Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-17 / 269. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK 11 Süthető gyurmák Öltözékünk egyedibb lesz saját készítésű kiegészítőkkel. Bárme­lyik ruhadarabunkat díszíthetjük, saját ízlésünkre formálhatjuk. Kevésbé ügyes kezűeknek is ajánlom a süthető vagy más né­ven a hőre keményedő gyurmát. Használata igen egyszerű és ár­fekvése is kedvező. Az anyag kézmelegünktől felpuhul és for- mázhatóvá válik. 130 fokos sütő­ben, 15 percig sütjük remekmű­veinket. A gyurmát mintázhat­juk pigmentporokkal, effekt lak­kokkal. Bolondos mintázatot köl­csönöz a gyurmának a füstfólia is. Bár könnyen szakad munka közben, de megéri a fáradozást és odafigyelést. Az effekt lakkot a már megkeményedett formák­ra kenjük. Arany, bronz csillo­gást kölcsönöz. A hőre keménye­dő gyurmából készíthetünk gombokat, gyöngyöket, ékszere­ket és számtalan érdekes, apró ajándéktárgyat is. Szabadon szárnyaló fantázi­ánk segítségül hívásával csodá­latos szinguláris darabokat ké­szíthetünk magunk és mások örömére hunyadkürti lilka A ROVAT MÁGIKUS TÁMOGATÓJA: AJÁNDÉK-ÉS HOBBI BOLT-MŰHELY ^S/o kedvezménnyel! Az oldalt szerkesztette: Gáldonyl Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mail: magdolna.galdonyi@axelspringer.hu SAJTÓ ES TANULÁS Ötven éve alapították „a Mátyást" középiskola Fonyód társadalmi életében meghatározóvá vált a gimnázium ^ ^ Büszkék vagyunk iskolánk múltjára és jelenére. Izgalommal készülünk a jubileumi rendezvényekre, amelyekre egykori tanárainkat és diáktársainkat is meghívtuk Büszkék vagyunk iskolánk múltjára és jelenére. Izgalommal készülünk a jubileumi rendezvényekre, amelyekre egykori tanárainkat és diáktársainkat is meghívtuk Somogy Megyei Önkor­mányzat Mátyás Király Gimnáziuma idén alapítá­sának 50. évfordulóját ünnepli november 25-én. Tanáraink, az iskola dol­gozói és tanulói nagy iz­galommal készülnek a ju­bileumra. Díszvendég­ként fogadjuk egykori ta­nárainkat és diákjainkat. Tekintsük át iskolánk rövid tör­ténetét Babina Edit történelem szakos tanárnő írása nyomán. A fonyódi gimnázium létesítésé­nek gondolta már 1936-ban fel­vetődött, amikor a Szegény Isko­lanővérek letelepedtek Fonyó­don. AII. világháború meghiúsí­totta az elképzelést. 1945 után is égető igény maradt, hogy a kör­nyéken létesüljön középfokú ok­tatási intézmény. Arról vita folyt, hogy Fonyódot vagy Balaton- boglárt válasszák? A jobb közle­kedés-földrajzi helyzet sokat nyomott Fonyód mellett a latban. 19ól-ben kezdődött itt az okta­tás az általános iskola által át­adott Hegyalja utcai épületben. A Fonyódi Általános Gimnázium csak első osztállyal indult Fáró József igazgatásával. 1963-ban adták át a gimnázium épületét. Ez év augusztus 1-jétől Horváth László lett az igazgató. A sikeres oktató-nevelő munka eredmé­nyeit ma is lemérhetjük az isko­la folyosóinak falain függő okle­veleken, és az azóta elismert szakemberekké vagy híressé vált volt tanítványok révén. Az első évek a fejlesztés évei voltak. Ekkor születtek meg a szertárak alapjai. 1963-ban alakult a gim­názium sportköre, énekkara, ze­nekara, néptánccsoportja. Az is­kolai rendezvényeken szívesen muzsikáltak együtt a diákokkal a tanáraik is. Az iskola egyik ne­vezetessége volt a Göndöcz Ist­ván által 1961-ben alapított Ifjú­sági Termelőszövetkezet. Szőlő- termesztéssel foglalkoztak. Több generáción át járták az országot és a nagyvilágot a szövetkezet­ből szerzett jövedelemből. Népszerű programok voltak a „suli-bulik”. Zenélt itt a Metró és a Gemini együttes. Sok neves ember megfordult nálunk. Be­szélgetett a diákokkal Schirilla György, Habsburg Ottó és Habs­burg György, Faludy György, koncertezett Pege Aladár, Sugár Rezső zeneszerző és Perényi Miklós gordonkaművész. 1969-ben a fonyódi Általános Gimnázium felvehette Karikás Frigyes nevét. 1972-től Dr. Havranek László kapott igazga­tói megbízást. A hetvenes évek­ben megszerveződött a kabinet- szerű oktatás. A Balaton-part szakember ellátásának biztosí­tásához a Pécsi Postaigazgató­ság kezdeményezésére az iskola fenntartója és vezetése postafor­galmi osztály indítását határozta el. A postaigazgatóság anyagi ál­dozatvállalásával az iskola egyik szárnyát átépítették, 1978 no­vemberében már működött a hi­vatal és a telex terem. Ekkor ala­kult meg a néptáncegyüttes Fer­tői Pál és dr. Havranek Lászlóné irányításával. Ekkor vezényelte az énekkart először Tengerdi Győző. A két együttes az ország határain túl is bemutatkozha­tott. Többször is hatalmas siker­rel léptek fel a Franz-Ludvig Gimnázium vendégeként Bambergben. Az énekkar elju­tott a finnországi Tornióba, a néptáncosok Franciaországban is jártak. Elindult a Fonyódi He­likon költőtalálkozó 1980. márci­usában Simon Ottó és Fodor András kezdeményezésére. A Fonyódhoz, Somogyhoz kötődő költők közül verselt itt Fodor András, Takáts Gyula, Bertók László, Csoóri Sándor, Tornai Jó­zsef, Nagy Gáspár, Tüskés Tibor és Simon Ottó. 1982-ben az iskola vezetését Bálint Lehel vette át. Az 1980- ban kapott kanadai örökség - Jozef Medjimorec hagyatéka - tette lehetővé, hogy felépüljön a tanuszoda, a fedett futófolyosó a testnevelés, tömeg- és verseny- sport feltételeinek javítására. Ki­épült a vízibázis. Az 1980/81-es tanévtől országosan is úttörő­ként (az országos számítógép- programot megelőzve) kapcsoló­dott az intézmény a számítás- technikai kultúra terjesztésébe. Az informatika magas színvona­lú oktatása azóta is meghatá­rozó. 1986-ban megkezdődött az iskola átépítése, bővítése, ekkor nyerte el mai formáját: megépült a harmadik emelet, az aula... A terveket a MAKONA Építésziro­dában Salamin Ferenc készítet­te. A színházteremként is szol­gáló aulát Háger Rítta Mun- kácsy-díjas iparművész bravú­ros falikárpitja koronázza. A kompozíció Mátyás király ural­kodására jellemző eszmei tartal­mat szimbolizálja. Miért éppen Mátyás király? A rendszerválto­zással egy időben felmerült az igény az iskola nevének megvál­toztatására. 1990-ben Göttli Ág­nes és Molnár Klára első éves gimnazisták javaslata aratott osztatlan sikert. így lett iskolánk Mátyás Király Gimnázium. Isko­lánk Fonyód társadalmi és kul- turáüs életének fontos tényező­jévé vált. Aulánk alkalmas váro­si rendezvények, színházi elő­adások, koncertek rendezésére. A klubteremben rendszeresek a kiállítások. Megcsodálhattuk itt többek között Szikra János, Leitner Sándor, Baricz Katalin, Várhelyi György, Lengyel Zsüli- ett, Vörös András, Lehelné Va- lent Éva, Erdélyi Ernő alkotásait. 1994 óta az iskola igazgatója Bántó Zsuzsanna. Hogy verseny­ben maradhassunk, megkezdő­dött az egész épületben az inter­net-hozzáférés kiépítése. 2000- től az iskola ECDL-vizsgaköz- pont. Sikerült megvalósítani az uszoda felújítását. így végre a di­ákság és a város lakossága újra birtokba vehette a létesítményt. A 2004/2005-ös tanévtől hat év­folyamon tanulunk. Beindult a nyelvi előkészítő évfolyam, ki­emelt óraszámban tanulhatunk idegen nyelveket és informati­kát. Emelt szintű angol és német nyelvi oktatás, emelt szintű ma­tematika, kémia, biológia, és hu­mán tagozat is indult. Meghatározó értékeink a tu­dományosság, emberközpontú­ság, művészetpártolás, és alkotó- tevékenység, sportszeretet, ha­gyományos értéktisztelet. Kiváló teljesítményeket nyújtó diákja­ink neve ma is olvasható a dicső­ségtáblán: Akikre büszkék va­gyunk! ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SCHRANC ÁLMOS 11. C OSZTÁLY TABCANOVELLA A tulajdonképpen tengerész | OLYAN CSÚNYA VAGY hogy kis- | " korodban csontot kötöttek a | nyakadba, hogy legalább a J kutya játsszon veled | OLYAN CSÚNYA VAGY, hogy mi- j kor megszülettél, anyád pa- | rittyával etetett olyan csúnya, hogy bottal I jbrgatták az inkubátor alatt 3 I olyan csúnya, hogy kiskorá- - 8 bán kosarat kellett ráboríta- I ■ ni, hogy a macska nehogy > ■ elvigye ■ ■ olyan csúnya, hogy az anyja m ■ telefonon szoptatta ® ■ olyan csúnya, hogy amikor | * fényképét kirakták a tejes- * | dobozra, a gyerekek rászok- | * tak a sörre ki MM MMI MM MM MM li. rész Az előző részek tartal­mából: Tengerész Tóni szerencsé­sen túlélte a Balatonba merülést, és nagy meglepetésére találkozott édesanyjával, akivel bizony nem a megfelelő hangnemben beszélt.. Tehát Tóni elméje felfogta, hogy egy 'tengeri lény’ gyerme­ke. És akárhogyan is nézzük, ha nem is egészen, de félig ő is az. Mármint amolyan szirénforma, de cseppet sem a hagyományos értelemben, ugyanis a szirének köztudottan elbűvölő hangúak, de gonoszak. Legalábbis a görög mitológia szerint. (De azért lás­suk be, mégis volt Tóniban némi magával ragadó erő!) Nos, térjünk vissza a történet­hez! Mikor a már jól ismert düh­kitörései eloszlottak a levegő­ben, akár az orr számára rossz­indulatú bűz gázai, a tengerész kissé lenyugodott. Azonban a szintén rá jellemző csípős, velős megjegyzéseitől ezúttal sem kí­mél meg Téged, Olvasóm!- Maga bányászlámpaképű kecskepásztor! Igen, magához beszélek! - ordítozott magából kikelve a még mindig ágyban fekvő beteg. (Azért igazán felkel­hetne végre, nem?!) Tóni már vagy két hete nem látott semmi mást, csak az állítólagos anyját, aki ápolta, és a rideg, barátságta­lan szobácskát, ahol ideiglene­sen lakott. Fogalma sem volt ar­ról, merre lehet. Talán már nem is a Balatonon, hanem valahol másutt, messze otthonától... Ab­ban sem volt biztos, valóban a „magyar tenger” illatát érzi-e, vagy csak az emlékei tréfálkoz­nak vele. De kihez is szólt az előbb Tóni olyan megvetően? Természetesen az édesanyjához, aki éjjel-nappal cserélte fia fejbo­rogatásait, mintha mindig is ezt tette volna, amikor az megbete­gedett. A tengerész mamája el­engedte kagylóívű füle mellett Antal káromkodását, jól tudta, mi bántotta a fiát. Hiányzott ne­ki a „tenger”, és szívesen meg­mártózott volna a vízben, hogy aztán elégedetten „partra száll­jon, levonja vitorláját”. A mama úgy döntött, megteszi Tómnak ezt a szívességet. Ő ugyanis tud­ta, hogy a hős tengerész tüdő­gyulladást kapott akkor, ott a Ba­latonban, haláltusáját vívva. így az életerős asszony ágyastul, mindenestül kivitte egyetlen fiát a partra. Közeledett a tél, de Tó­ni nem érezte... MÁTÉ ully Norbi szeret riporterkedni Király L. Norbi az X Faktor nem távolo­dott el a műsortól. A műsor hon­lapján igyekszik bevezetni a rajon­gókat a kulisszatitkokba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom