Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám
2011. DECEMBER 11, VASÁRNAP SZTORI 5 Háborút nyerhetünk a rákkal szemben siker Magyar orvos is részt vesz a kutatásban, amely áttörést hozhat a tumorok gyógyításában Egy magyar onkológusnőnek is oroszlánrésze van abban a kutatómunkában, amely áttörést hozhat a rák gyógyításában. Dr. Dohán Orsolya csapatával olyan „közvetítőt” azonosított, amely bármely daganatsejtbe közvetlenül segít bejuttatni a hatóanyagot, így univerzális gyógyírt hozhat a rákkal szemben. Kun J. Viktória Akár univerzális gyógyszert is hozhat, segíthet végleg felvenni a harcot a rákkal a rákkutatás egy új felfedezése. A New York- i Albert Einstein Egyetem kutatócsoportjának eredményei biztatóak, a szakemberek áttörésről beszélnek, s tény: az eljárás magasabb hatásfokkal, kevesebb szövődménnyel és nagyobb biztonsággal alkalmazható, mint a jelenleg használt módszerek. Az új módszer jelentősen csökkentheti a sugárkezeléssel járó mellékhatásokat, az eddigiekkel szemben végleg elpusztíthatja a rákos sejteket és megelőzi azok kiújulását. Persze mindez egyelőre hipotézis, a pajzsmirigydaganat esetében rutinszerűen használt módszer más területen egyelőre állatkísérletekben bizonyított, ha azonban igazak a feltételezések, vaAz új módszer elpusztíthatja a rákos sejteket és megelőzheti kiújulásukat lamennyi ráktípus általános gyógyszere lehet. A felfedezés lényege, hogy egy transzportfehérjét juttatnak a daganatsejtekbe, amely a radioaktív izotópot csak a daganatba koncentrálja, ezáltal elpusztítja a beteg szöveteket, míg az egészségesekben nem tesz kárt. „Olyan, mint a célzott sugárterápia, csakhogy itt egy transzportfehérje segítségével visszük be a radioaktív izotópot, amit a daganatos sejt öngyilkos módon magába szippant, így lényegében magával végez - mondja dr. Dohán Orsolya, a magyar doktornő, aki tagja az amerikai kutatócsoportNévjegy DR. DOHÁN Orsolya a Semmelweis Egyetemén végzett yy mint általános > orvos. A Magyar j Tudományos 'fá . Akadémia TMB ösztöndíjával az akkori Orvostovábbképző Intézet I. Belgyógyászatán kezdett dolgozni, ahol előbb belgyógyászatból, majd endokrinológiából szerzett szakképzést. Tanult a heidelbergi klinikán, a düsseldorfi egyetem endokrinológiai osztályán is. Amerikában töltött hat évet ösztöndíjjal, ahol 2006-ig dolgozott. 2007-ben PhD fokozatot szerzett, majd elnyerte az MTA Bolyai ösztöndíját, s klinikai onkológiából is szakképesítést szerzett. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán rendszeresen oktat belgyógyászatot magyar és angol nyelven. nak. - A felfedezés azért óriási jelentőségű, mert kiderült, hogy a kizárólag a pajzsmirigyrák gyógyítására hatvan éve használt radiojód-terápiával mostantól akár bármilyen más daganatot is lehet gyógyítani, mégpedig a lehető leghatékonyabban. Érdekes, hogy maga az eljárás már 1945 óta ismert, és ma is sikerrel alkalmazzák rutinszerűen pajzsmi- rigydaganatok kezelésére. Más daganatoknál viszont azért nem használták, mert nem jöttek rá arra, vajon hogyan, miért szívja fel a daganatos pajzsmirigy a radioaktív jódot. Vagyis: nem volt ismert az a fehérje, amely a jód koncentrálását elvégzi. Ennek a folyamatnak az azonosítására 1996-ig kellett várni, ekkor ismerték meg a fehérjét kódoló gént. Ez lehetővé tette, hogy a fehérje szerkezetét és funkcióját megismerve, működését is módosítani tudják, és elérték, hogy a jódhoz hasonló átmérőjű, de annál radioaktívabb ionokat tudjanak bejuttatni a sejtekbe. Az erősebb (ezért hatékonyabb) sugárzást kibocsátó radioaktív izotóp nagyobb hatékonysággal pusztítja el a daganatokat Ilyen módszerrel bármilyen sejtbe bele lehet juttatni transzportfehérjét, s nem csupán radioaktív jódot, hanem más, erősebb radioaktív izotópot is lehet szállítani, amely hatékonyabban pusztítja a rákos sejteket.” Ezt a működést egyébként már mintegy 60 éve használja az orvostudomány a pajzsmirigydaganat gyógyítására. Az áttörést most az adja, hogy a felismert módszerrel több kutatócsoportnak sikerült bejuttatni a molekulát olyan daganatokba is, ahol az egyáltalán nem fordul elő. így lényegében arra bírják rá a sejteket, hogy „öngyilkos módon" szívják be ezeket a radioaktív ionokat. Az eljárást jelenleg emlőrákos állatokon tesztelik sikerrel: a rák e nagyon agresszív formáját megszüntetni nem, de lassítani képes, vagyis óriási potenciál rejlik benne. Más kutatócsoportok prosztatadaganatban próbálkoztak ennek a fehérjének a használatával, de az emberi alkalmazásra még legalább 10-15 évet várni kell. S hogy hogyan kerül egy magyar doktornő egy ilyen jelentőségű felfedezés közelébe? Dr. Dohán Orsolya hat évig volt tagja az amerikai kutatócsoportnak, ma itthonról működik együtt velük. Belgyógyász-endokrinológus- ként találkozott a kutatás vezetőjével egy ausztriai konferencián, majd Soros-ösztöndíjjal három hónapra kilátogatott a tengerentúli laborba. Amint visszajött, tudta, hogy részt akar venni a szerinte valóban áttörést jelentő vizsgálatokban, majd már ottani forrásokból utazott vissza és folytatta a munkát. Nemcsak az ottani felszereltség és a körülmények ragadták magukkal, hanem ami leginkább lenyűgözte, az az ottani precizitás. Hogy valóban csak olyan eredményeket és csak akkor hoznak nyilvánosságra, amikor már teljes a bizonyosság. A magyar orvos most abban bízik, a felfedezés általános gyógyírt hozhat a rák elleni küzdelemben. HIRDETÉS
