Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
2 ■■RUSMI 2011. NOVEMBER 6., VASÁRNAP HÍRSÁV Velencei-tó kapuja: hűtlen kezelés a gyanú FELJELENTÉST TETT a fide- szes L. Simon László a Velencei-tó kapuja nagyberuházás ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt. Az 1,6 milliárd forintos beruházásnak nyárra kellett volna elkészülnie. A képviselő szerint az önkormányzat úgy fizetett ki 550 millió forint előleget, hogy azért nem kért bankgaranciát. Esküdtszék dönt Tóásó Elődről az illetékes bolíviai bíróság befejezte a „terrorista összeesküvési ügy” első, vádemelési szakaszát, és esküdtszék elé utalta a 39 gyanúsítottat, köztük a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt. A fellebbezés lehetősége miatt a tárgyalás új szakasza 2012 áprilisában kezdődhet. A rendőrség nyomoz a kuruc.info ellen SZEMÉLYES ADATTAL Való visszaélés miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást folytat ismeretlen tettes ellen, mert egy honlap (a kuruc.info) olyan rendőrök személyes adatait és fotóit tette közzé, akik részt vettek a 2006-os demonstrációk tömegoszlatásában. Öngyilkos akart lenni Tasnádi Péter ismét előzetesben az ismert vállalkozó, Tasnádi Péter, mert megszegte a házi őrizet szabályait, de ezúttal az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállították, miután azt állította: öngyilkos akart lenni. A kórházban depressziós tüneteket diagnosztizáltak rajta. Tasnádi súlyosan depressziós? KÖZÉLET 58 I Az ILO minden munkaadót bérfejlesztésre szólított fel. A magasabb jövedelmek, a fogyasztás bővülése ugyanis gyorsítaná a válságból való kilábalást. A bér a növekedés kulcsa fellendülés Nő az elégedetlenség a munkanélküliség miatt A bérek fejlesztésére szólítja az ILO a világ munkaadóit. A nemzetközi szervezet szerint ez lehet a gazdasági fellendülés motorja. A magyar szakembereket megosztja a kérdés a munkaadók szemléletével kapcsolatban. Kun I. Viktória Le kell számolni azzal a mítosszal, hogy a bércsökkentés munkahelyeket teremt - áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss elemzésében, amelyet a G20-as országok vezetőinek pénteki csúcstalálkozója előtt adott ki. A globális gazdaság egy újabb és a korábbinál mélyebb foglalkoztatási recesz- szió küszöbén áll - figyelmeztet a szervezet -, amely tovább késlelteti a fellendülést, és számos országban további társadalmi zavargásokat okozhat. Elérkezett az igazság pillanata - fogalmaz az ILO közleménye -, már csak rövid ideig van meg a lehetőségünk arra, hogy elkerüljük az újabb súlyos visszaesést a foglalkoztatásban. Az ILO szerint a következő két évben 80 millió új munkahelyet kell teremteni ahhoz, hogy viszszatérhessünk a válság előtti foglalkoztatási rátákhoz. A jelentés felszólít a foglalkoztatást segítő programok fenntartására, és bizonyos esetekben megerősítésére. Arra is figyelmeztetnek, hogy az államadósság és hiány csökkentésére irányuló erőfeszítések sokszor aránytalan mértékben a munkaerőpiacokra és a szociális intézkedésekre irányultak. A jelentés egy új „társadalmi nyugtalansági” indexről beszél, amely jelzi a munkahelyek hiánya miatti elégedetlenség szintjét, és hogy milyen fokú haragot vált ki az emberekből, hogy úgy érzik, a válság miatti terhek nem igazságos módon oszlanak el. A szervezet által vizsgált 118 ország közül 69-ben nőtt azoknak az embereknek az aránya, akik 2010-ben az életszínvonaluk romlásáról számolnak be 2006-hoz képest. Az országok felében a válaszadók azt állítják, hogy nem bíznak az országuk kormányában. Az ILO szerint az a „bölcsesség”, miszerint a bérek visszaszorítása munkahelyteremtéshez vezet, alaptalan mítosz, és felszólítja az országok vezetőit egy átfogó, a jövedelmek által vezérelt fellendülési stratégia kialakítására. Vagyis, a szervezet valamennyi munkaadót bérfejlesztésre szólít, hogy ezzel segítsék a kilábalást a válságból. Kiss Judit, a Manpower Munkaerő-szervezési Kft. vezetője szerint a magyar munkaadók tisztában vannak azzal, hogy még akkor is meg kell adniuk a béremelést, ha nehezen tudják kigazdálkodni. „Folyamatosan monitorozzuk a cégeket, egyértelműen látszik, hogy próbálják megtartani a munkaerőt, ehhez bérfejlesztést is kiköhögnek, cserébe viszont rendkívüli hatékonyságot és rugalmasságot várnak. Tudják, hogy lojális munkavállalókra van szükség, ráadásul a jó munkaerőt meg kell fizetni. Persze, ha a cég terméke iránt nincs kereslet, akkor nincs miből, ilyenkor inkább leépítenek, hogy a legjobbakat meg tudják tartani” - mondja a szakember. Tapasztalataik szerint ezzel a stratégiával elsősorban a bonyolultabb gyártási folyamatokat végző ágazatok, mint az autógyártás, a gyógyszer- ipar, a kutatócégek vagy a szolgáltatóipar tudott eddig is túlélni, míg a legkevésbé az építőiparban és a mezőgazdaságban működik a módszer. Beszűkültek a lehetőségek, a kötelező fizetésemelésre megy el a tartalék A munkáltatók érdekvédői azt mondják, tagjaik többsége nem is mer gondolni bérfejlesztésekre, beszűkültek a lehetőségek. Ha tartalék képz& dik, azt a kötelező, differenciálást nem engedő minimál- és garantált béremelések fedezetére fordítják. „amikor többnyire a képzetlen dolgozóknak, mintegy 800 ezer embernek komoly bérfejlesztést írnak elő, nem tudnak a munkaadók további fejlesztéseken gondolkodni, sokkal inkább a piacszerzés, a versenyképesség növelése feszíti őket” - mondja Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára filozófiájában támogathatónak gondolná az ILO felhívását, de elképzelhetetlennek tartja a jelenlegi körülmények között. Ráadásul a magyar piac kicsi ahhoz, hogy a belső fogyasztás bővülése ilyen hatású lehessen. Pesszimista a lakosság, sokan tragikusan látják jövőjüket Elégedetlenség és beletörődött- ség - nagyjából ezzel a két szóval írható le a lakosság többségének állapota, legalábbis egy most készült kutatás szerint. A Szonda Ipsos 80 ezer ember megkérdezésével, a szakszervezetek felkérésére készült kutatásából kiderül, hogy ősszel a lakosság 73 százaléka gondolta úgy: rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon. A közhangulattal a megkérdezettek 60 százaléka elégedetlen. Minden második magyar szerint a következő év a mostanihoz képest is lejtmenet lesz, 400-500 ezernél nem több azok száma, akik arra számítanak, hogy egy év múlva jobban élnek majd. Az adatok szerint az 55-60 évesek, a munka világából kikerültek csoportja egészen katasztrofálisnak látja a helyzetét, nincs közöttük olyan, aki javulásra számít, jelentős részük depressziós hangulatban van. A különböző foglalkozási csoportokat tekintve a szakképzet- len, fizikai munkakörben dolgozók 64 százaléka számít arra, hogy rosszabb lesz a helyzete, a valamilyen képzettséggel rendelkezők 45 százaléka is így látja a jövőjét. Mindössze négy százalék véli úgy, hogy javul az ország helyzete, ők jellemzően diplomások, a fővárosban élnek és szellemi munkát végeznek. Az 50-60 éves korosztály, a kisvárosokban, falvakban élők esetében tíz megkérdezett közül hatan arra számítanak, hogy tovább nő a munkanélküliség, egy évvel korábban ez az arány 31 százalék volt. A magyarok 55 százaléka nem kér egyik pártból sem, négy éve még a választásra jogosultak 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elmegy szavazni, ez az arány mára 27 százalékra csökkent. ■ Családok anyagi helyzete (saját megítélésük szerint) Kirajzanak a költségvetési felügyelők gazdálkodás Egyetemek, országos gyógyintézetek és múzeumok kontroll alatt A főszerep a minőségi mezőgazdaságé lesz Költségvetési főfelügyelőt rendelt ki a kormány több felsőoktatási intézményhez, így például azonnali hatállyal a Szegedi Tudományegyetemhez, 2012. január 1-jével pedig a Semmelweis és a Debreceni Egyetemhez. Januárban ugyanilyen biztos érkezik a Mátrai Gyógyintézethez, az Országos Korányi TBC és Pul- monológiai Intézethez, a Balatonfüredi Állami Szívkórházhoz, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézethez, valamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz. A cél a költségvetési források hatékonyabb felhasználása. A felügyelő véleményezhet a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatokat, intézkedéseket, kifogással élhet nagy összegű kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban, indokolt esetben javaslatot tehet az intézkedés felfüggesztésére. A kormányzat lépése nem meglepő: az államadósság nagy része, több mint 40 százaléka a Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetésében jelenik meg, nagyrészt az orvosi-egészségügyi centrummal rendelkező egyetemeknél. A legnagyobb tartozást ugyanakkor a Pécsi Tudományegyetem halmozta fel, adóssága 6,8 milliárd forint, ebből 60 napon túli 3,1 milliárd, de | az intézmény most nem kap fel- S ügyelőt. ■ A Szegedi Tudományegyetem januártól áll költségvetési felügyelet alatt Minőségi mezőgazdaságra van szükség, amely egészséges, biztonságos élelmiszereket állít elő. Ezt hangsúlyozta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára egy pénteki vitaülésen. Az államtitkár szerint a vidék- fejlesztési stratégiában hangsúlyos a helyi gazdaság, a helyi élelmiszer-feldolgozás erősítése. „Nem tömegben kell a mező- gazdaságnak gyarapodnia, hanem értékben, minőségben” - mondta az államtitkár, aki szerint olyan rendszereket kell megvalósítani, amelyek sokak számára munkát, megélhetést Kisvállalkozókat is támogatnak ezután. adnak, és stabilizálják a vidék gazdaságát, társadalmát. Az állami földek hasznosításával a kis, közepes és családi mező- gazdasági modellek kialakulását, a vidék társadalmi stabilizálását, a foglalkoztatást, a helyben lakó családok erősítését kívánják elősegíteni. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban még szabadon mobilizálható 200-250 milliárd forintból olyan élelmiszer-ipari beruházásokat is támogat majd a tárca, amelyek értékhatára alacsonyabb lesz az eddigieknél, hogy a kisebb vállalkozások is pályázhassanak. ■
