Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-04 / 258. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 4„ PÉNTEK PERCES INTERJÚ Bezárják a boltokat Utódok őrző emlékrote kutatás Régi fényükben az évszázados Fejlesztenék a térfigyelő rendszert Marcaliban A kereskedelem napja volt csütörtökön. Em- bertpróbáló idényen vannak túl a somogyi vendéglátósok és ke­reskedők.- Bár még bő hónap múlva kezdődnek az ünnepek, már most bőséges karácso­nyi kínálat fogadja az áru­házak vásárlóit. Milyen idényre számít?- Kétségkívül megkezdő­dött a ráhangolódás - mond­ta Kertész Rezső, a Kisosz megyei társelnöke. - Az em­berek jobbára még csak né­zelődnek, az árakat figyelik, összehasonlítják az akció­kat. A tapasztalat szerint az ünnepek előtti egy-két hét­ben vásárolnak.- Jut pénz ajándékozásra?- Igen, csak szerintem sok családnál szűkebb a ke­ret, mint korábban. Keve­sebb pénze van az emberek­nek, sok családban komoly gond a hiteltörlesztés. Most a vevők zöme jóval megfon­toltabban vásárol.- Csütörtökön volt a keres­kedelem napja. Milyen ne­hézségeket éltek át idén a somogyi vállalkozók?- Kevesebb elkölthető fo­rintja maradt az emberek­nek, ami kihat a kereskede­lem egészére. Becslések sze­rint legalább 50 somogyi bolt zárhatott be. Lehet, hogy előbb-utóbb kísérletet tesznek az üzlet újranyitásá- ra, ám ha a helyzet nem vál­tozik, újabb egységek jut­nak hasonló sorsra. ■ H. M. Kertész Rezső: a vásárlók többsége meg­fontoltan költi el pénzét Elhanyagolt sírkövek, elfeledett ősök a temetőben szűcs attila viszi polgármes­tertől megtudtuk: a temetőben több olyan 19. századi sírkő található, melyeket már nem gondoznak az utódok. Elha­nyagoltak, balesetveszélyesek, az önkormányzat tartja rend­ben lehetőségeihez képest. Kö­zülük az egyik legrégebbi sírkő újult meg most. Bíznak benne, hogy a Halmy család példájá­ra mások is fontosnak tartják, hogy megkeressék hozzátarto­zóik régi sírjait. Különleges alkalom: gyökereket kutató munka vezetett a viszi temetőbe. A Halmy család helyre is állíttatta a 163 éves síremléket Különleges alkalomra szólt az ima a viszi temetőben. Családtörténeti kutatás nyomán állítottak helyre egy 163 éves síremléket. Vigmond Erika-A családi és a nemzeti identitás alapja az emlékezés. S, ha nem emlékezünk, elveszítjük a múl­tat, a jelent, a jövőt. Alapvető szükség, hogy a magyarságnak küldetéstudata legyen a fennma­radása érdekében. A mi család- történetünk rengeteg olyat tartal­maz, ami erőt ad nekünk, hogy a küldetéstudatunkat erősítse - mondta a Szadán élő Dr. Halmy László professzor, nyugállomá­nyú dandártábornok, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, aki elsárgult iratok rendezgetése közben jutott el viszi gyökerei­hez. A temetőben meg is találta ükapja, Sabjáki Posgay Miklós táblaíró földbirtokos és családja sírkövét A 19. századi síremlék­nek azonban már csak a romjai voltak. A viszi önkormányzat is felkarolta a Halmy család restau­rálási kezdeményezését. Szűcs Attila polgármester elmondta: bár az anyagiakban nem tudtak támogatást adni, helyi sírköves ajánlásával, dolgozók biztosításá­val segítettek, s vállalták a folya­matos karbantartást. Molnár Ti­bor sírköves összeillesztette a tö­rött részeket, felfrissítette és kon­zerválta a köveket, megerősítette a korábbi írásjeleket. A sírkő fo­lyóírásának megfejtésében az Or­szágos Széchenyi Könyvtár kuta­tója, Vízkeletyné Ecsedi Judit se­gített. A síremléket Krafcsik Lász­ló látrányi plébános áldotta meg. Fejleszteni kell a térfigyelő kame­rarendszert. Ez az álláspontja a marcali képviselő-testületnek. A fő kérdés az: hogyan? A városban nyolc kamera figyeli a frekven- táltabb helyeket, a felvételek a marcali rendőrkapitányságon ki­alakított központba futnak be. ■ Fejleszteni szeretnék a térfigyelő rendszert Marcaliban. Jelenleg nyolc kamera figyel. Sütő László polgármester azt mondta: bíznak benne, hogy jö­vőre is lesz olyan pályázati lehe­tőség, amivel élni tudnak. Ha mégsem, azt sem tartja kizárt­nak, hogy esetleg a meglévő köt­vényből bővítenék a rendszert. Kitért arra is: az új önkormány­zati törvénytervezet lehetővé te­szi az önkormányzati rendészeti szerv létrehozását, bár egyelőre még nem látják ennek a belső tartalmát, amit külön jogszabály szabályoz majd. Sok múlik azon is, hogyan alakul az új rendésze­ti szerv és a rendőrség hatásköri megoszlása. Azzal számolnak, hogy az új rendészeti szervnél is állandó 24 órás felügyelet lesz, s akkor már miért ne figyelhetnék a kamerákat is? Ám lesz-e jogo­sítványa a rendészeti szervnek, hogy megnézze a felvételeket, amibe ma csak a rendőrség, vagy a közterület-felügyelet lát­hat bele - fejtette ki a polgár- mester, aki azt is előrevetítette: a város bejövő útjaihoz és a város­részekbe is szeretnének kame­rát, s egy pályázati alap létreho­zásáról is szó van, amire akár la­kóközösségek is jelentkezhet­nek kameraigényükkel. ■ V. E. Szakmai konferencián négy kistérség tanárai Lépre csalták a tolvajokat Ádándon a polgárőrök Az uniós támogatású „Négy kis­térség egy projekt” keretében szakmai konferenciát rendeztek a részt vevő középiskolai taná­rok, szakoktatók. A kaszói talál­kozón Horváth Zoltán projekt­menedzser elmondta azt is: az ösztöndíj program keretében 289 diák, mintegy 21 millió fo­rint támogatást kapott, szemé­lyiség fejlesztő foglalkozásokon 736 tanuló vett részt, a pedagó­gusok képzésük során eddig 385 tanúsítványt szereztek. A Marcali, Barcs, Kadarkút, Na­gyatád Szakképzési-szervezési Társulás intézményei a pályavá­lasztás, pályaorientáció, össze­hangolt képzési struktúra, közös intézményi rendezvények terü­letén tartják fontosnak az együttműködést. ■ V. E. Ádándon a helyi polgárőrök észlelték, hogy a közeli méhé­szetből származó hat kaptár egy pince mögött áll, amelyet minden bizonnyal ellophattak a méhészetből.- A bejelentés alapján folyta­tott adatgyűjtés igazolta a lo­pás tényét - tájékoztatott csü­törtökön Bíró Gábor megyei rendőrségi szóvivő. - S rövid időn belül eredményre is veze­tett; ennek révén egy 17 és egy 29 éves ádándi személyt gya­núsítottként hallgattak ki a Siófoki Rendőrkapitányság munkatársai. Peszt Péter, a megyei polgár­őrszövetség közölte: a helyi csa­pat már korábban is sikeresen részt vett a megelőző munká­ban. ■ Harsányt M. Lóháton bejárni a vadregényes Dráva-partját A magyar tudomány ünnepe al­kalmából a Duna-Dráva Nemze­ti Park Igazgatóság munkatársai színes előadások keretében mu­tatták be csütörtökön a nemzeti park különleges természeti ér­tékeit. Az előadók között talál­kozhatunk Hódossy Attila ter­mészetvédelmi őrrel, aki arról mesélt, hogy milyen bejárni ló­háton a Dráva-partját. ■ J. G. Friss tengeri levegő segíti a gyógyulást a marcali kórházban civil összefogás Négyszáz sótégla került a szobába; adományokból alakították ki a gyermekosztályon Négyszáz sótégla. Ennyi került a marcali kórház gyermekosztá­lyán újonnan kialakított só­szobába. Megfelelő folyadékke­zeléssel úgy húsz évig is kitart­hat. Ahmad A1 Bánná csecsemő és gyermekosztályának osztály- vezető főorvosa az átadó ünnep­ségen arról beszélt: nagyon sok légúti megbetegedést kezelnek, s az egészségmegőrzés miatt is régi álma volt már egy sószoba. Ám anyagi nehézségek álltak a megvalósítás útjába. Ami a kez­dő lépést adta: Öreglakon jóté­konysági bált szerveztek a só- § szoba kialakításáért. Az ebből 1 befolyt 331 ezer forint volt az el- | ső összeg, amit megkaptak, foly- s tatásként pedig a marcali kór­Adományokból és felajánlásokból alakították ki a sószobát Marcaliban Sószobát adtak át a barcsi Szivárványban is SÓSZOBÁBAN JÁTSZHATNAK és tanulhatnak ezentúl a barcsi Szivárvány Módszertani Köz­pont tanulót A Lovagok a Kórházakért Alapítvány 2 mil­lió forintot adományozott az intézménynek a szoba kialakí­tására, ahol krónikus légúti betegek, asztmások, hörgő tá- gulatos, náthás, hörghurutos fertőző betegek gyógyulását gyorsítja meg az itt kipárolgó só. Szemere Márta igazgató el­mondta: miután az intézmény­ben halmozottan sérült és kü­lönböző sérülés specifikum­mal érkező gyerekeket látnak el, ez a szoba sokat segít a megelőzésben és a gyógyulás­ban. Hozzátette: nemcsak az intézmény tanulói-dolgozói, hanem bárki igénybe veheti majd. Ivánfl Ferenc gyermek- orvos elmondta: Barcson és környékén hasonló lehetőség nincs. Douglas Walker Dániel alapítványi elnök arról be­szélt: a lovagrend eredete a ke­resztes hadjáratokhoz vezethe­tő vissza, a kórházakat, eleset­teket segítették. Ezer év óta eb­ben a szellemben dolgoznak házhoz tartozó körzetből más önkormányzatok magánszemé­lyek, vállalkozók is támogatták az elképzeléseket. Az előzetes becslések úgy hétszázezer fo­rintra tették a sószoba kialakítá­sát, azonban a pénzadományok mellett, volt aki a munkájával, más a berendezésben, vagy ép­pen anyagfelajánlással segített. Ezért nehéz konkrét számvetést adni. Antal Gabriella a kórház fő­igazgatója elmondta: nem akut betegek gyógyításáról van szó, hanem rehabilitációról. A gyer­mekorvosok szakrendelésen is eldönthetik: mely gyermekek­nek van szüksége a sószoba tengeri levegőjére. ■ V. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom