Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-10 / 289. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2011. DECEMBER 10., SZOMBAT Anyukám, egyszer ebből fogunk megélni! internethős kora Kis Ervin Egont a garázscége előbb eladósította, hogy az RTL tegye gondtalanná Kis Ervin Egon DIPLOMÁS NÉPMŰVELŐ és koCS- máros egyszerre lett Kaposvá­ron 1987-ben. Bár Keszthelyen született, és Sóskúton él csak­nem húsz éve, kaposvárinak tartja magát, megszállott szín­házbarát. Újságíróként, televí­ziós adásszerkeszt&műsorveze- tőként dolgozott, ma internetes kereskedelmi tanácsadó, blog- ger, pedig az első számítógépét jelentős késéssel vásárolta. Az internet üzleti lehetőségét vi­szont korán megérezte. Egy ud­varon volt a dokumentumfilm- gyártás a filmforgalmazóval, s mint filmjegyzetíró, DVD-kre volt szüksége. Ebből a kapcso­latból az elsők között épült webáruház, melyet tíz évvel később az RTL Zrt. vett meg. A SZEK.ORG ELNÖKÉNEK 2008- ban választották. Amikor el­nök lett, 38 tagjuk volt, amikor a minap újraválasztották, 193. Telített a piac, az internetes ke­reskedelem teljes forgalmának 93 százalékát 80 cég csinálja a háromezerből. Tanácsadó­ként azokkal a projektekkel foglalkozik, amelyekre leg­alább tíz-, de inkább húszmil­lió forint van. Olykor fél évig dolgozik egy kihíváson, s néha az offline üzletfejlesztés sem kerüli el. Nem az a feladata, hog}' megmondja a tutit, miként lehet a top nyolcvanba kerülni. Kérdezni tud, hogy ki­derüljön, a cégvezetők tudják-e a tutit. Ez szerteágazó kompe­tenciát igényel, kommunikáci­ós, közgazdasági, pénzügyi is­mereteket. Üzleti stratégiát ter­vez. Egyszer olyan összetett anyagot írt, amire csak a mér­nöknek tanuló lánya tudott képletet írni. De tudnia kellett definiálni a kérdést, hogy a munka el tudjon indulni. A szerencse, nekem úgy tet­szik, a tenyerén hordozta ed­digi élete során, de hogy meg dolgozott érte, nem kérdés. A szerencse már a főiskolán le­gendásan kerülgette, az állam­vizsga álomvizsga-bizottságát minden harmadik ember húz­hatta ki. Volt nagy tolongás, hogy ha Kis Ervin Egon máso­dikként állt a sorba, merjen-e valaki előtte első lenni? És ki legyen a szerencsés ötödik... Már rég tévézett, amikor a kocsmája bérlőjét még mindig Egonként emlegették az Ifiházban Újabb három évre választották a minap a Szövetség az Elektroni­kus Kereskedelemért (SzEK.org) Egyesület elnökének Kis Ervin Egont. A magát kaposvárinak val­ló e-commerce tanácsadóra és bloggerre a fél város az Ifiház kocsmárosaként emlékszik ma is. Balassa Tamás- Kocsmárosból újságíró lett, web- áruházát az RTL vette meg. Ma az inter­netes kereskedelem gurujaként a maga ura. Mindig ez akarta?- Miután a hazai internetes hálózat még nem volt sehol a pályám kezdetén, ezt aligha akarhattam. Emberekkel és kommunikációval foglalkoztam mindig. Újságíró akartam lenni, és mivel imád­tam a színházat, a zalai gyakornoki állás­ból Kaposvárra, a tanítóképzőre felvéte­liztem. De az előző rendszer rendőrségé­nek köszönhetem a pályáraállásomat- Mindenre képesek voltak, de erre?- Népművelői tanulmányaim végén, 1987-ben az államvizsga részeként ren­dezvényt kellett szervezem, amiben Mé­száros Balázs akkori múzeumigazgató partner volt. Ifjabb és idősebb Csoóri Sán­dort hívtam meg, közvetlenül az első lakiteleki találkozó után. Rendszerellenes protestációként értékelte a rendvédelem.- A fekete autó már nem volt divat...- Viszont az Orfeumban, ami népszerű találkozóhelye volt az értelmiségnek is, három civilruhás rendőr ült le velem szemben, fölmondták az életrajzomat, és közölték, semmilyen állásra ne számít­sak, tűnjek el a városból. Félhetnek tő­lem, mondtam, ha ennyit tudnak rólam.