Somogyi Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-08 / 287. szám
6 Fellegi Tamás informálisan egyeztetett tegnap az IMF-fel tárgyalás Találkozott tegnap a magyar delegáció az IMF képviselőivel, ám az egyeztetések egyelőre informális jellegűek, lapzártánkig nem közöltek információt az ott elhangzottakról. A kormánydelegációt vezető Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerint informális tárgyalások folynak várhatóan 2012 januárjáig. Fellegi még hétfőn azt nyilatkozta, hogy az első alkalommal csak az időpontokat egyeztetik. Jóllehet a kormahy.hu leírása szerint Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatait a külgazdasági stratégia alapján a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériumhoz irányítja, a miniszter nem vesz részt a tárgyalásokon. A kormány november végén a hivatalos IMF-delegáció vezetőjének Fellegi Tamást nevezte ki, tagként részt vesz az egyeztetéseken Pleschinger Gyula, az NGM pénzügypolitikáért felelős államtitkára és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke. A tárgyalásokon a Magyar Nemzeti Bankot Simor András jegybankelnök, Karvalits Ferenc al- elnök, illetve szakértők képviselik. ■ B. L. Fellegi vezeti az IMF-tárgyalásokat . 'A- ' .ÍSÍÍ?. GA ZDASÁG 2011. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Nemfizetési dominó indulhat el közművek A nem fizetők listáján egyre nő az önkormányzatok száma Veszélyes tendencia kezdete lehet, ha egyre több település elhalasztja a közműdíjak fizetését, arra gondolva, hogy a kormány nem merné felvállalni városok csődjét. B. Horváth Lilla- Sztojcsev Iván Egyre több önkormányzat gondolja úgy, hogy nem érdemes fizetni a közművekért, úgyis segít majd az állam. Legalizálnák a lopást - így jellemezte röviden Lázár János energiaügyi javaslatát a szektor egyik szereplője. A Fidesz frakcióvezetője azt javasolta, hogy többek közt az önkormányzati intézményekben ne lehessen kikapcsolni a közműszolgáltatást akkor sem, ha nagy tartozás halmozódott fel. Lázár szavait sokan ígéretnek vélik, az önkormányzatok közt egyre nagyobb a nemfizetés aránya. Az elmúlt hetekben két olyan esetet már láthattunk - Esztergomban, illetve Várpalotán -, amikor más ügy miatt, de nagy tartozást felhalmozó településeken segített az állam, az ottani példa pedig felbátoríthat másokat is, hogy a racionalitás határait is átlépjék a költekezésben, az állami mentőövben bízva. Információink szerint leginkább a kisebb és a közepes nagyságú településeken kezd divatos lenni a felelőtlenség. Ahogy egy önkormányzati forrásunk fogalmazott: leginkább az olyan kistelepüléseken válhat gyakorlattá ez, „ahol óvoda vagy iskola van, kvázi egyszerű ember a polgármester, és játszani akar”, a nagyvárosok országos politikában is otthonosabban mozgó vezetői nem feltétlen vállalnák fel a nemfizetéssel járó politikai kockázatokat. Egy másik forrásunk vitatkozik ezzel: azokban a példákban, amelyeket ő lát, A tartozások legtiplkusabban érintett intézményei között kórházak, iskolák, óvodák és vízművek vannak A megyék megúszhatják A MŰKÖDÉSKÉPTELENSÉG Szélére került megyéknél nincsenek nagy problémák: úgy tudjuk, azt az alig egy hónapos időszakot, amíg az állam át nem veszi a feladataikat, különösebb gond nélkül kibírják. Sőt, információink szerint némi nyomást is helyezett a megyék vezetőire a kormány: mivel a megyék az államtól fogják kapni gyakorlatilag minden pénzüket, erősen ajánlott az átadásig megmaradt hetekben felelősen gazdálkodni. Sok segítséget jelent az is, hogy bár ténylegesen december 31-ig kell megyei pénzből fűteni és világítani minden intézményben, az iskolákban a téli szünet miatt már csak két hétig. Fontos lehet az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak adható támogatás is, amely még az idén megérkezhet. nem lehet egyértelműen a méret alapján kiválogatni a rossz adósokat. Többen is pletykálnak településekről, ahol baj lehet a fizetési szándékkal, a legnagyobb városok a gyanús helyek közül néhány tízezer lakosúak. A Fidesz rájátszik a tendenciára, bátorítja a felelőtlen polgár- mestereket - véli egy érintett. Igaz, nem tartja valószínűnek, hogy Lázár ígéretei átmennek a parlamenten, de szerinte már a felvetés is életveszélyes. Lapunknak több áram- és gáz- szolgáltató megerősítette: adósaik listáján jelentős tételt tesznek ki az önkormányzati társaságok. Nemrég a Dalkia Energia Zrt. közölte, hogy a 65 millió forintra rúgó kinnlevőségek és a fizetési kötelezettségek rendezésére vonatkozó tárgyalások sikertelensége miatt nyolc intézményben korlátozza, illetve leállítja szolgáltatásait. Ezek nagyatádi városi, valamint barcsi, mátészalkai, csenged, nagykátai és váci megyei fenntartású intézmények voltak. Igaz, két intézmény híján sikerült megállapodni az intézményekkel az ellátási korlátozások életbelépése előtt A Dalkiának a közelmúltban több mint 25 település intézményeivel kellett ilyen ügyben egyeztetnie, de azokkal gyorsabb volt a megállapodás Asztalos Andrea kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint. Az E.Ontól kapott adatok szerint a cégnél november végén 640 millió forintot tettek ki a határidőn túli önkormányzati tartozások - áprilisban ez még másfél milliárdot tett ki, a csökkenésben komoly szerepe van az azóta kifizetett önhikis forrásoknak. Az idén a cégnél a önkormányzati intézmények esetében közel 900 esetben merült fel a kikapcsolás lehetősége, de a legtöbb esetben meg tudtak egyezni. Mindössze közel száz esetben nem fizettek a felhasználók. Kiderültek a növekedési csomag részletei s lépések Újabb nem szokványos eszközöktől reméli a kormány az adósság csökkenését Modern szabályozásnak nevezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az új adósságszabályt, amely szerinte szigorúbb, mint az'EUrS szabályozás. A stabilitási törvény lényege az államadósság-szabály, a törvény legfontosabb üzenete, hogy Magyarország államadóssága mindaddig folyamatosan csökken, amíg a bruttó hazai termék bővülése pozitív - mondta a miniszter. Korábban olyan kritika érte az alaptörvényben rögzített adósságszabályt, miszerint felerősíti a gazdasági ciklusokat, így mélyíti a recessziókat, erre jelent megoldást a szabály felfüggesztése a legalább egy évig tartó gazdasági Magyarország nemzetközi tartalékai (milliárd euró) lejtmenet esetén. Ez a szabály felpuhulását is jelenti, emellett pedig csak 2016-tól lép életbe, addig ugyanis a kormány a konvergenciaprogramot tartja irányadónak. Az alaptörvényben kitűzött, 50 százalékos GDP-arányos adósságszintet 2020-ra tartja elérhetőnek a nemzetgazdasági miniszter. Három év múlva még csak 65-70 százalékra sikerülhet leszorítani az adósságmutatót. A szabály- rendszerben egyébként a forint leértékelődéséből adódó változásokat sem veszik figyelembe. Újfajta növekedésélénkítő csomagot is bejelentett a tárcavezető. A Magyar Fejlesztési Bankot kétszer 60 milliárd forinttal tőkésítenék fel. A többletforrást hitelekre és garanciavállalásra kell fordítani. Korábban utalt arra a kormány, hogy ha a magánbankok nem növelik a hitelezést, ezt állami intézettel érik el. Emellett az uniós források lehívását is felgyorsítanák, az elvárás az, hogy a 2013-ig terjedő költségvetési időszakban elérjük a 95 százalékos arányt. Mindez 1000 milliárd forintos többletforrást eredményezhet, részben azáltal, hogy az MFB forrásait az uniós projektek Matolcsy György szerint modern az új adósságszabály A vártnál kisebb volt a tartalékcsökkenés novemberben 1,1 milliárd euróval, 35,8 milliárd euróra csökkentek Magyarország nemzetközi tartalékai - számolt be a Mag}’ar Nemzeti Bank. A tartalékszintet csökkentette a hónap során a 2008-ban az Európai Uniótól felvett kölcsön 2 milliárd eurós törlesztőrészlete. Ennek - és a maradék devizafinanszírozási szükségletnek a fedezésére még az első fél évben bocsátott ki devizakötvényeket a kormány. a számok arra utalnak, hogy a forintpiacon az elemzői sejtések ellenére sem hajtott végre érdemi beavatkozást a jegybank, annak ellenére sem, hogy rekordszintre gyengült a hazai fizetőeszköz az euróval szemben. önrészeként is felhasználnák. Matolcsy a Simor András jegybankelnökkel folytatott múlt heti megbeszéléséről is beszámolt. Ezen azt vizsgálták meg, hogy milyen monetáris eszközökkel lehet élénkíteni a gazdasági növekedést, hasonlóan ahhoz, mint amelyet az EKB, a Fed vagy a Bank of England alkalmaz. A tárcavezető szerint ennek lehetne egyik eleme a vállalati kötvényvásárlási program elindítása az MNB forintforrásaiból, mivel a devizatartalékokat nem lehet növekedésre használni. A jegybank nem vesz részt az MFB fel- tőkésítésében, a kötvényvásárlási programról pedig annyit közölt, hogy a másodlagos piac kis mérete miatt nem tartják azt hatásos eszköznek, és a felmerülő hitel- kockázatok miatt esetleg költség- vetési kiadásokat is okozhat. Megismételték: a jegybank a befektetői környezetet a pénzügyi stabilitás megteremtésével tudja a leghatásosabban javítani. A Raiffeisen Bank szerint pedig a piaci befektetők egyik fő félelme a magyar gazdasággal kapcsolatban az, hogy újabb nem szokványos lépéseket húz elő a tarsolyából a kormány. Megint módosult acél AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya 1247,9 milliárd forint volt november végéig - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. Ez a törvényi módosított előirányzatnak a 82,3 százalékát jelenti, amelyet a Mol-részvénycsomag vásárlására fordított összegtől korrigáltak. A korrigált egyenleg az eredeti előirányzathoz viszonyítva 123,2 százalékos. A nyár végi, magas szintről fokozatosan csökkent a hiány, s ehhez a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból, a magánnyugdíjpénztáraktól érkező vagyon is hozzájárult. Novemberben ebből 219,2 milliárd forintos bevétel realizálódott - áll az NGM közleményében. Ezzel 80 milliárd forint volt az államháztartás többlete a hónap során.
