Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-25 / 276. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP mmmmmmmmummmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmmm mm 5 Görögök lehettek egykor Barcs névadói barca Kisiskolásként kapta a feladatot, nyugdíjasként fejtette meg imádott városa nevének titkát Ötven év kíváncsisága és huszonöt év kutatása után Harcos László azt állítja: megfejtette Barcs nevének titkát. A barcsi születésű, Franciaországban éló' férfi Barca és Trézéne című kötetében tette most közzé kutatásai eredményét. Nagy László- Kisiskolás voltam, amikor Király János tanító úr azt adta feladatként: kérdezzük meg a szüleinket, nagyszüleinket: tudják-e, hogy mit jelent Barcs névé? Kiderült, hogy még a legöregebbek sem tudják. Tanítónk elismerte: ez a mai napig rejtély. Haladtunk tovább a tananyaggal, de a fejemben el lett ültetve a gondolat: kiderítem, hogy honnan ered szülőhelyem neve. Harcos László ma már nyugdíjas és messzire vetette a sorsa a Dráva partjáról. Ötven év kíváncsisága és negyedszázados kutatás után most azt állítja: megfejtette a titkot. Úgy véli: jelentős római település volt itt, ahol görögök és rómaiak éltek együtt, s az előbbiektől származik az elnevezés.- Pannónia meghódítása a római birodalom számára sok szempontból előnyös volt, s ezek közül az egyik legfontosabb a hajóépítéshez szükséges ! • ! Shwa-133 görög kikötők lehettek a Fekete- téngeren. A szállítás biztonsága érdekében hidak, jelzőhelyek, katonai utak, egész erődítményrendszer épülhetett ki. Harcos László feltételezése szerint ennek kiindulópontja csakis Barcsnál lehetett. Egy gazdaságilag fontos kikötő és rakodóhely pedig nem maradhatott név nélkül. Úgy véli: a Dráva partján a rómaiakkal együtt görögök is élhettek szép számmal, mert mindkét oldala görög nevet kapott: Trezene, illetve Barca. Az előbbi egy ismert ógörög város után kapta a nevét, Barca pedig egy észak-afHun átkelés a Dráván CSAK FELTEVÉS Harcos László szerint is, hogy Attila hm uralkodó csapatai egykor, Itália felé tartva, a Dráván keltek át, s nem másutt, mint éppen Barcsnál Gondolatkísérletnek szánta ezt a Franciaországba távozott kutató, aki Galliában műkereskedőként teremtette meg anyagi. biztonságát. A már Franciaországban élő Harcos László 25 éven át kutatott tölgyfa kitermelése. A mai napig itt - a Dráva és a Száva vidékén - nőnek a legszebb és legnagyobb átmé■ rőjű tölgyfák B mondta lapunknak még a kötet megjelenése előtt Harcos László. - A víz is adott volt, hogy elszállítsák a faanyagot: a Dráván és a Dunán egészen a tengerpartig vihették. A végállomás talán a rikai, jó termőföldekkel rendelkező görög településsel névrokon. Mind a latinoknál, mind a görögöknél szokás volt ugyanis ugyanazon helységnév többszöri használata. A trezene szó jelentése nem más, mint a fák kidöntéséhez és hajóépítéshez használt szekerce, balta. Ezt az eszközt ezen a vidéken sűrűn használhatták. Trezene-ből aztán Trézenfóld lett, majd mára Terezinopolje, a határon túli első falu. A barca görögül és latinul egyaránt csónakot jelent. Csónakra nagy szükségük lehetett az itt élőknek, hiszen az uszályok kirakodása csak ezek segítségével történhetett. Harcos László szerint a görög Barca elnevezésből alakult ki az idők során Barcs mai neve. Úgy véli, ezt támasztja alá az is, hogy a magyar szótárakban a Barcs szó egyedül e település neveként ismert, s a gyökerével nem kezdődik másik szó. Ugyanakkor az idegen nyelvekben bőséggel találunk barc szótővel kezdődő szót, s ezek mindegyike egytől egyig tengerhez, folyóhoz, hajózáshoz kötődik. Történészek szerint nem zárható ki, hogy igaza van a lelkes amatőr kutatónak, azonban ezt csak további vizsgálattal lehetne megnyugtatóan bizonyítani. Mindenesetre rajta kívül ma még senki nem adott meggyőzőbb magyarázatot a Barcs szó eredetére.
