Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-21 / 298. szám

2011. DECEMBER 21.. SZERDA 7 GAZDASAG Drága lehet a vasárnapi nyitva tartás kereskedelem Heti 80 órás működés alatt rendkívüli munkavégzés lehet a hétvégi műszak Hátrányosan érintheti a vasárnap is működő egyes vállalkozásokat az új mun­ka törvénykönyvének (Mt.) egyfajta értelmezése, igaz, nem világos, mi lehe­tett a jogalkotó szándéka. A jogszabályból ugyanak­kor kiolvasható az is, hogy a plázákban működő üzle­tek a jövőben vasárnap nem foglalkoztathatnának rendes munkaidőben dol­gozókat. Braunmüller Lajos Az új Mt. értelmében a jövőben a pihenőidő összevont kiadása még önmagában nem jogosítja fel a munkáltatót arra, hogy a munkavállalókat vasárnap ren­des munkaidőben történő mun­kavégzésre ossza be. Ezt ugyan­is csak bizonyos esetekben ren­delheti el. Ilyen például a meg­szakítás nélküli, több műszakos vagy idényjellegű tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy rendelteté­se folytán ekkor is működő mun­káltató, vagy az, amelyik társa­dalmi közszükségletet elégít ki. Viszont megszűnik a több mű­szakos munkarend, és helyébe a több műszakos tevékenység lép. Nem világos ugyanakkor, hogy a jogszabály mit ért pontosan tevé­kenység alatt - vetette fel a kér­dést Czeglédy Edina. A Noerr és Társai Ügyvédi Iroda munkajogi csoportjának vezetője kifejtette: a kereskedelmi egységek eseté­ben biztosan beleszámít a har­madik fél részére teljesített szol­gáltatás, de kérdéses, hogy pél­dául a bolt vagy raktár rendezé­se ennek minősül-e. A felvetés azért fontos, mert a jogszabály kimondja: csak ak­kor van szó több műszakos tevé­kenységről, ha a munkáltató he­ti működése eléri vagy megha­ladja a 80 órát. Ez a gyakorlat­ban a hét minden napján napi 12 óra működést jelent. Ebben az esetben a munkavállalók va­sárnapi munkavégzése is ren­des munkaidőnek számít. Ha azonban a munkáltató működé­se ezt a 80 órát nem éri el, a va­sárnapi munkavégzés nem te­kinthető rendes munkaidejű munkának - állítja Czeglédy Edina. Ebben az esetben csak rendkívüli munkavégzésre hív­hatják be a dolgozókat, vagy - a pihenőnapon való munkavégzés szabálya miatt - 100 százalékos pótlékot kell fizetnie a munka- vállalónak arra a napra. Az új Mt. még egy lehetőséget ad: a részmunkaidős foglalkoztatást. Az új szabályozás szerint ugyanis lehetőség van rendes munkaidőben foglalkoztatni olyan részmunkaidős dolgozó­kat, akiket kizárólag szombati vagy vasárnapi munkavégzésre vettek fel. Jól látszik azonban, hogy az eddigiekhez képest mindhárom lehetőség valami­lyen szintű költségnövekedést jelentene a munkáltatónak. A jogász szerint a változás el­sősorban a plázákban működő kiskereskedelmi egységeket érintheti hátrányosan. Az ilyen üzleteket rendszerint a bérbe adó ingatlanhasznosítóval kötött szerződés kötelezi a vasárnapi nyitva tartásra, heti nyitva tar­tásuk pedig nem éri el a 80 órát. Más, vasárnap is működő mun­kahelyeket nem érint a változás, hiszen a rendeltetésszerűen va­sárnap is nyitva tartó, a készen­léti feladatot ellátó vagy több mű­szakban működő munkaadók to­vábbra is változatlan feltételek­kel, rendes munkaidőben dol­goztathatják a munkavállalókat vasárnap. Kinek adnának igazat? JOGÉRTELMEZÉSI kérdésről van szó Homicskó Árpád sze­rint is. A Károli Gáspár egye­tem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa kifejtet­te: nem egyértelmű a jogsza­bály alkalmazása, hogy a va­sárnap rendes munkaidőnek érthet&e. A tevékenység is meghatározható úgy, hogy ab­ba minden, a rendes üzletme­nettel kapcsolatos munkavég­zés beleértendő. Homicskó Ár­pád szerint kérdéses, hogy egy a vasárnapi munkavég­zésről szóló jogvitában egy bí­róság kinek adna igazat HIRDETÉS Kopint-Tárki: beragadhat jövőre az államadósság Sejthető volt: már hét százalék az alapkamat jövőkép A többi gazdaságkuta­tóhoz hasonlóan a Kopint-Tárki is lejjebb vitte jövő évi GDP-prog- nózisát, de még mindig pozitív szám szerepel előrejelzésében. Ezzel az egyik legoptimistább a piacon, a legtöbben már a gazda­ság zsugorodását tartják valószí­nűnek 2012-re. A Kopint-Tárki becslésének alapfeltétele, hogy létrejön februárra a megállapo­dás az IMF-EU tárgyaló delegá­ciójával. Ha ez nem következik be, akkor katasztrófaszcenárió- val kell kalkulálni - mondta Palócz Éva, az intézet igazgatója. Jövőre az export és az import is alacsonyabb lehet a vártnál, de a nettó export így is fennma­rad, és továbbra is ez a gazda­ság húzóereje. A GDP-prognózis romlását a magánfogyasztás okozta, jelenleg 1,2 százalékos szűkülést jeleznek előre. A be­ruházások 5 százalékkal csök­kenhetnek 2012-ben, ezeket a közületi és lakásépítési beruhá­zások húzzák vissza. Az EU-ís források sem gyorsultak fel a szakértő szerint. Az államadós­ság viszont 81 százalékon ra­gadhat jövő év végéig, mivel a forintárfolyam mellett a hozam­szintre igen érzékeny az adós­ságpályánk. A szaktárca kalku­lációja szerint egyébként a GDP 79,7 százaléka az államadós­ság, ez növekedés az év közi adatokhoz képest, az év végi céladat 75,5 százalék. A Kopínt elemzése szerint a munkanélküliségben látható némi szerkezeti eltolódás: az idén a versenyszektorban még volt növekedés, jövőre már ez sem valószínű. A közfoglalkoz­tatás terén a kormányzati szek­tor szándéka a növelés lenne, de a költségvetési kényszer mi­att inkább csökkenés valószínű - fejtette ki Palócz Éva, aki sze­rint a nagyvállalatok tudják tel­jesíteni a kormány által elvárt 5 százalékos béremelést, de a ki­sebbek valószínűleg nem. Sokszor a részmunkaidőbe kényszerítés lesz az egyetlen megoldás számukra. Nagyjából 270 ezer ember dolgozik veszteséges vállalko­zásnál, ezenkívül a minimál­bért keresők 40 százalékát ki­tevő mikrovállalkozók is ne­hezen tudják majd kezelni a minimálbér-emelésből adódó helyzetet. ■ B. D. A MAGYAR Nemzeti Bank Monetá­ris Tanácsa 50 bázisponttal meg­emelte tegnap a jegybanki alap­kamatot - az irányadó kamatláb ezzel 7 százalékra emelkedett. A tanács közleménye alapján a ka­mat emelését az inflációs és nö­vekedési kilátásokon túl az indo­kolta, hogy romlott Magyaror­szág kockázati megítélése is. Ha betartják a szigorú monetáris kondíciókat, akkor 2013 elején el­érhetővé válik az inflációs cél - tette hozzá a testület. A tanács 2012-ben stagnáló gazdaságra számít, 2013-tól vi­szont szerintük megindulhat a növekedés. A forint elmúlt idő­szakban tapasztalható gyenge árfolyama egyrészt rontja az inf­lációs kilátásokat, másrészt sé­rülékenyebbé teszi a pénzügyi rendszert is - magyarázza a közlemény. ■ Csak a szigorú mone­táris kondíciókkal tartható az inflációs cél. A bérezéshez kötődő kormány­zati intézkedéseknek a Monetá­ris Tanács szerint nem lesz szá­mottevő hatásuk, mivel a bér- kompenzáció tompítja a minimál­bér-emelés hatását a vállalati bér­költségekre. De az áfát és a jöve­déki adót érintő intézkedések jö­vőre számottevő mértékben nö­velhetik az inflációt. A tanács emlékeztet: az euró- válság miatt a bankok csak jelen­tős többletköltség árán tudják megújítani a külföldi forrásokat. Ez a hitelfeltételek szigorodásá­hoz vezethet, amely a kedvezőtle­nebb konjunkturális küátásokkal párosulva visszafoghatja jövőre a beruházásokat. Ugyanakkor üd- vözlik azt a megállapodást, me­lyet a kormány és bankszövetség írt alá. A kamatdöntés hatására délután kissé erősödött a forint. Az euró ára egy időre 300 forint alá esett, majd kicsit gyengült az árfolyam. NGM: A kamatemelés gátolja Ma­gyarország egészséges gazdasági növekedését - ez a véleménye a nemzetgazdasági tárcának. Szembe megy az EU országaiban zajló folyamatokkal. Az Európai Központi Bank mellett az uniós államok központi bankjai is ka­matot csökkentének, ezzel is elő­segítve hazájuk gazdasági növe­kedését ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom