Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-05 / 284. szám
6 2011. DECEMBER 5., HÉTFŐ GAZDASÁG Banánokban látja a jövőt az NGM tervek A gazdasági tárca céljai nagyra törőek, az oda vezető út azonban több mint homályos Zs. Szőke Zoltán, Dávid Ferenc, Rolek Ferenc, Czomba Sándor, Matolcsy György, Gaskó István, Palkovics Imre és Pataky Péter írt alá megegyezést az új munka törvénykönyvéről Fájóan hiányoznak a konkrétumok a Nemzet- gazdasági Minisztérium Magyar Növekedési Terv címet kapott anyagából. A konzultációra bocsátott szöveg versenyképesebbé és regionális vezetővé szeretné tenni az országot, ám csak felületesen derül ki, hogyan. Sztojcsev Iván Recesszió jöhet Magyarországon, ha nem készül növekedési terv - mondta rádióinterjújában Orbán Viktor. A Nemzetgazdasági Minisztériumban hamar tettek is követték a miniszterelnök szavait, nyilvános konzultációra bocsátották a Magyar Növekedési Terv nevű munkaanyagot. A véleményezők megállapításaira igencsak szükség lehet; az csak felületesen és nagy vonalakban derül ki a tervből, hogy a szaktárca hogyan képzeli a fejlődést. Felülvizsgálatra szorulhat a 2012-re tervezett 1,5 százalékos növekedés - állapítja meg az anyag. Azonban ettől függetlenül a minisztérium nem tervezi, hogy a 2012-es költségvetés tervezésekor már egy módosított számmal kalkuláljon. Kiderül az is, hogy a kormány azokat a gazdasági ágazatokat szeretné erősíteni, amelyekkel importot lehet kiváltani, valamint támogatnák az exportra is termelő magyar cégeket. Ezenkívül az Új Széchenyi-terv forrásainak hatékonyabb felhasználása lehet fontos, az azonban homályos, hogy miképp lehetne ezt elérni. A legfontosabb célok közt fogalmazták meg a már sokszor hangoztatott vágyat, hogy Magyarország használja ki jobban földrajzi helyzetét, és váljon regionális központtá, a módszer azonban ahhoz, hogy ezt hogyan lehetne elérni, e ponton is szinte teljesen hiányzik a szövegből. Ide illesztették be a „kelet-európai banán” fogalmát: a régió legfejlettebb területei, Nyugat-Len- gyelországtól indulva, a Prága- Bécs-Pozsony-Budapest négyszögön át egész az Adriáig, a térképen összekötve valóban egy A legnagyobb magyar szak- szervezetek megállapodást kötöttek a kormánnyal az új munka törvénykönyve néhány eleméről. Csak a rossz és a még rosszabb közül választhattak - vázolták a helyzetet a munkavállalói érdekképviseletek vezetői. A megállapodás a törvénytervezetnek a kollektív munkavállalói jogokat és a munkaviszonyt szabályozó részeiről szólt. A kollektív szerződés így mégsem szűnne meg, a szakszervezeerre hasonh'tó alakot mutatnak - a minisztérium szerint ez a terület húzhatja magával egész Ke- let-Európa fejlődését. A terv célja, hogy olyan termelő beruházások jöjjenek az országba, amelyek a kis- és közép- vállalkozásoknak is további beszállításokat generálnak, munkahelyeket létesítenek, vagy új technológiát hoznak - fogalmaz teknek ehhez csak el kell érniük, hogy egy-egy cég munkavállalóinak tizede tagjuk legyen. ez a részmegállapodás azonban nem gátolta meg a szak- szervezeteket abban, hogy szombaton nagyobb tüntetést tartsanak Budapesten a kormány tervei ellen. A tiltakozás középpontjában a munka törvénykönyve mellett az oktatási és az egészségügyi tervek álltak. A demonstráció egyik lég népszerűtlenebb résztvevője a szöveg. Ezért az NGM azt szeretné elérni, hogy a külföldről érkező beruházásokat tereljék az ország elmaradottabb térségeibe is, támogassák a kkv- háttéripart, és kiemelten kezelnének néhány kijelölt súlyponti ágazatot. Ezek között kapott helyet például az egészség-, az élelmiszer-, a gyógyszeripar, a biotechnológia, a járműipar, az Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke volt. Vele néhány nappal korábban állapodott meg Orbán Viktor arról, hogy a vasutasok pluszpénzt kapnak a MÁV Cargo eladása miatt - Gaskó elé ezek után szombaton többen aprópénzt dobáltak. A kormány ígérete a vasutasoknak újabb követelési lavinát indíthat eb a Vasas Szakszervezeti Szövetség már jelezte, hogy ők is extra pénzt kémek a privatizációs betétetekből. elektronika vagy a logisztika. Ezen a ponton azonban véget is érnek a terv konkrét intézkedési javaslatokat soroló részei. A 177 oldalas dokumentum legnagyobb része vagy történeti áttekintés vagy háttértanulmányokat és modellezéseket mellőző, távlati vágyak leírása. Jellemző a szöveg kidolgozottságára, hogy úgy számol, 2015-ra a különböMARATONl hosszúságú hét után újabb ötnapos parlamenti ülés következik. Az előző héten az ellenzék nehezítette meg a kormányoldal dolgát az ülések elnyújtásával, ám ezúttal a kormánypártok léptek az átláthatóság elten: több olyan törvény is felkerül a napirendre, amelyet vasárnap délutánig be sem nyújtottak. kivételt jelent a területfejlesztésről szóló javaslat, amely feladatokat adna a 2012-től minden más szerepüket ellő versenyképességi rangsorokban a 20-25. helyre jöhet fel Magyarország, mindezt úgy, hogy a számításokban azt vették alapul, hogy a többi állam helyzete nem változik. A határon átnyúló, városok közti együttműködések vizsgálatánál pedig azt fejtegeti egy térkép, hogyan lehetne együttműködni Jugoszlávia városaival. vesztő megyei önkormányzatoknak, illetve a családvédelmi törvény. Ez utóbbinak is van gazdasági szála: előírnák, hogy a kormány családi kedvezményeket adjon, valamint a munkában is kedvezmények illetnék a kisgyerekes szülőket. Tegnap estig nem tett nyilvános a heti napirendről sem a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló javaslat, sem a nemzeti vagyont, a jegybankot, sem a víziközműszolgáltatást rendező törvény. Rossz vagy még rosszabb? Kedvezmények a kisgyermekes szülőknek Kíméletlen verseny indul az EU-pénzekért Csökken a projektek önrésze társfinanszírozás Tizenöt helyett öt százalék a hazai rész Ismét nyílt a külkereskedelmi olló horizont 2020 Mindössze két évünk van felkészülésre, hogy ki tudjuk használni az Európai Unió új támogatási feltételeiben rejlő lehetőségeket a kutatás-fejlesztés és az innováció terén, és számítani kell arra, hogy a verseny nagy és kíméletlen lesz. Erre hívták fel a figyelmet az EU magyarországi képviseletén tartott szakmai beszélgetés előadói az Európai Bizottság Horizont 2020 néven most ismertetett javaslatcsomagjával ■ Brüsss kapcsolatban. Az elő- milliái terjesztésben másfél- irányo szer többet, 80 milli- kutatá árd eurót irányoz elő innová a kutatás és innováció támogatására 2014 és 2020 közötti új uniós költségvetési időszakra Brüsszel. A versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából egyaránt kedvező fejleménynek minősítette Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, hogy az ipar hangsúlyosan szerepel a tervezett keretprogramban. Elmondta: alapvető követelmény lesz a kutatási és innovációs eredmények üzleti hasznosítása. Fel kell készülni arra is, hogy ezekért az EU-pénzekért valamennyi tagállam versenybe száll. „Magyarországnak elemi érdeke, hogy minél több forráshoz jusson a Horizont 2020 keretprogramból, ehhez a majdani pályázók bázisát mielőbb növelni kell” - állapította meg az államtitkár. A brüsszeli előterjesztés részleteiről szólva Siegler András, az Európai Bizottság il- l 80 letékes főigazgatósáeurót gának igazgatója előelő a szőr a támogatási ra és szabályok egységesíióra. tését és egyszerűsítését, a bürokrácia drasztikus csökkentését emelte ki. Szerinte a nagyfokú egyszerűsítés a versenyt növeli, a hatékony forrásfelhasználásra példaként az autóipart említette, ahol minden egyes k+f-re szánt euró további tízeurós befektetést eredményez. Indítványozta, hogy a több forrásra és a nagyobb versenyre ne csak a politika szintjén, hanem a potenciális pályázók körében is