Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-15 / 293. szám

4 2011. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP fSpERCES mTF.ll.ni Bérfejlesztésben bíznak jövőre is Kiegyensúlyozott mű­ködés, biztató kilátá­sok: újabb tárgyalások­ra készül az élelmi- szeripari dolgozók szakszervezete a ka­posvári cukorgyárban.- Az év vége előtt felpörög­tek az események. Milyen feladatok kötik le most?- Az elmúlt hetekben va­lóban igen sok teendőnk volt - felelte kérdésünkre szerdán Kovács József, a Magyar Cukor Zrt.-nél mű­ködő szakszervezet elnöke.- A kormány november vé­gén döntött számos fontos gazdasági kérdésben, így egyebek mellett a kafetéria- rendszerrel kapcsolatban is.- Mire számíthatnak a dol­gozók?- Úgy vélem, hogy már az is eredmény, ha nettó érték­ben sikerül megtartani a ko­rábbi keretet. A jelek szerint vállalatunknál jövőre tovább nő az az összeg, amely az al­kalmazottakat megilleti. Számos lehetőség közül vá­laszthatnak a dolgozók, mindenki úgy használja föl az anyagi forrást, amely szá­mára a legelőnyösebb.- Hogyan folytatódnak a tárgyalások?- Vélhetően januárban ülünk majd tárgyalóasztal­hoz, amikor már az elmúlt időszak eredményei elké­szültek. Tavaly sávosan emelkedtek a bérek, s re­mélhetően ezúttal is elfo­gadható, korrekt ajánlatot kapunk. ■ Harsányi Miklós 20 ÉVE ÍRTUK EREDMÉNYES körutat teljesí­tettünk Latin-Amerikában. Tárgyalásaim alkalmával mindenütt a kapcsolatok élénkítésének szándékával találkoztam. Most a kor­mányzati intézményekre vár, hogy magot vessenek az „el­nöki mélyszántással” előké­szített talajba. Biztos vagyok, hogy a vetés után hamaro­san aratni fogunk - össze­gezte tapasztalatait Chilét, Kolumbiát és Venezuelát - érintő látogatása után Göncz Árpád köztársasági elnök. hiába a mélyszántás, a kap­csolatok azóta sem bővül­tek, pedig még Torgyán dok­tor is bevetette magát. Igaz, ő nem aratni, szüretelni akart. Chilei cseresznyét... Mézesmadzag lehet a kikötőterv beruházás Egy év múlva akár a kivitelezés is kezdődhet a zamárdi parton (Folytatás az 1. oldalról) „A környezetvédelmi és vízügyi felügyelőség megküldte határo­zatát a Zamárdi Baráti körnek - írja a legfrissebb Zamárdi Hírmondóban Szentkuti-Kiss Gábor. - A Portside Kft. a fel­ügyelőség környezeti hatásvizs­gálatot előíró határoza­tára nem reagált, mire a hatóság megszüntet­te az eljárást. Aki te­hát kikötőt akar, an­nak teljesen új eljá­rást kellene indíta­nia." A baráti körös ak­--------- tivista szerint ezzel le lepleződött a kft. szándéka. Valójában a két hek­táros területre kívánták ráten­ni a kezüket, a kikötőépítés fel­tehetően csak ürügy volt, a te­rület értéknövekedéséből nyert haszonra fájt a foguk. Lakópark épült ugyanis a területen és üdülőtelkeket alakítottak ki. Szentkuti-Kiss arra is emlékez­tet a zamárdi önkormányzati lapban: a kft. és a település kö­zötti szerződés értelmében kétszázmillió forintot köteles fizetni a másik félnek az, aki­nek a hibájából esetlegesen meghiúsul a beruházás. Lain Ferenc, a kikötőépí­tés önkormányzati koordi­nátora (a Balatoni Hajózá­si Zrt. műszaki igazgató­ja, korábbi zamárdi önkor­mányzati képviselő) ezzel szemben lapunknak azt mond­ta: a kikötő-beruházás él, köszö­ni szépen jól van, senki sem vo­nult vissza, erős egy év múlva akár már az építkezés is folyhat a mostani kis csónakkikötő he­lyén. - Apró közjátékok azon­ban lassítják az engedélyezte­tés folyamatát, éppen a soro­zatos, hajánál fogva előrán­gatott, szakszerűtlen érve­ket tartalmazó fellebbezé­sek nyomán - így a koordi­nátor. - A korábbi kikötő­létesítések során a ható- " ság előzetes hatástanul­mányra is kiadta a kör­nyezetvédelmi enge­délyt, ezúttal azonban részle­tes, mindenre kiterjedő hatás- vizsgálatot írt elő, ami időt vesz igénybe. Azt már a korábbi áramlástechnikai vizsgálatból is tudtuk, hogy ebitől a szem­pontból kitűnőre vizsgázik a le­endő kikötő. Ezt azonban most egy újabb szakértő is megerősí­tette. Az engedély kiadásához már csak egy, a szárazföldi lé­tesítmények okozta terhelést bemutató hatástanulmány kell, eddig azonban ezt még nem produkálta a megrende­lő. Időarányosan azonban fi­zet a tervezőknek, több tíz­millió forintja áll már az elő­készítésben, miért lépne vissza? Lain Ferenc - hangsúlyozva, hogy számos balatoni kikötő­építésben vett már részt - az esetleges újabb fellebbezéseket bekalkulálva is úgy számol, hogy erős egy év alatt minden engedély kézben lehet és elkez­dődhet a kivitelezés. ■ Fónai Imre A tihanyi félszigetet és a balatoni panorámát takar­ná a tervezett kikötő Kerekesszék-óriás Kaposváron sztárnagykövetek Megkönnyítenék a mozgássérültek életét Luxusfegyencek lettünk évek alatt Tolvaly szerint A Till Attila műsorvezető által megálmodott segédeszköz január elejéig látható Kaposváron A mozgássérült emberek hét­köznapjait megkönnyítő közpon­tokra, a Kaposváron például egy éve működő Guruló Műhely szolgáltatásaira igyekszik felhív­ni a figyelmet a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Köz­pontja (MEREK) által életre hí­vott Guruló kampány. Ennek keretében hét ismert embert kértek fól jótékonysági összefogásra: a sztárok egy-egy óriás kerekes szék elkészítésé­hez adtak inspirációt és irány- mutatást az elmúlt hetekben. A kampányban részt vesz Till At­tila műsorvezető is. Az általa készített kerekes szék szerdán Kaposvárra érkezett, az alkotás január elejéig látható a Tesco áruház bejáratánál. A kaposvá­ri eseménnyel egy időben, Ma­gyarország további hat régió­központjában, Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán, Szombathelyen, Szegeden, és Székesfehérváron is kiállítottak egy-egy kerekes széket, amelye­ket ugyancsak hazai hírességek készítettek el. Az országban működő hét Guruló Műhely, köztük a ka­posvári a mozgássérült embe­rek hétköznapi életét, valamint a társadalmi és munkaerő-piaci integrációját egyaránt segíti - mondta szerdán Kaposváron Bartal Attila projektvezető. - A műhelyekben dolgozó szakem­berek sorozatban gyártott se­gédeszközöket nem csak javíta­nak és karbantartanak, de szükség esetén orvosok, moz­gásterapeuták bevonásával sze­mélyre szabnak. Gyulai Dávid hálózati refe­rens a kezdeményezés újszerű­ségére hívta fól a figyelmet. Úgy fogalmazott: egy állami in­tézmény, a MEREK nem szok­ványos módon próbálja a moz­gáskorlátozottak segítő eszkö­zeire felhívni a figyelmet. - Sztárnagykövetek a Rád szab­juk a segítséget! elnevezésű kampány keretében tevékeny­kednek annak érdekében, hogy minél több emberhez eljusson: számos lehetőség létezik a moz­gássérültek életének megköny- nyítésére - mondta. Tilla egy József Attila verssort választott gengszter-stílusú ke- rekesszék-installációja mottójá­ul: „Ha kell, embert is ölök”. Nem titok, hogy a műsorvezető ezzel saját, kerekesszékes fő­hősökre épülő akciófilmtervére is utalt. ■ Márkus Kata Az én adventi jótéteményem, hogy megpróbálok felkeresni mi­nél több olyan embert, rokono­kat, barátokat, Ismerősöket, akik­hez egész évben nem jutottam el időhiány, különféle elfoglaltságok miatt. Tolvaly Ferenc fogalmazott így szerdán Kaposváron. A neves író, filmrendező, üzletember, a TV2 egykori vezérigazgatója a ka­tolikus gimnázium tantestülete és diáksága meghívására érke­zett a somogyi megyeszékhelyre, ahol adventi előadásában a szere­tet útjáról beszélt. - Az én szere­tet utam, hogy meghallgatok olyanokat, akiknek erre szüksé­gük van. Akiknek jót tesz, ha be­szélgetnek velük, ha meghallgat­ják őket, ugyanis a figyelem is le­het nagy ajándék. Természetesen ' pénzadományokat is eljuttatunk rászorulóknak, hiszen ez sokszor emberek megélhetését biztosítja, ám megítélésem szerint ez az alap. Ezen túl feltétlenül kell még valami. , Tolvaly Ferenc azt mondta a jórészt diákokból álló hallgatósá­gának a püspökség nagytermé­ben: az elmúlt húsz évben a fo­gyasztás luxusfegyencei lettünk.- Luxusfegyencekként ülünk a fogyasztás egyelőre aranyló zárkájában - ám hangsúlyozta. - Nem ^ csoda hát, hogy a fia- Jlylí- talok sem tudják le- á küzdeni a fóg\as/tá J| si szökőárt. Jelen pillanatban tehát jH nem is várható el tőlük, ha társuk jS -A megesz mond *§■>,•. •ff'*• - '* jllk eg\ divatos Tolvaly Ferenc: az embel kötelessége megosztani másokkal azt, amije van dzsekit, akkor nekik ne kelljen. Ma a lemondásról beszélni sok­kal nehezebb, mint ezelőtt 20-25 éve. Ugyanakkor ma már nem az a kérdés, hogy lemondunk-e valamiről, vagy sem. S nem is az a kérdés, hogy adományozunk, vagy nem. Meg kell osztanunk a javakat ahhoz, hogy a világ túlél­jen. Nem tehetjük meg, hogy amíg több mint egymilliárd em­bernek nincs meg a napi betevő­je, addig százmillióan olyan gaz­dagságot tudnak magukénak, amit talán ki sem lehet fejezni számokban. Tolvaly Ferenc szerint ugyan­akkor az adományozásnak soha nem szabad úgy tűnnie, hogy kegyet gyakorolunk. - Az ember ugyanis csak a kötelességét teszi akkor, amikor megosztja ember­társaival azt, amije van - fogal­mazott. ■ Márkus Kata

Next

/
Oldalképek
Tartalom