Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-09 / 288. szám

Pokorni máshogy államosítaná az iskolákat csak 2013 januárjától venné át az állam a tervek szerint a helyi önkormányzati iskolák fenntartását is, a 2012-2013- as tanévet még a helyható­ságok indítanák el - mondta Pokorni Zoltán, az Ország- gyűlés Oktatási Bizottságá­nak fideszes elnöke. Közölte azt is: nem ért egyet azzal, hogy a nagy önkormányzatok nem vehetik vissza iskoláikat az államosítás után, de a tör­vényjavaslatban jelenleg nem szerepel ez a lehetőség. Kanadába menekült, de nem volt főtanácsadó SOHA NEM VOLT Kamarás Ist­ván sem pártelnöki, sem mi­niszterelnök-helyettesi főta­nácsadó - reagált a KDNP a Népszavában megjelentekre. Kamarás István a KDNP ala­pítványa támogatásával lét­rehozott Barankovics Roma Műhely elnöke volt. Az egye­sületet azzal a céllal hozták létre, hogy segítse a roma fi­atalok integrációját. A lap azt írta: Semjén főtanácsadó­ja, Kamarás és családja Ka­nadában kért menedékjogot. Jó karácsonyuk lehet a devizahiteleseknek karácsonyig megállapodhat a kormány a Magyar Bank- szövetséggel a devizahitele­sek újabb lehetőségeiről - mondta Cséfalvay Zoltán. A Nemzetgazdasági Minisztéri­um államtitkára szerint no­vember végéig 54 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével. Az InfoRádióban beszélt arról is, hogy az év végére 76 szá­zalékos lehet a GDP-arányos államadósság. Cséfalvay: mi is igyekszünk Drámai mentőakció készül Brüsszel Az EU és az euró jövője a tét a csúcstalálkozón Az euróövezeti válság lehetséges forgatókönyvei A közös költségvetési Megmarad-e az EU egysé­ge, vagy egy szűk elitklub próbálja majd menteni a még menthetőt? - ezekre adhat választ a tegnap es­te kezdődött EU-csúcs. Wéber Balázs - Brüsszel „A mostani uniós csúcson végre megoldások kellenek, mert a pénzügyi piacok és a lakosság is kezdi elveszíteni a türelmét. Új tí­pusú fejezetre van szükség, új irá­nyokat kell megnyitni!” - hangoz­tatta egyik európai bizottsági for­rásunk az EU-csúcs tétjéről, amely tegnap este az állam- és kormányfők informális vacsorá­jának keretében kezdődött el Egy másik forrásunk szerint „elég nagy a dráma Brüsszelben, sőt kritikus a helyzet, mert a kulcsszereplők közül egyesek nem a 27-ek körében keresik a megoldást.” A tét az, hogy meg- marad-e az EU 27-ek mostani egysége, vagy megkezdődik egy kvázi elitklub leválása, akár a je­lenlegi euróövezeten belül is. Mindez attól függ majd, sikerül­e a tagországok vezetőinek egyet­értést elérniük a csúcs fő témájá­ban, a fiskális unió létrehozásá­ban. Ennek lényege, hogy a tagor­szágok lemondanának költségve­tési politikájuk jelentős részéről, és pluszjogokkal ruháznák fel Brüsszelt ezen a területen. így még idejében meg lehetne aka­dályozni a mostanihoz hasonló adósságválságok kialakulását - áll Angéla Merkel német kancel­lár és Nicolas Sarkozy francia ál­lamfő közös, a hét elején ismerte­tett javaslatában. Ha meglenne ez a garancia, akkor az Európai Köz­ponti Bank (EKB) megnyitná a pénzcsapokat, ami rövid távon is kezelné a válságot. Merkelék szerint mindennek érdekében a szerződés módosítá­sára van szükség, amit néhány hónap alatt lezavarnának az uni­ós vezetők. A megvalósulás azon­ban több szempontból is kérdé­ses, mivel a nemzeti szuverenitás beszűkülése miatt egyes tagok részéről erős ellenkezés érződik. „Ha nem egyezünk meg a mos­tani csúcson, nem lesz második esélyünk az euró megmentésé­re” - hangoztatta Sarkozy a jobb­közép pártokat tömörítő Európai Néppárt tegnapi marseille-i kong­Aláírják a szerződést Belgráddal MA írja ALÁ a horvát csatla­kozási szerződést a 27 EU- tagállam, illetve Horvátor­szág állam- és kormányfője. A csúcstalálkozón ezek után már megfigyelőként részt ve­vő Horvátország csatlakozá­sának dátumát 2013. július 1-jére tűzték ki, addig kell a 27 tagállam parlamentjének ratifikálnia a csatlakozási szerződést. Az uniós vezetők arról is döntenek, hogy Szer­bia és Montenegró megkap- ja-e a tagjelölti státust, miu­tán a külügyminiszterek ülé­sén nem jött létre egyezség a kérdésben. resszusán. A francia államfő sze­rint Európa szétesésének sosem volt még ilyen nagy a kofckázata, ezérrerőfketl venniük magukon, hogy véget vessenek az adósság- válságnak. Merkel reményének adott hangot, hogy a csúcstalálko­zón majd megszületnek a „jó megoldások” a válságra, ugyan­akkor „nehéz vitákra” számít. Orbán Viktor úgy fogalmazott: az euróválság kezelésében nem az alapszerződés módosítása len­ne az üdvözítő, az ugyanis olyan vitákat gerjesztene, amilyenekre most nincs idő. A kormányfő sze­rint úgy kell megoldani a válsá­got, hogy az ne feszítse szét a 27 tagállamból álló EU kereteit, és az eurózóna problémáját az öve­zeten belül kell rendezni. A csúcson várhatóan megálla­podás születik arról, hogy az eurózóna országai az IMF-en ke­resztül 150 milliárd eurót mozgó­sítanak az adósságválság leküz­désére abban a reményben, hogy további 50 milliárd eurót lehet majd összegyűjteni az Európán kívüli országoktól az IMF-en ke­resztül. Amerika aggódik a magyar demokráciáért AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK továbbra is aggódik á magyar demokráci­áért - írta az amerikai nagykövét a kormányhoz közel álló Heti Vá­laszban. E. T. Kounalakis arra biztatta a kormányt, mielőtt élet­be lép az új alaptörvény, fontolja meg az intézkedéseket. A diplo­mata szerint számos hiteles hang tesz fel kérdéseket. Az egyik ilyen: vajon a választási rendszer lehetővé teszi-e, hogy a nép szabad és tisztességes mó­don váltson kormányt? Ugyan­akkor leszögezi: Magyarország demokrácia, ezért a magyar nép dolga eldönteni, hogy országa mely irányba haladjon. „Amikor az USA aggodalmaknak ad han­got a magyar demokrácia irá­nyát illetően, akkor mi azt barát­ként tesszük” - áll a nagykövet írásában. ■ Schmitt Pál és Tarlós bőkezűen osztogat A köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) munkatársainak decem­beri bérét félhavi fizetéssel told­ják meg jutalomként - tudta meg a Blikk. Az idei büdzsé személyi juttatásokra 447,8 milliót különí­tett el. Vagyis ez havi bő 37 milli-. ós kiadás, melynek a fele - mivel fél hónap jutalom jár - több mint 18 millió forint. A prémium azon­ban csak az alapbér után jár. így a lap úgy becsüli, 15 millió forin­tot oszthat ki a KEH, fejenként úgy 100 ezer forint lehet az átlag. A Fővárosi Önkormányzat ve­zetői között több mint 50 millió forint jutalmat osztottak szét de­cemberben. A lap szerint az ösz- szegeket Tarlós István főpolgár­mester határozta meg, de ő nem kapott jútalmat. Ebből az összeg­ből Tarlós helyettesei, a főjegyző, és más vezetők részesültek. A hivatal közölte: a szétosztott 54 millió bérmaradvány, vagyis ki kell fizetni a dolgozóknak, nem lehet példáulhajléktalanszállóra költeni. ■ Jók között a legjobb - újabb elismerést kapott a Coop védjegy Az első magyar tulajdonú élelmiszerüzlet-lánc az egyik Business Superbrands díjazott Több száz fős közönség előtt ad­ták át Budapesten az idei Super­brands, Business Superbrands és a MagyarBrands díjakat. A Coop üzletlánc, a magyar tulajdonú ke­reskedelmi hálózatok között első­ként kapta meg a Business Superbrands elismerést a díj tör­ténetében. A 88 országban jelen lévő Superbrands védjegyet hetedik éve adják át Magyarországon. Az elismerés célja az alapítók szerint az, hogy felhívja a figyel­met az üzleti élet legsikeresebb, legkiválóbb és leginnovatívabb vállalataira. A díjat kizárólag olyan cégeknek ítélik oda, ame­lyek szakterületükön kimagasló eredményt képesek felmutatni, tisztességesen és sikeresen mű­ködnek, valamint mindig szem előtt tartják fogyasztóik és part­nereik érdekeit. A világon és a Magyarországon díjazott cégek Különdíjas A superbrands Magyaror­szág a vállalati díjazottakon felül elismeri egy nonprofit szervezet munkáját is, ezzel is ráirányítva a figyelmet az általuk végzett tevékenységre. Az idei évben a különdíjat az Együtt a Leukémiás Gyerme­kekért Alapítványnak ítélte oda a bizottság. Boros Péter (jobbra), a Co-op Hungary Zrt. kereskedelmi igazgatója átveszi a díjat dr. Salgó Istvántól, a Business Superbrands bizottságának elnökétől sorában ezért kivétel nélkül mi­nőségi termékeket vagy szolgál­tatásokat fémjelző márkák sze­repelnek. Mint a díj hétéves hazai törté­netében eddig minden alkalom­mal, ezúttal is független szakem­berekből álló zsűritagok a Szelle­mi Tulajdon Nemzeti Hivatalának védjegyadatbázisa, valamint szakmai szervezetek, kamarák és szövetségek segítségével dön­töttek arról, ki részesüljön az idén az elismerésekből. A Coopnak odaítélt Business Superbrands dí­jat - amelyet szerdán Boros Péter a Co-op Hungary Zrt. kereskedel­mi igazgatója vett át - összesen félmillió vállalkozás közül válasz­tották ki. A szigorú szűrés, az ön­kéntes szakértői bizottság által alkalmazott objektív és szakmai alapokon nyugvó pontrendszer segítségével áll össze a végleges lista arról a néhány vállalkozás­ról, melynek végül odaítélik az elismerést. A zsűri döntése nyo­mán a Coop mellett olyan ismert cégeket díjaztak, mint például a Bramac, a Magyar Villamos Mű­vek (MVM), az Allianz, és a Fundamenta lakáskassza. A Superbrands díjat elsősor­ban a fogyasztóknak kiválóan megfelelő márkáknak ítélik oda, míg a Business Superbrands elis­merés a vállalkozói szféra, a part­nerhálózat és a beszállítók felé ta­núsított magatartást hivatott el­ismerni. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom