz helyett kétezer- hétszáznyolcvan forint lett. Az Or­szággyűlés még 2011 márciusá­ban módosította a távhőszolgál­tatásról és az árak megállapítá­sáról szóló törvényeket és a távhő­szolgáltatás díjának megállapítá­sát a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe utalta. A minisztéri­um a díjakat a március 31-én al­kalmazott szinten befagyasztot­ta, ám csütörtökön közölte: a vü- lamos energia ára 2,7 százalék­kal, a földgáz és a távhő ára pedig 4,24,2 százalékkal nő. Kaposvá­ron a parkolási díj személygép­kocsik esetében az első övezet­ben óránként 230 helyett 245, a második díjövezetben 175 helyett 185 lett Az önkormányzati laká­sok lakbére 4,5 százalékkal emel­kedett. Egy 50 négyzetméteres, összkomfortos, VI. övezetbe tarto­zó lakásnál ez bruttó havi 538 fo­rint többletköltséget okoz. A kéményseprők díja 3,6 száza­lékkal nőtt. Az egyedi és egycsa­tornás gyűjtőkéményeknél ké­ményenként évi nettó 33 forint többletkiadást jelent ■ M. K. Két somogyi fiókját is bezárja az Erste Bank Bezárja a csurgói és a marcali bankfiókját az Erste Bank. A gaz­dasági válság következménye­ként előálló korlátozott bevételi küátásokkal, a hitelezés vissza­esésével, a „kiemelkedően magas mértékű bankadóval” és a vég­törlesztés intézményének beve­zetése okozta jelentős vesztesé­gekkel indokolják a döntést. 41 fiókot zárnak be január 20-án. O..V»SO, ÜZENETEK II POSTÁNKBÓL | Bankok és a karácsony; emberek vásároljatok, mi adunk hozzá hitelt! AZ LMP PARLAMENT ELŐTTI békés demonstrációját kormányotok példát­lan rendőri brutalitással tiporta el! Az ATV felvételén láthattuk, négyen te- pertek földre egy fiatalt! 2006-ban ezért nem avatkoztak be a Fidesz kor­donbontásába, nem vitték őket fog­dába! Mi a különbség? Akkor demok­rácia volt, ma diktatúra! Laci bácsi KINEVEZÉS. Idős édesapám mesél­te, hogy Rákosiék tanulatlan embere­ket neveztek ki gyárigazgatónak. Ma meg miniszter lehet valaki diploma nélkül. Hova jutunk így? mné BALATONSZÁRSZÓ. Köszönjük Do­rogi Sándor balatonszárszói polgár- mester úrnak a piros rózsát nagyon finom volt! Szárszón jó választás volt! Kívánunk erőt, egészséget és kitar­tást a következő nehéz évekhez! Bsz. BIZTOSÍTÁS. A kormány azt mondja, nem csinál megszorításokat A minap megkaptam a gépjármű felelősség­biztosításról a jövő évi negyedéves fi­zetésről a számlát ami úgy néz ki, hogy a biztosítókat 20 százalékos emelésre késztetik és még erre jön rá a harminc százalék baleseti adó. így összességében 50 százalékos az emelés annak, akinek nem volt sem­milyen baleseti károkozása. Kérde­zem mi ez, ha nem az autósok meg­sarcolása? Akkor még nem esik szó a négynapos autópálya matrica meg­szüntetéséről és egyebekről. Olvasó TÁMOGATÁS. Miért támogat Répa „úr" zsinagóga építést - gondolom nem saját zsebből - az egészségű^ amúgy is kevés költségvetéséből, amikor embereket nem látnak el! Mi köze a kórháznak ehhez? Várjuk üzeneteiket a 20/968-9444-es nor­máldíjas számra. Ha véleményük van, hozzá­szólnának cikkünkhöz vagy feldolgozásra ér­demes témát ajánlanak, nyomják a mobilt! Valamikor nem is olyan régen, úgy 15-30 vagy 50 éve az embe­rek úgy álltak hozzá a kará­csonyhoz, hogy az év végén lesz és addigra pénzt kell ösz- szespórolni, hogy vásárolni tudjanak a szeretteiknek. Te­hát egész évben kisebb-na- gyobb összegeket félretettek. Vagy betették a bankba, ahol még kamatozott is, vagy otthon tartották, gyűjtögették össze. Karácsonyig amit spóroltak, azt tudták elkölteni. Volt meg­takarításuk. Ezt látván a rendszerválto­zás után a bankok felismerték, hogy ez nem igazán előnyös ne­kik, mivel még ők fizettek ka­matot. Mi lenne, ha megfordí­tanák? Emberek vásároljatok, mi adunk rá hitelt. Amennyit csak akarsz! Nem kell spórol­ni! Mi bankok adunk hitelt, így nem kell a spórolt pénz után kamatot fizetnünk, sőt a hitel után még kamat is jár. Ez a haszon! Mi emberek pedig nem látjuk ennek következményét. Mert ugye a hitelt kamatostul kell visszafizetni! Viszont nekünk vásárlóknak kényelmesebb, nem kell gon­dolkodni, gondot fordítani, ho­gyan rakjuk félre 1-2 vagy 10 ezer forintot. Ha hitelt veszek fel, majd a bank levonja a bé­remből, kamatostul, kezelési költségestül... stb. így növeljük a bankok profitját és így csök­kentjük a jövedelmünk vásárló értékét. A kevés pénz amit ka­punk, annak is egy részét a bankok veszik el. Miért is jó a bankkártya, mert kényelmes! Viszont min­den pénzmozgásért fizetünk nekik! Amikor a számlára ke­rül levesznek belőle, amikor valamit vásárolunk levesznek belőle! így növeljük a bankok hasznát! Miért is él még több száz bank hazánkban? Hát..., el kell gondolkodni! Ha kézbe kapjuk meg a fize­tésünket, zsebre tesszük. Ahányszor veszünk valamit elővesszük belőle. Ha kártyá­val fizetünk, ahányszor elő­vesszük, annyiszor von le a bank belőle. Szóval, ezért jó a bankkártya..., a banknak! Elgondolkodtató! Vagy nem? Közérdekű kérdéseiket 12-14 óra között a 82/528-156-os telefonszámon feltehetik! PROGRAMAJÁNLÓ KAPOSVÁRON 19 órakor újévi kon­cert a Kaposvári Szimfonikus Zene­karral az AGÓRA - Együd Árpád Kul­turális Központban. 19 órakor a Szivárvány Kultúrpalotá­ban Szivárvány Filmklub - A fa. SIÓFOKON 19 órakor Újévi Gálakon­cert - Pólyák Lilla és Homonnay Zsolt musical meódiáival, illetve ope­rett slágerekkel, az Operettfesztivál Zenekarral és a Rajkó Művészegyüt­tes tánckarával, Kállay Bori, Berkes János, Szeredy Krisztina, Arany Ta­más és Derzsi György szólistákkal - a kulturális központban. Ajánljon programot ön is! *82/528-153 Hirdesse meg rendezvényét! *82/528-113

Next

/
Oldalképek
Tartalom