- Mindig forradalmár volt, vagy bátorra itta magát?- Nem éreztem, hogy félnem kellene. Aztán odajött a tulajdonos, és állást aján­lott. Bármixerként hajnalban letettem a lantot, és így mentem még államvizsgáz­ni is. 1992-ig kocsmároskodtam, és mivel az Orfeum bajban volt, válságmenedzser­ként tanultam bele az üzleti tervezésbe.- Innen egy ugrás volt az Ifiház. Ha hagyta a rendőrség.- Volt részem házkutatásban. De Ki­rály Zoltán művelődésiház-igazgató bará­tom ajánlotta, csináljak egy jó helyet fia­taloknak. Huszonkét évesen már kocs­matulajdonos voltam, ez 1998-ig tartott.- A média nem teljesen egyértelmű irány a kocsmából.- Hankiss Elemér tévéelnöksége idején 1992-ben pályáztam az újságíróstűdióba, és bejutottam. Már közben kaptam szer­kesztő-asszisztensi munkát, s a követke­ző évben Sóskútra költöztünk.- A médiaháború forrongó évében in­dult, amikor csak a rádióból 129 em­bert rúgtak ki. Ma ezer újságíró elbo­csátása sem éri el az ingerküszöböt...- Akkor politikai szelekció történt, ma az ezerbe már a barátok is beleesnek. Mindig szabadúszó maradtam, részint a Napközi szerkesztő-riportereként és mű- sorvezetőjeként, de a Kossuth Króniká­nak is adtam anyagokat.- Átütő sztorira emlékszik?- A legelső rádióriportomban az utca emberét kellett kérdezem az áram árá­nak sávos bevezetéséről. Az első ember, akinek az orra alá dugtam a mikrofont, szakszerű választ adott. Kiderült, a mi­nisztérium munkatársaként részt vett a kidolgozásban. Nagy port kavaró sztorit az új pesti tébészékházról készített tévéri­porttal váltottunk ki. Éppen ott jártunk az operatőrrel, amikor a kassza hiányáról szóló hírek idején az üvegliftes, szökőku­tas, csilivili épület megragadta a fantáziá­mat. Vitriolos jegyzet lett belőle. A doku­mentumfilmekre vagyok a legbüszkébb, a szajoli szerencsétlenség apropóján ké­szített filmünk után Ember Judit rendező hívott gratulálva. Elismerés volt.- Kitől tanult a legtöbbet a médiában?- Mindenhol tanultam. Knézy Jenőtől, Jakupcsektől, Dombóvári Gábortól. Sokat foglalkozhattam a színházzal, számos al­kalommal Kaposvárral. Ascher Tamással például, ami azért emlékezetes, mert ezt az interjúmat kellett legtöbbször átírnom.- Számítógépen nem olyan nagy gond.- De én 1996-ig elektromos írógépen dolgoztam. Szerettem. Rengeteg filmkriti­kát írtam, ez a kötődésem 2002-ig tartott, amihez papíralapon kaptam anyagokat. Ezért volt átütő a hír számomra az első internet-szolgáltatóról. A Rádió Bridge-en hallottam, ahová szintén dolgoztam, hogy a Datanet szolgáltatást indít. Egy hét múl­va volt internetmodemem. Rákattantam, ahogy kell. Éjjelekig böngésztem. Mond­tam is a kétkedő páromnak, Anyukám, egyszer ebből fogunk megélni...- De akkor még hazai tartalom se na­gyon volt. Pláne sebesség...- Lehetett vagy 14 kbyte. Egyszer pa­naszkodtam az éjjeli ügyfélszolgálatnak, lassan jönnek le a filmelőzetesek, gondol­tam, sokan vagyunk fönn a rendszeren. Éppen negyvenegyen terheltük a hálót. Fordulat volt, amikor az 1998-as helyha­tósági választási műsorban megis­merkedtem a TVNET tulajdonosával. A cég volt az első hazai szélessávú internet- szolgáltató. Felkértek egy tévéműsor szerkesztésére, amit a neten sugároztak. Ekkortól lett az internet a munkahelyem..- A NetPiacot, mint az első internetes DVD-áruházat mikor gründolták?- A filmstúdió, ahol a dokumentumfil­meket készítettem, az InterCommal kö­zös udvarban székelt. Magamnak akar­tam a filmjegyzetekhez DVD-ket, és kide­rült, akár kereskedhetnék is velük. A Cor­vina könyvkiadó webáruházának oldalá­ról kerestem egy webfejlesztőt, írattam vele egy programot. Harmadmagammal, sufnicégként kezdtünk 1999 nyarán.- Mekkora kezdőtőkével?- Hatszázezer forinttal, de később még öt- hatmilliót kellett beletenni. Eladósodtam alaposan. Két veszély leselkedhet egy we- báruházra, ha nem rendelnek, és ha sokan rendelnek. Minden évben megdupláztuk a forgalmat, 25,50 és 100 milliós bevételt értünk el. De ehhez 2002-ig rengeteget kellett fejleszteni. Hét-nyolcezer címet tar­tottunk, ami nem egyszer tízezer fölé ment. Ez a long tail, a „hosszú farok”- elmélet: az e-kereskedelemben sokkal több árufajtából adnak el kisebb mennyiséget. Az interneten mindent kapni, a szuper­marketben csak ami a polcra kifér...- A kezdőtőke-kérdés az eladási érték­kel nyer értelmet: mennyiért adták el a NetPiacot az RTL-nek?- Üzleti titok. Egy nagyságrenddel ke­vesebbért, mint a későbbi nagy üzletek.- Például: iwiw egymilliárd?- Igen.- Azóta gazdag ember?- Újságíróként sem kerestem rosszul. Igaz, baromira munkamániás voltam mindig. A Netpiac óta sok állásajánlatot kapok. Most azt csinálom, amit szeretek. Hetven százalékban e-commerce taná­csokat adok, blogot írok, előadásokat tar­tok konferenciákon és egyetemeken, a többi a SzEK.org elnöki megbízatása. Patikusok, poéták és piktorok az oroszlános házban emelt fejjel A fogfájós Csokonai is megfordult a kaposvári gyógyszertárban, ahol később Rippl-Rónai lett a segéd Ezúttal gyógyszertárba me­gyünk, mégpedig a már megis­mert Anker-házzal szemközt, a kaposvári Sétálóutcában. Sokan gondolták úgy a 18. szá­zad második felében: mégsem járja, hogy a kicsi, de már megye- székhelyi rangra vergődött Ka­posvárnak ne legyen jól működő gyógyszertára. Noha Igáiból még 1760-ban ide települt egy patikus, vállalkozása nem bizonyult tar­tósnak. Az 1781. júniusi várme­gyei közgyűlésen választották meg megyei gyógyszerésszé a grazi születésű Pirker Józsefet, aki vállalta, hogy Nagykanizsá­ról Kaposvárra költözik. Három évre rá nyüt meg az Arany Orosz­lán gyógyszertár. Előző heti feladványunk: 1784-ben nyílt meg az Arany Oroszlán patika A Fő utcai barokk épület, amelyben a patika helyet kapott, 1774-ben készült el. Ekkoriban földszintes, falusias külsejű ház volt, a korabeli adatok szerint roz­zant is, nedves is. Emeletet a 19. század második felében építettek rá romantikus stílusban. Az L alaprajzú épület utcai homlokza­ta nyolc ablaktengelyes, középen kiugró rizalittal, melynek tenge­lyében a boltíves bejárat helyezke­dik el. A felső szinten, az ablakok felett a kaposvári romantikus épü­letek jellegzetes kettős törtpálca- díszítését láthatjuk, az ablakok alatt üres mellvédmezőkkel. Pirker patikus büszke lehetett a hivatására, hiszen a 18. század végén a kor legnagyobb magyar költője, Csokonai Vitéz Mihály is felkereste gyógyszertárában. Igaz, a jeles poétának nemigen volt más választása: a környéken ugyanis nem működött hasonló intézmény, s az Arany Oroszlán­ban vásárolt poroktól remélt eny­hülést kínzó fogfájására. 1875 és 1879 között ugyanitt volt gyógyszerészsegéd egy bizo­nyos Rippl József, aki csak 1889- ben, belügyminiszteri engedél­lyel vette fel a Rippl mellé a Rónai nevet. A fiatalember ekkortájt kezdett festegetni, de még a nyolcvanas évek elején is azzal a gondolattal kacérkodott, hogy fel­csap patikusnak, és gyógyszertá­rat nyit Kaposváron... ► Bővebben: SONLINE.hu Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A, vagy emeltfejjel@sonline.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom