Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-30 / 305. szám

2011. DECEMBER 30., PENTEK MOZAIK 11 A disznótor: ez is teli ünnep hagyomány Sokat változott a technika, de a hangulat a régi maradt Bacsó Péter A tanú filmjé­nek klasszikus mondása szerint Dezsőnek meg kell halnia... Ez a kijelentés egy jól megtermett cocára vo­natkozott. A tél a disznóvá­gások ideje ma is. Méhes Károly Falun hozzátartozott az esztendő folyásához, hogy a télen levágták a felhizlalt sertést, és ez a műve­let, a disznótor - az áldozatot le­számítva - afféle örömünnepnek számított. Egy rendes disznótor pálinkázással kezdődik, és az ál­lat lebökése után - amit többnyi­re böllér végez el nagy szakérte­lemmel - rövid idővel a háziasz- szony már friss sült húst kínál körbe a következő kupicához. Kétségtelen, modernesedő vi­lágunkban a legelképesztőbb tör­ténetek kaptak lábra a disznóölé­sek kapcsán. Megjelentek a ha­gyományos késnél „kímélete­sebb” eszközök, sokan például a szögbelövőre esküdtek egy idő­ben, de akadtak olyan esetek is, amikor árammal akarták agyon­csapatni a disznót: több hosszab- bítót bütyköltek össze, aztán a hí­zó fülére csippentették a kettőhú­szat... Az olyan „mókás sztorik­nak” se szeri, se száma, ahol a meghaltnak hitt disznó egyszer csak felpattant, és késsel a nyaká­ban vagy már anélkül kellett vé­gigkergetni a kerten, rosszabb esetben a falun. Aztán jöhet a perzselés, ma már ez is inkább gázpalack segít­ségével, mint szalmával. Minden­kinek megvan a feladata: az asz­Sok minden változott évszázadok alatt, de dlsznóvágás nélkül nem múlhat el tél a vidéki Magyarországon szonyok sütik a vért reggelire, tisztítják a fokhagymát, mossák a beleket, töltik a hurkát, aprítják a zsírnak való szalonnát. A böllér bontja fel a disznót, készíti a kol­bászt, sózza a szalonnát. A gazdá­nak ezen a napon csak az a dol­ga, hogy szíves szóval, tréfával s jó borral tartsa a segítőket. Ebéd­re orjalevest és paprikás húst főz­tek az asszonyok, de ekkor nem sokat időztek az evéssel, mert még sok munka várt rájuk. A nap fénypontja a disznótor, amelyre nemcsak azokat hívják meg, akik egész nap segédkeztek, hanem másokat is, elsősorban a közeli rokonság köréből, a szomszédo­kat és a jó barátokat. Ahány ház, annyi szokás: mit tudnak a véres hurkák a disznótoros gasztrokultúrá- ról is regényeket lehetne írni. Csak a véres hurkák terén íny­csiklandó sokféleség létezik. Nézzük a lehetőségeket. LÉTEZIK A RIZSES VÉRES HURKA, amit Zalában, Tolnában, Ba­ranyában simán csak rizses hurkának hívnak; ennek édes­testvére a zsemlés véres hur­ka, bár ennek is több vállfája létezik, igaz, nem a zsemlével variálnak, sokkal inkább a fű­szerezéssel. De egy biztos: 90 fokos vízben kell főzni 30-40 percig. Azt is hozzáteszik a kö­rültekintőbb receptek, hogy „a vérrel vigyázni kell, mert túl­adagolása túlságosan kiszárít­hatja a hurkát”. Ennél már kacifántosabban hangzik a te­jes véres hurka, amikor is a vért tejjel és tojással keverik el. Külön műfaj a véres hurka belsőséggel: itt bizony már a tüdő és a szív belekerül a töl­telékbe, hozzá még bőrke, to­ka. Ezt, a pontosan feltüntetett adatok szerint 85 fokos vízben kell főzni, és utána sütjük. A természet is gyászolja Kimet „csodák” A diktátor világító kézjegye jelent meg a hegyen A klímaváltozás miatt lehet luxuscikké a csokoládé Megfejtették a malaria terjedésének rejtélyét A rabszolga-kereskedelem ré­vén került Afrikából Dél-Ame- rikába a malária legveszélye­sebb kórokozója, a plasmo- dium falciparum. Tudósok a parazita összehasonlító gene­tikai elemzésével jutottak erre a megállapításra, amelyről az amerikai tudományos akadé­mia folyóiratában (PNAS) ír­tak. A felfedezést a Montpel- lier-i Egyetem Erhan Yalcindag vezette kutatói tették. A tanulmány véget vethet az arról szóló vitáknak, hogy mi­ként került Dél-Amerikába a malária kórokozója. Kutatók mindeddig nem jutottak egyez­ségre afelől, hogy a kórokozót az európai bevándorlók vagy az Afrikából érkezett rabszol­gák hurcolták-e be, vagy netán még régebben került Dél-Ame­rikába. ■ A rabszolga-kereskede­lem révén került a gyil­kos kór Dél-Amerikába Afrikából Kutatásuk során a szakem­berek fertőzött emberek vér­mintáit elemezték. A minták többek közt Fekete-Afrikából, a Közép-Keletről, Délkelet- Ázsiából és Dél-Amerikából származtak. A tudósok azono­sítottak bizonyos genetikai ro­konságokat, és arra jutottak, hogy a plasmodium falcipa­rum Afrikából került az Újvi­lágba. Emellett felfedezték a parazita két genetikai fő útját: egy északit és egy délit. A ku­tatók azt gyanítják, hogy a két törzset egymástól függetlenül hurcolták be a rabszolgák. A malária a világon népbe­tegségnek számít, főleg trópusi vidékeken fordul elő. Évente körülbelül 350-500 millió (!) megbetegedés történik, ezek közül a halálos kimenetelűek száma egymillió feletti, és csu­pán Afrikában 25 százalék az éves halálozás az 5 éves kor alatti gyermekpopulációban. A nagy halálozási arány fő okai: az egyre nagyobb fokú gyógy­szer-rezisztencia, illetve a szú­nyogok ellenálló képességének növekedése. Régen úgy gondol­ták, hogy kiváltó oka a mocsa­rak káros kigőzölgése - innen ered neve is: az olasz „mai aria” jelentése rossz levegő. ■ Ny. Sz. Különös hóvihar, a madarak meghajoltak, szokatlan rianás - ezeket jegyezték fel Észak-Ko- reában azután, hogy meghalt az ország kommunista diktátora, Kim Dzsongil. Az ilyesminek már hagyományai vannak, hi­szen születésekor kettős szivár­vány keletkezett. Legalábbis a központi híradások szerint. A hatalmas rianás a Paektu- hegy egyik taván keletkezett. A hely Észak-Korea legészakibb részén, a kínai határ közelében található. A hegyet valóságos kultusz övezi az országban, mert a párttörténet szerint Kim ír Szén, az észak-koreai kommu­nista rendszer alapítója, a szom­baton meghalt vezető apja a ja­pán megszállás idején gerillabá­zist hozott létre. Kim Dzsongil hivatalos élet­rajza azt tartalmazta, hogy 1942- ben ő maga is a Paektu-hegy tér­ségében született - bár külföldi történészek azt állították, hogy valójában Szibériában, a Szov­jetunió területén látta meg a napvilágot. A KCNA hírügynökség beszá­molója szerint a hóvihar kedden reggel hirtelen elállt, és a felke­lő nap sugarai elárasztották a be­havazott hegycsúcsot. Ebben a pillanatban „a hegyen megjelent Kim Dzsong II kézjegye, és egé­szen délutánig látható maradt”. ■ M. K. Rohamosan emelkedik a csoko­ládé ára, sőt, újra luxuscikké válhat a klímaváltozás követ­keztében - állapították meg egy tanulmány szerzői. A vizsgálat­ban a világ kakaótermelésének több mint felét adó ghánai ka­kaóültetvények jövőjét elemez­ve úgy találták, hogy amennyi­ben 2050-re valóban 2,3 Celsi- us-fokkal emelkedik az átlaghő­mérséklet, a jelenlegi termőte­rület a felére csökkenhet. Ez azt POÉNPERCEK Rendőröknél vetélkedő van. Épp Kovács 25 Lajos tizedes van soron:- Mondja Kovács 25 Lajos, hány L betű van a Happy birthday to you-ban?-24.- Hogyhogy?- Hát La la la la la la la la... ■ Két ejtőernyős zuhanás köz­ben beszélget Azt mondja az egyik:- Te, innen az emberek tény­leg hangyáknak látszanak. Mire a másik:- Nyissuk ki az ernyőt, te marha, ezek tényleg han­gyák... ■ Mi volt a rövidlátó turista utolsó mondata egy románi­ai erdőben tett túrán?