Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-03 / 283. szám
2011. DECEMBER 3., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Az IMF-en keresztül pénzelik a válságkezelést az európai Központi Bank (EKB) 200 milliárd euróig terjedő összeget ad a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül az euróövezeti válságkezelésre - jelentette tegnap a Bloomberg üzleti hírcsatorna. így finanszíroznák a Spanyolországnak és az Olaszországnak nyújtandó elővigyázatossági hitelkereteket. A hírre jelentősen erősödött a forint az euróval szemben. Élelmiszerlánc: átalakul a felügyelet finanszírozása a iövő ÉV közepétől átalakul az élelmiszerlánc-felügyelet finanszírozása. A szakemberek által elavultnak ítélt rendszert felváltja egy másik, amelyik figyelembe veszi a megváltozott viszonyokat. Az új rendszerben a kereskedelem 53 százalékkal, míg a húsipar 15, az állattenyésztés pedig 4 százalékkal részesedik a felügyeleti rendszer finanszírozásából a jövőben. Magyarország sebezhető ahogy Magyarországnak, úgy a többi régiós országnak is meg kell küzdenie a rövid távú gazdasági sebezhetőség problémájával. A növekedést hosszabb távon a hitelezés javulása és a működőtőke-beáramlás tudja segíteni - hangoztatta Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti képviseletének vezetője a Debreceni Egyetemen tartott előadásában. Irina Ivascsenko Debrecenben Rokkantak: ellátás nyugdíj helyett felülvizsgálat MEOSZ: azokat bünteti a törvényjavaslat, akik dolgozni akarnak Ki számít rehabilitálható- nak, és kinek milyen feltételek esetén jár a rehabilitációs, és kinek a rokkantsági ellátás 2012-ben? A kormány alaposan megszigorítja a rokkantnyugdíjazást. Vég Márton A tervezettnél három hónappal később, de elkészült a rokkantak ellátását átalakító törvényjavaslat. Mintegy 200 ezer ember ellátását vizsgálják felül egy év alatt. A javaslat szerint a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit, azaz rokkantsági nyugdíjat a jövőben nem állapítanak meg. „A meglévő igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszer átalakítása a célja a módosításoknak” - emelte ki Soltész Miklós az indítványt ismertetve. A szociális államtitkár hangsúlyozta: a törvényjavaslat az ellátórendszer átalakításával, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás létrehozásával jelentősen csökkenti a megváltozott munkaképességű személyek számára adható sokféle pénzbeli ellátás számát. A tervezett új szabályok a rokkantsági ellátást január 1-je után kérvényezőkre vonatkoznak. Nem érinti a felülvizsgálat azokat, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy öt évük van hátra addig. A három rokkantsági csoport közül az első kettőbe tartozókat sem ellenőrzik: ők súlyosan fogyatékosak, akár önmaguk ellátására sem képesek. Az 57 évesnél fiatalabb, 3- as csoportba tartozók számíthatnak felülvizsgálatra. Akit közülük továbbra is munkaképtelennek minősítenek, ugyanazt a rokkantnyugdíjat kapja, mint eddig. Akit viszont rehabilitálhatónak ítélnek, az legfeljebb 3 évig havi bruttó 28 500 és 57 000 forint közötti ellátásra számíthat. Az eddigi felülvizsgálatokon csak néhány tucat visszaélés derült ki. Talabér Márta, a Fidesz vezérszónoka szerint törvénymódosításra azért van szükség, mert a jelenlegi rendszer átláthatatlan, fenntarthatatían, sok visszaélésre ad lehetőséget, és nem ösztönöz a munkavállalásra akkor sem, ha azt az érintettek egészségi állapoA jövőben nem állapítanak meg rokkantsági nyugdíjat a január utáni kérvényezőknek, hanem rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kapnak ta lehetővé tenné. Hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálat során szemléletváltás következik be, az elveszett munkaképesség helyett a megmaradt egészségi állapot lesz irányadó, és ennek alapján jönnek létre az új minősítési kategóriák is. Az MSZP-s Tóth Csaba szerint a törvénymódosítás egyetlen célja a kiadáscsökkentés, ami azt eredményezheti, hogy több tízezer embert kiszorítanak a rendszerből, és nekik nem biztosítanak sem munkalehetőséget, sem ellátást. Hangsúlyozta: a javaslat sérti a szerzett jogokat, és több százezer egészségkárosodott ember és családja számára leszakadást és életük teljes ellehetetlenülését eredményezi. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) is elfogadhatatlannak tartja a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvényjavaslatot. „A kormány a korábbi, biztosítási időn és járulék- befizetésen alapuló kiszámítható rokkantsági nyugdíjrendszert egy bizonytalan, garanciák nélküli, sok esetben megalázóan alacsony összegű ellátásokból álló rendszerre cseréli fel, miközben a törvényjavaslat nem segíti a megváltozott munkaképességűA tervezett ívkkantsági ellátás összege szintén rendkívül alacsony lenne: 27600 és 138 ezer forint között mozogna, a rokkantsági nyugdíj átlagos összege 70 ezer forintról 41 ezerre csökkenne. A legtöbb, most még III. csoportba sorolt rokkant ugyanis legfeljebb ekkora összegű ellátásra számíthat, a 138 ezer forintos összeget csak a legsúlyosabb egészségkárosodottak kapnák meg. a több mint ötezer fogyatékos embertársunkat gondozó civil szféra jó része élet-halál harcot folytat a következő hónapokban - kevés eséllyel. Ha a szektor nem kap mintegy 1 milliárd forintnyi kiegészítő támogatást, emberi tragédiák ezrei következnek. A 62 szervezetet tömörítő, mintegy 2500fogyatékossággal élő embert képviselő Civil Érdekvédelmi Hálózat (CÉHálózat) Egyesület szerint a deficit oka elsősorban A rokkantsági ellátás a keresőtevékenység mellett is járna, de csak addig, amíg három egymást követő havi keresetük átlaga meg nem haladja a minimálbér 150 százalékát. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége arra kérte a kormányt, hogy törölje el a jövedelemkorlátot, vagy a minimálbér 150 százalékáról emelje fel 230 százalékra. az, hogy idén - és a tervek szerint jövőre is-az intézmények ellátottanként érdemben kevesebb pénzt kapnak, mint öt évvel ezelőtt. A költségvetés szintjén mindez azt jelenti, hog}' idén és jövőre 2,73 milliárd forinttal támogatja a civilszervezeteket a kormány. Ehhez jövőre a CÉHálózat számításai szerint legalább 1,09 milliárd forintnyi kiegészítő támogatás szükséges ahhoz, hogy a szektor ne omoljon össze. ek rehabilitációját, hanem bünteti azokat, akik dolgozni akarnak” - mondta Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke. A rehabilitációs ellátás tervezett összege 27Ó00 és 46000 forint között lesz, szemben a mostani átlagos 70 ezer forinttal. Az ellátást keresőtevékenység esetén megszüntetné a kormány, így azoknak, akik csak a többnyire alacsony keresetet biztosító rész- munkaidős munkavégzésre képesek, vagy csak ilyen állást kapnak, veszélybe kerülne a megélhetésük. A rehabilitációs ellátás nem fedezné az egészségkárosodásból származó többletköltségeket, ahogy az álláskeresés és az azzal járó utazás költségeit sem. A MEOSZ ezért azt javasolta, hogy csak 90 napot meghaladó keresőtevékenység esetén (ez jelenleg az általánosan kikötött próbaidő) vonja meg az ellátást, és azt is csak akkor, ha a rehabilitációs ellátás és a keresőtevékenységből származó jövedelem együttes összege meghaladja a mindenkori minimálbért. Azt is kezdeményezik, hogy a rehabilitációs ellátás felső összeghatárát emeljék fel legalább a közfoglalkoztatási bér szintjére, azaz 46 ezer helyett 57 ezer forint legyen. Ötezer fogyatékos ember élete a tét Benyújtotta lemondását Bencsik János államtitkár vita Az energetikáért és a klímapolitikáért felelős politikus több szakmai kérdésben is alulmaradt Szerda este benyújtotta lemondását Bencsik lános energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár - értesült a Világgazdaság több megerősített szakmai forrásból is. A tárcánál nem kommentálták az értesülést Bencsik tegnap a Facebookon reagált, hogy Fellegi Tamásnak szóban jelezte december 31-i hatállyal való távozását. Leírta, hogy a fejlesztési miniszterrel jó kapcsolata volt. Bencsik az utóbbi időben több szakpolitikai kérdésben is alulmaradt a politikával szemben, javaslatait sorra felülírták. Legutóbb Lázár Jánossal, a Fidesz frakcióvezetőjével csapott össze a közműdíjadósságot felhalmozó közintézmények megmentése kapcsán. Az államtitkár először a Facebookon tette közzé nemtetszését, majd törvénymódosító javaslatot terjesztett elő az ügyben. A frakcióvezető gyakorlatilag minden fogyasztói körben megtiltotta volna az áramszolgáltatóknak, hogy a rendszerhasználati díjjal tartozó ügyfeleiknél kikapcsolják a szolgáltatást. Bencsik szerint ez nagy veszteséget okozna a szolgáltatóknak, ha a tervet elfogadnák. „Miután magam arra szerződtem, hogy legjobb tudásom és lelkiismeretem alapján szolgáljam az országot, ezért a Lázár Képviselő úr által benyújtott indítványt támogatni nem tudom” - írta akkor az államtitkár. Bencsik szóban jelezte távozását Lázár felülkerekedett a vitában Vitájuk még az év elején kezdődött - akkor a Fidesz frakcióvezetője azt indítványozta: csökkenjen a hővel kapcsolt és a megújuló áramtermelés támogatása azzal, hogy a 2010. december 1-jétől hatályos, már 15 százalékkal csökkentett ártámogatás helyett 25 százalékkal mérsékeljék a támogatás mértékét 2011. január elsejétől, és a csökkentés aránya 35 százalékra emelkedjen 2012. januártól. Lázár a megújuló energiából termelt áram kötelező átvételi árát is azonos arányban csökkentette volna. A kormány március elején elutasította a módosító indítványt, de Bencsik igyekezett elsimítani a konfliktus élét mondván, mindössze annyi történt, hogy a társadalmi elvárásokon alapuló politikai célokat összhangba hozták a szakpolitikát érintő műszaki és gazdasági szempontokkal. „Ennek következtében okafogyottá vált a módosító indítvány”. Az ezt követően elfogadott javaslat nyomán az év végéig változatlan marad a megújuló energiák átvételét szabályozó KÁT, melyet azután egy új rendszer vált fel, és ebben a továbbiakban nem az áramátvételt, hanem a hőtermelést fogják „díjazni”. Bencsik közölte: a Lázár-féle vitának nincs közvetlen oka döntéséhez, s szerinte szakmai álláspontja kerekedett felül a legutóbbi kormányülésen. ■ VG Online Rendkívül alacsony lesz a rokkantsági ellátás is
