Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-31 / 306. szám
14 2011. DECEMBER 31., SZOMBAT KÖRKÉP Az építészet a gondolkodást is tükrözi emelt fejjel Akik megismerik és megszeretik Kaposvárt, azok jobban vigyáznak az értékeire Olvasóink visszajelzései alapján sikeres a szombatonként közölt, Emelt fejjel című sorozatunk, mely kaposvári épületeket, illetve az azokban élő emberek sorsát mutatja be (a Sonline.hu-n jóval nagyobb terjedelemben). L. Bálogh Krisztina főépítész és Nagy Zoltán helytörténet-kutató a szerző. Czene Attila- Könnyebb a házak mögé megtalálni a történetet, mint egy festményét. Az épületet ugyanis használják az emberek - mondta Nagy Zoltán. - A test a ház, a tér és az utca, a lélek pedig a lakosság. A kaposváriak számára például a nagy francia forradalom csak történelem, de ahogyan kilépnek az utcára, már benne élnek a helyi históriában. Banális, de igaz: azt tudjuk szeretni, amit ismerünk. A rossz értelemben vett globalizáció ellenhatása a helyi kötődés erősítése lehet, a lakóhely megismerésén keresztül.- Egy adott kor építészete mindig az akkori gondolkodást tükrözi. A művészet kiszolgál; nem önmagáért való, arról, hogy milyen lesz egy épület, a megrendelő dönt - tette hozzá L. Balogh Krisztina. - Korábban a színházban is birkóztak, majd felhúzták a sportcsarnokot - épület ugyanis nem születik igény nélkül. Nagyon fontos, hogy kik lakják a várost. Akik hajlandók végigélni Kaposvár történelmét, építésbeli történetét, azok családtaggá válnak; nagyobb felelősséggel viselkednek, rászólnak a szemetelőkre, s a rongálókra, hogy ne gördesz-' kázzanak a szökőkút peremén. Nagy Zoltán felhívta a figyelmet arra: Kaposváron minden az elmúlt 300 évben épült, kivétel a szentjakabi bencés kolostor, amelyet 1061-ben alapítottak. Fiatal hát a város. Érdekes, hogy bár pusztított több tűzvész is, a legrégibb szobor mégis fából való, a Gugyuló Jézus.- Aki azonosulni akar és képes Kaposvárral, az kétszer is nekifut annak, hogy mediterrán típusú lakóházat építtessen-e, mert rájöhet, hogy az itt ugyan trendi, de teljesen idegen, gyöKisebbségi sorsú nagy Zoltán helytörténet- kutató 1965-ben született Kaposvárott. Édesanyja magyarországi német, édesapja Erdélyből ide menekült magyar; mindkét szülője a kisebbségi sors filozófiáját oltotta belé. főiskolát végzett, jelenleg a kaposvári Eötvös Loránd szakközépiskolában dolgozik, ahol az intézmény pedagógiai programjában szerepel a várostörténet, és tartanak is erről tanórákat. hobbija a természetjárás, leginkább a Zselicben szokott túrázni. Persze ha idénye van, gombát is gyűjt, leginkább vargányát, rókagombát, őzlábgombát és galambicát. Telkén zöldséget és gyümölcsöt termel. Gyakran főz. kerek nélküli lenne. Még úgy is, hogy az építészet általában szereti szétfeszíteni a kereteket - mutatott rá a főépítész. - Somogybán is voltak szakmailag korszakalkotónak értékelhető épületek, mint például az új megyeháza, amit nem szeretnek az Minden épület története érdekességekkel és titkokkal teli emberek; ötven esztendő kell legalább, hogy végleg eldöntsék: elfogadják, avagy nem. Az új anyagok új lehetőségeket hoztak a terek betöltését illetően. A technika és a stílus mindig egymást gerjesztette; például az 1889-es párizsi világkiállításon mutatták be az Eiffel-tor- nyot, s azóta acélszerkezettel temérdek sikeres megoldást hoztak tető alá, de sok sikertelent is. A somogyi megyeszékhelyre a szecesszió hozott új anyagokat és technológiákat, s mivel korrodál az acél, és elmállik a födém, nagyon nehéz az- épületek felújítása.- A Somogyi ffírlapban megjelenő, Emelt fejjel című rovatban a jelennel, a politikával di- rekt nem foglalkozunk - árulta el Nagy Zoltán. - Láttatni szeretnénk viszont a lezárt életpályákat, az egykori hatalmasságokat, akiket azóta elfelejtettek a városlakók, s csak a kutatók tudják fölidézni a nevüket, ha jó formában vannak. Esendő emberek voltak Kaposvár építtetői is; a régi korokban is tetten érhető a hatalomvágyból fakadó gyengeség. A helytörténészt ugyanakkor szóról szóra kontrollálni tudja minden kaposvári lakos, s ez is arra sarkall bennünket, hogy nem szabad tévednünk. Az igazságot akkor is ki kell mondanunk, ha az bárkinek, akár nekem is kellemetlen, mert megszólalhat legalább egy tanú. De nem baj, hogy a kontroll nagyon eleven; az ember úgy érzi, hogy legalább a várostörténet fölidézésében nem tehet meg bármit.- Régen is eltértek a tervektől, például a Bajcsy-Zsilinszky utcai óvodában a másik oldalra építették a télikertet - idézte föl L. Balogh Krisztina. - Rosszabb minőségű anyagokkal „olcsósí- tottak” például a mozi építésénél 1927-ben, és árlejtéses köz- beszerzést írtak ki 1902-ben a városháza akkor bedőlt építéséhez. Az is árulkodó, hogy legalább egy férőhellyel nagyobb nézőterű színházat akartak építeni a pécsinél. És soha nem jöttek ki akkoriban sem annyi pénzből, mint amennyit terveztek. De ugyanakkor régen is megkövetelték a város vezetői, Szereti a temetőket L. BALOGH KRISZTINA, Kaposvár főépítésze 1970- ben született Budapesten. Három leányának, a 14 éves Annának, a 13 éves Katalinnak és a 7 esztendős Lujzának azonban már Kaposvárott adott életet, ahová férjével jött 1994-ben. BÉCSBEN ÉLT KÉT ÉVET, ezalatt ott járt gimnáziumba. Építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök. Idén kitüntették a hazai szakma legrangosabb díjával, a Kós Károly-díjjal. példaképe férje édesanyja, néhai L. Szabó Tünde megyeifőépítész. Idő híján többnyire csak vágyik az olvasásra, kedvence a 20. századi magyar irodalom. Nagyon szeret barátokkal beszélgetni, s kedveli a bori, színétől függetlenül. GYERMEKKORA Óta VOOZÓdik a temetőkhöz, talán mert kisgyermekként mindig a fővárosi Eiumei úti temetőbe vitték sétálni, mert csak ott volt a közelben zöldfelület. Vonzódik a laikusok számára is érthető tana- tológiához, a halállal kapcsolatos tudományhoz és a pszichológiához is. hogy amit lehet, azt helyi alvállalkozók végezzék el. - Kaposvár városképe rendezett, de egyébként eklektikus, vegyes a látvány építészetileg - tette hozzá. - Ennek megértéséhez ismerni kell a körülményeket; robbanásszerűen fejlődött KaFOTÓ: LÁNG RÓBERT posvár, amikor felépítették a cukorgyárat, és ideért a vasút. A helytörténet segíthet a város építészetének megértésében is.- A helyismeret művelése könnyű abból a szempontból, hogy mindenkinek lehet hozzáfűznivalója, például Mari néninek is, mert ott volt a donneri városrészben 1944-ben, amikor lebombázták - állította Nagy Zoltán. - De ugyanakkor nehéz, mert ismerni kell az országos és egyetemes történelmet is, mert csak abban lehet korrektül elhelyezni a helyi történéseket. Én nem vagyok arról meggyőződve, hogy a nagyobb teret jól ismerik a kaposváriak, gondolkodásukban egyelőre nagyobb szerephez jutnak az érzelmek.- Az Emelt fejjel rovat indulása előtt azt hittük a Zolival, hogy kevesebbeket érdekelnek a kaposvári házak és a bennük élő emberek történetei - árulta el L. Balogh Krisztina főépítész. - De örömmel vettük a számos pozitív visszajelzést. S biztos, hogy a sok beszélgetés, nyomozás során mi is még beavatot- tabbak lettünk. PROMÓCIÓ Uniós támogatással épült az új kerékpártároló Adándon projekt A gyerekeken keresztül a szülők szemléletén, hozzáállásán is megpróbálnak változtatni a településen SZÉCHENYI TERV Már az ádándi és környékbeli nebulók is bátran kerékpárjukra pattanhatnak, hiszen a tanítási idő alatt is biztonságban tudhatják bringájukat. Az összesen nyolcvan férőhelyes biciklitároló építése, az öltözők és zuhanyzók felújítása az Új Széchenyi terv és európai uniós forrásból valósult meg. A beruházáshoz az 5% önerőt Ádánd Község Önkormányzata biztosította. A projekt a biciklizés népszerűsítésén túl felhívja a figyelmet a kerékpározásnak, környezetvédelemben betöltött szerepére. A Keop 6.2.0/A/ll jelű pályázat keretein belül lehetőség volt egy egész napos kerékpáros nap szervezésére, felvonulással, szellemi és ügyességi versenyekkel, elméleti előadásokkal, BMX bringás bemutatóval. Továbbá meghirdetésre került a Fenntartható közlekedés vetélkedő fotó- és rajzverseny az iskolások részére. Rengeteg pályamű készült el, amelynek témája a mindennapjainkban a nem fenntartható közlekedési szokások újszerű, figyelemfelkeltő bemutatása. A munkákból egy kiállítás lett szervezve, a résztvevőket értékes, a fenntartható fejlődést tükröző, hasznos ajándékkal jutalmazták. Végre megnyugtató módon lehet elhelyezni a kerékpárokat - büszkélkedett Pollák Tibor polgármester. Eddig is népszerű volt a kerékpározás, de mióta elkészült a tároló, megszaporodott a biciklivel közlekedők száma, hiszen biztonságosan tudják tárolni a járműveket. A gyerekeknek fontos, hogy mihamarabb megtanulják a biztonságosabb kerékpáros közlekedés szabályait. Mérhetően több szülő engedi el csemetéjét az iskolába kerékpárral, mint eddig. - Óvnunk, védenünk kell környezetünket - mondta Torda János az iskola igazgatója, - ebben a szellemben oktatjuk diákjainkat és rajtuk keresztül megpróbáljuk közösségünk lakóinak a szemléletét is formálni. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezetvédelem különböző formáira, a környezettudatos szemlélet kialakítására. Az előző tanév során már kiderült, hogy diákjaink nagyobb hányada választaná a kerékpáros közlekedést, amihez a feltételeket biztosítanunk kell. Ehhez azonban egy nagyobb arányú beruházás vált szükségessé. A fentieken túl külön örömöt jelentett számunkra, hogy a pályázat segítségével mélyrehatóbban foglalkozhatunk a természetvédelemmel, a környezetünk tudatos megóvásával. Ebbe természetesen bele tartozik a kerékpározás, mint a legolcsóbb, legkevésbé környezetszennyező közlekedési mód. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség HU mu|UKh«nyun|«hii MAOSJétJé ■ A projekt él Európai Unió támogatáséval, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A tanulók Torda János iskolaigazgatóval birtokba vették az új tárolót