- Mondja, maga mindig bun­dában szedi a málnát? ■- Tegnap búvárpizzát ettem!- Az meg mi?- Lement, körülnézett, aztán feljött. ■ Dolgozók esti iskolájában:- Van házid?- Van, félthetek? ■- Nagymama, miért olyan nagy a szád? Nagymama, miért olyan nagy a szemed? Nagymama, miért olyan nagy az orrod?- Jaj, Piroska, menj már a fe­nébe azzal a nagyítóval. ■ Kohn elmegy Grünhöz ven­dégségbe. Belép az ajtón, és egyből belerúg egy nagyot a vendéglátója kutyájába. Grün elámul:- Magadnál vagy?- Nem. Nálatok. jelenti, hogy a kakaó ára vi­szont a sokszorosára nő. Mivel a kínaiak egyre több csokit esz­nek, ezért itt rohamosan nő iránta a kereslet, míg az ameri­kaiak pedig nem szoknak le ró­la. A The Daily Telegraph brit napilap online kiadása szerint amiatt is drágulni fog a csoko­ládé, hogy a kakaót termesztő országokban számos konflik­tus tapasztalható. ■ M. K. Elpusztult Csita, a legendás, sokak által ismert csimpánz sztár Bár Hollywoodban állítólag nem elég magyarnak lenni, kiderült, még Tarzan is Temesvár mellett született Nyolcvanévesen, veseelégtelen­ség következtében meghalt a vi­lág leghíresebb csimpánza. Csita 1932-64 között, komikus elem­ként bukkant fel a Tarzan-filmek- ben, a korábbi úszóbajnokból szí­nésszé átvedlett Johnny Weiss- müller oldalán, és igen hamar a nézők kedvencévé vált. A világ leghíresebb állatszínészével Vu- jity Tvrtko és a Napló csapata még 2004-ben találkozott kalifor­niai luxusotthonában. A szomorú haláleset adott apropót ennek a látogatásnak a felelevenítésére.- Azért éppen akkor utaztunk Palm Springsbe, mert a 87 éves korában elhunyt Johnny Weiss- müller éppen akkor lett volna százesztendős, de legendája még mindig élt. Sikerült megtalál­nunk a születési anyakönyvi ki­vonatát, amelyből kiderült, hogy a filmszínész magyar származá­sú, a Temesvár melletti Szabad­falun látta meg a napvilágot - magyarázta Tvrtko.- Óriási élményt jelentett el­jutni az állatszínészek nyugdí­jasotthonába. Igen, oda, hiszen ilyen is van. Az amerikaiak na­gyon megbecsülik őket, tisztá­ban vannak azzal, hogy dollár- milliárdokat hoztak nekik. Most már elárulhatom, csaknem 300 ezer forintot fizettünk azért, hogy ott forgathattunk. Számlát kaptunk arról, hogy a pénzt Csi­ta ellátására fordítják. Persze ar­ról is gondoskodtunk, hogy a ma­Csita majom és Tvrtko együtt - mint Tvrtko közölte, rajta van sapka... jomlegenda ne unatkozzon kö­rünkben. Tarzan és Csita tiszte­letére műsort adtak neki a Kali­forniai Magyar Huszárregiment tagjai - tette hozzá Tvrtko. Mivel Csita már a forgatás ide­jén sem volt ifjonc, 72 éves, ért­hető módon kicsit fáradtnak tűnt. Ráadásul cukorbeteg volt, de a koffeinmentes kóláról, a ham­burgerről nem tudott lemonda­ni. A pattogatott kukoricáját is kérte, viszont a cigarettát nem, tartotta magát a leszokási foga­dalmához. Egy kicsit zongorá­zott, majd elkészítette a megren­delt „festményt”.- A kép jótékonysági árverés keretében kelt el. Emlékszem, a Naplóban soha nem látott, kés­hegyre menő licit volt, amelyet végül aprócska előnnyel Török Zsolt vállalkozó nyert meg, 4 650 000 forintot adott a mázol- mányért. A pénzt a Peter Cherny Alapít­vány kapta, amely koraszülött gyermekeket szállító mentőau­tót vásárolt belőle - emlékezett vissza a riport, aki hozzátette: - A kép másolatát megkaptam én is a vállalkozótól. Amikor meg­hallottam, hogy Csita meghalt, rögtön lepergett előttem a forga­tás és a film. Büszke vagyok a közös fotónkra is. Csak megjegy­zem: a képen engem látnak sap­kában a kedves olvasók... - mondta Tvrtko hatalmas nevetés közepette. ■ Kovács László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom