Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-23 / 300. szám
2011. DECEMBER 23., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 5 Az éden elvesztése és megtalálása illyés oratóriuma Stamler Imre iskolaigazgató ötlete országos hírnevet hozott Somogyjádnak A somogyjádiak felkérésére írt verses oratóriumot 1967-ben Illyés Gyula, melyet a helyi irodalmi színpad az ország több pontján is bemutatott. A korabeli országos szenzációra manapság jórészt már csak a negyven felettiek emlékeznek a faluban. Vas András- Passz - feleli egy nyolcadikos lány, amikor arról faggatjuk, miért Illyés Gyula nevét viseli a já- di iskola. Tanácstalanul néz a mellette ülőkre, ám ők sem tudnak segíteni neki. Mint ahogyan a szemközti pádon röhigcsélő fiúk sem.- írt egy verset a falunak - böki ki bátortalanul Kovács Enikő a folyosó másik végén. - Valamikor 1950-es vagy nyolcvanas években.- Az éden titkát - szól közbe Horváth Titanilla Bianka, azaz nála már közelebb járunk a megoldáshoz: Illyés Gyula 1967-ben Az éden elvesztése című verses oratóriummal teljesítette a helyiek kérését, az iskola pedig 1992-ben vette fel az író nevét az emléke előtt tisztelegve. „Kedves ülyés Elvtárs! Különös kéréssel fordulunk magához. Községünknek 10-25 fiatalból álló irodalmi színpada van. Műsorunkon ma élő magyar és külföldi költők versei szerepelnek A fiatalság, az élnivágyás, a forra- dalmiság, az uj szeretete az, amit ki akartunk a múltban és ki akarunk a jövőben is fejezni. (...) Most is egy új és merész elgondolásunk van. Szeretnénk, ha az idén irodalmi műsorunk az atomról szólna. Szeretnénk kifejezni, hatásosan megérteni, megéreztetni mindazt, ami az atomból, korunk meghatározójából, az élet nagy lehetőségéből, vagy a halál fagyosságát hordozó hatalomból az emberiségre várhat...”- olvasható a levélben, melyet 1966. augusztus 26-án jegyzett Stamler Imre iskolaigazgató és Tokaji Lajos tanító, a kulturális otthon igazgatója.- Három évvel korábban kerültem Jádra - emlékszik visz- sza Tokaji Lajos -, s hamar rám bízták a kultúrház vezetését. így kerültem kapcsolatba az irodalmi színpaddal, mellyel különböző kulturális seregszemléken léptünk fel. A hatvanhatos után hazafelé buszozva jutott eszébe Stamler Imrének, kérjük meg Illyést, írjon nekünk valamit. A témaötletet a nem sokkal korábbi kubai rakétaválság és a hidegháború generálta. Igazából nem hittünk benne, hogy válaszolni fog, ám szeptember végén az egyik órámra beviharzott az igazgató, s lobogtatta a levelet: Képzeld, jön Illyés, írja a darabunkat! Egy hónappal később már meg is kapták a kéziratot, s elolvasása után bizony összeszaladt néhány szemöldök. Az éden elvesztése ugyanis mélyértelmű, filozofikus mű, eltartott egy ideig, mire az irodalmi színpadosok megértették.- Gyula bácsi meg is ígérte, lejön, segít, hogy átbeszéljük - folytatta Tokaji Lajos. Az író tartotta a szavát, decemberben, rövid időre megszakítva hévízi A diákok egy része nem tudta, miért éppen Illyés Gyula a somogyjádi iskola névadója, mások viszont a darab címére és keletkezéstörténetére is emlékeztek Az országos lapoknak hónapokig témát adott a somogyjádiak előadása „A somogyjádi irodalmi színpad meghívója szűkszavúan csak a legfontosabbakat közli (...) Akárcsak az antik színház idején, Somogyjádon is csak a csoport, az együttes teljesítménye a fontos. (...) Mégis, amit csináltak, az egész emberiség ügyévé vált " (Élet és Irodalom, 1967. február 25.) „illyés gyulát a New York-i PEN kongresszusról hazatérve levél várta SomogyjádróL A helybéli Irodalmi Színpad résztvevői drámai oratóriumot kérpihenését, valóban megérkezett Somogyjádra. A látogatásból később kisebb botrány kerekedett a faluban, a tanács végrehajtó bizottságát ugyanis zavarták a vizitről szóló írói rádióinterjúban elhangzott állítások. Illyés ugyanis meglehetősen realistán írta le a helyi körülményeket, ám ezzel éppen az ötlet nagyszerűségére célzott: még az Isten háta mögött is komoly kulturális élet zajlik az országban. A tanácstagok ebből csak az Isten háta mögöt- tet értették... A somogyi falu kísérlete természetesen a korabeli sajtó egyik kedvenc témájává vált. Igaz, az alapsztori véletlen látott napvilágot, Bajor Nagy Ernőnek, a Szabad Föld újságírójáXedvti illyós Elvtársi tek a költőtől az atomhalál elleni tiltakozásuk kifejezésére. És Illyés Gyula válaszolt Az a válasz pedig, amelyet oratóriumában megfogalmaz, nemcsak a somogyjádiaknak szói tiltakozás a jövő nevében az egész emberiséghez. ” (Ország-Világ, 1967. március 15.) „ezúttal nem a költőről kívánunk szólni, hanem a népről; a somogyjádiakról, akik a három hónap előtti, falujukbeli bemutató után, most az Egyetemi Színpad pódiumáról tolmácsolnak egy másik írásával - Ebéd a kastélyban - kapcsolatos interjújában mesélte el az író még 1966. szeptemberében - a Somogyi Néplap csak öt hónappal később, az ősbemutató kapcsán harapott rá a témára. A mű elsőként áprilisban jelent meg az Új írásban, ugyanekkor adta ki a megyei tanács is. „A sajtó, a rádió, a folyóiratok, a heti- és képeslapok híradásai és méltatásai nyomán - idehaza és külföldön is - nagyon sokan szereztek tudomást a jádiak ünnepi kezdeményezéséről. Azóta is falvak és iskolák egész sora jelentette be igényét a kéziratra, s még a messzi s közeli külföld (Finnország és Csehszlovákia) is érdeklődött a háborúellenes oratórium iránt” - írta ták a költeményt Pedagógusok, tanulók, munkások, tisztviselők, egy kétezer lakosú magyar faluból (...) A legutóbbi helység- névtár annyit mond Somogyjádról, hogy Somogy megye kaposvári járásában fekszik, 443 lakóházában 1756 emberéi Nem sok. Vagy sok? Ha azt vesszük, hogy az embert mi teszi emberré - hát sok. Hiszen az embert éppen a minősége ; emeli minden fölé, amit a végte- f len világon ismerünk. ” S (Népszava, 1967. május 21.) í a tanácsi kiadvány utószavá-5 bán Kanyar József, a megyei5 levéltár igazgatója. Illyés Gyula maga is ki-« emelten foglalkozott a té-|: mával, korabeli naplóbe-§ jegyzésében részletesen elmagyarázta, milyen megfontolások vezették,; az írás során: „Mikor én .,. Somogyjádról megkaptam ezt a kedves, először naivnak tetsző felszólítást, úgy éreztem, ez az a pillanat, amikor engedelmeskednem kell, és amúgy is már régebbi idevágó gondolataimat valami formába öntenek. Fölmerült az, hogy most népszerűén, az úgynevezettfalusi nívón? Ez megalázott volna engem is és őket is. ”- Borzalmasan nehéz volt megtanulni - mondja Szabó Ilonka, aki akkor nyolcadikosként egy kisebb szerepet játszott a darabban. - Stamler Imre rendezőként rengeteget dolgozott velünk, a bemutató előtti hetekben mindennap késő estig próbáltunk. Tokaji Lajos és Stamler Imre jegyezték az Illyés Gyulához írt levelet .... . . Tokaji Lajos ifjú tanítóként oroszlánrészt vállalt a szervezésből Déry Tibor reakciója AZ ÉDEN ELVESZTÉSE a honi irodalmi elit érdeklődését is felkeltette. Déry Tibor Szembenézni címmel válaszdarabot írt, melyben borúlátóbban ítélte meg az atomháborús fenyegetettségben élő emberiség jövőjét, mint Illyés. Déry művét 1967. decemberében közölte az Új írás, míg a Somogyjádi Irodalmi Színpad 1970. június 7-én mutatta be - az előadáson megjelent az író is. Február 19-én aztán zsúfolásig megtelt a kultúrház nagyterme, csaknem négyszázan zsúfolódtak össze, köztük rengeteg pesti érdeklődő. Tokaji Lajosné és Stamler Imre narrátorok mellett az Önhittek kórusában Farkas Imre, Tokaji Lajos, Németh Erzsébet és Bíró Márta lépett a nagyközönség elé, az Emberség kórusában Németh Gizella, Szabó Ilona, Szántó György, Szabó Ica, Gazda Sándor, Juhász Beáta, Kurucz Erzsébet és Németh Ibolya kapott szerepet.- Májusban aztán meghívtak bennünket az Egyetemi Színpadra Pestre - mesél a darab utóéletéről Tokaji Lajos -, októberben pedig Debrecenben léptünk fel vele.- Már kirándulásnak is óriási élmény volt - teszi hozzá Szabó Ilonka. - Hát még a színpadi fellépés! Melyen természetesen részt vett Illyés Gyula is, aki aztán meghívott bennünket a lakására, s megvendégelt. Sohasem fogom elfelejteni... Hasonlóképpen a többi szereplőhöz, no minden jádihoz, akik látták a darabot - vagy annak felújítását generációval később -, részt vettek a szervezésben. Többségük már elmúlt negyven, a fiatalok között némiképp megkopott az országraszóló esemény híre- emléke.- Hát mert nem Petőfi... - röhög fel egy húszévesforma ifjú az egyik kocsmában, amikor neki is feltesszük a kérdést: miért Illyés Gyula az iskola névadója.- írt egy darabot a falunak, amit még Pesten is bemutattak az akkori irodalmi körösök - mondja csendesen a pult mögött álló Bogdán Melinda. Szerencsére nem múlt el a világ dicsősége...