mielőbb kezdődjön el az érdemi felkészülés. ■ Kocsi Margit ■ Brüsszel 80 milliárd eurót irányoz elő a kutatásra és innovációra. Felgyorsíthatja az uniós pénzek magyarországi lehívását a társfinanszírozási szabály enyhítése, amelyet a múlt héten szavazott meg az Európai Parlament. Eszerint a gazdasági válság által leginkább sújtott hat EU-tagállam (Magyarország mellett Görögország, Írország, Portugália, illetve Lettország, Románia) esetében az uniós projektek nemzeti társfinanszírozásának aránya az eddig előírt minimális 15 százalékról 5 százalékra csökken. A szabályozás módosítását még a tagállami minisztereknek is jóvá kell hagyniuk, azonban ez már csak formalitásnak tekinthető, miután a tárcavezetők már előzetesen rábólintottak a változtatásra. A szabályozás enyhítését azért nem vetették el az EU nettó befizető tagországai, mert az nem növeli meg az érintett országok számára korábban elkülönített uniós forrásokat, hanem az EU költségvetéséből biztosított rész változatlan értéke mellett csökkenti a hat tagállam társfinanszírozási költségeit. „Ez egyben azt jelen■ A magasabb önrész azt jelenti, hogy csökken a lehívható forrás. ESSŐSY ZSOMBOR, A MAPI MAGYAR FEJLESZTÉSI IRODA ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJA ti, hogy a százalékosan magasabb uniós hozzájárulás mellett a kiosztható, a nemzeti társfinanszírozást is tartalmazó teljes források összege 10,5 százalékkal kevesebb lesz. Eddig ugyanis az uniós projektre fordított 100 forintból 85 forintot biztosított az EU, utóbbi összeg a továbbiakban sem fog nőni, azonban a teljes keret 95 százalékát fedezi majd” - mondta el lapunknak Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója kiemelte: amennyiben a változtatás az egész jelenlegi, 2007-2013 közötti költségvetési periódus 8 ezer milliárdos forrására visz- szamenőleges hatállyal lenne érvényes, akkor a pénz lehívása 840 milliárd forinttal kerülne kevesebbe a magyar költség- vetésnek. A társfinanszírozási könnyítés révén tehát Magyarországnak kevesebb önrészt kell előteremtenie az egyes projektekhez, ami a javaslatot kidolgozó Európai Bizottság reményei szerint jelentősen megkönnyítheti az uniós pénzek lehívását és így a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló projektek megvalósítását. „Miután a támogatási keret 100 százalékát eddig egyetlenegy uniós tagállamnak sem sikerült lehívnia, így a mostani intézkedés révén csökkentett összkeret maximális lehívása is komoly fegyvertény lenne. A hazai pályáztató intézményrendszert azonban rugalmasabbá kell tenni ahhoz, hogy az eredetileg hazánk számára betervezett nyolcezer milliárd forintos támogatás még le nem hívott mintegy hatezer milliárdos részét 2013-ig, illetve a pénzügyi zárásra adott plusz kétéves időszakban fel tudjuk használni” - fejtette ki a szakértő. ■ T. G. TOVÁBBI RÉSZLETEK: VG.HU/ONRESZ konjunktúra A vészjósló előjeleknél jobban alakult a külkereskedelem az ősz kezdetén. Bár a konjunktúraindexek kétéves mélypontjuk környékén tanyáznak, a magyar export még mindig képes volt 8,6 százalékos volumennövekedésre szeptemberben - derült ki a KSH friss számaiból. Igaz, az előző hónap 10 százalék feletti eredményét nem sikerült megismételni, ám az import gyengélkedésének köszönhetően így is tovább emelkedett a külkereskedelmi többlet, és meghaladta a 740 millió eurót a hónap során. Ezzel az aktívum megközelítette az 5,5 milliárd eurót az első kilenc hónapban, miközben tavaly eddig 4 milliárd euró sem gyűlt össze. Az importvolumen szeptemberben mindössze 2,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, idén pedig még csak egyszer volt a mostaninál jobban szétnyílva az exportimport olló. Ez a tendencia pedig még jó eséllyel jövőre is fennmarad, mivel a gyenge belső kereslet, a szűk hitelezés miatt leálló beruházások állnak a háttérben. ■ B. D.
