Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-19 / 271. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011 NOVEMBER 19., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP takáts gyula-hagyatéka A megyei levéltár dolgozza fel az idén száz éve született, három esztendeje elhunyt költő-író eddig nem látott gyermekkori írásait, rajzait, naplóit NEM LESZ TÖBBET VAKARICSKÓ... Korábban sosem látott- olvasott-ismert dokumentumok kerültek elő az idén száz éve született, s vasárnap három éve elhunyt Takáts Gyula hagyatékából. Vas András Eddig is tudták róla, hogy első rajzait Rippl-Rónai József értő felügyelete mellett készítette, s hogy első verseskötetéről a Nyugatban Radnóti Miklós jegyezte a kritikát. S hogy Babits Mihály bíztatta újabb és újabb írásokra, de ismerte József Attilát is, mint ahogyan az elmúlt nyolc évtized magyar irodalmából tulajdonképpen mindenkit. Vagy legalábbis mindenkit, aki számított S ha személyesen ritkábban is találkoztak, de kiterjedt levelezést folytatott velük, mint ahogyan kora művészeivel is. Utóbbira bizonyíték több tucatnyi barna doboz, mely írt és kapott leveleit tartalmazza, most már katalogizálva. Találomra nyitjuk ki az utolsót, melyben Vas Istvánhoz, az egykori egyetemista társ Weöres Sándorhoz, aztán Zelk Zoltánhoz, Schöpflin Aladárhoz, Tatay Sándorhoz vagy Szabó Lőrinchez írt sorait olvashatjuk. Egy másik tároló a Szerb Antallal váltott leveleket tartalmazza, aztán ott a többi, főként a hetvenes-nyolcvanas években születettek, melyek még feldolgozásra várnak. Mert óriási a hagyaték, melyet a száz esztendeje született, s vasárnap immár három éve elhunyt író, költő, műfordító a városára hagyott. S melyből nemcsak a már befutott, ismert költő életének-munkásságának pillanatai elevenednek meg, hanem a rengeteg dokumentum elvezet a kezdetekhez, az eddig kevésbé ismert gyermek-tinédzser Takáts Gyulához. A kezdetekhez. Amikor Balázs Jánossal karöltve Rippl-Rónaihoz jártak rajzórákra. Előttünk az album, skiccekkel, vázlatokkal a húszas évek elejéről, lapozgatjuk bőszen, aztán félretesszük, mert máris újabb látni-, pontosat)ban olvasnivaló akad. „Egyszer egy tót legény elment halászni, fogott egy hallat, elő i. vette a bicskáját és elkezdte vakarni, azt mondta, hogy arany a pikkejének, és eltette. Hát egyszer a hall kiugrott a kezéből. Erre a szegény tót így könyörgött, 1 Potyszem karász nem lesz többet vakaricskó. ” A tót legény című rövidke írás a Vicces mesék című, 1920-21-es füzetből származik - a jobb margón a Magyar hiszekegy olvasható elmosódva -, melybe az akkor kilenc-tíz esztendős fiúcska kalandosnak, illetve humorosnak talált történeteit írogatta, előbbiek egy része az egzotikus Afrikában játszódik, utóbbiakban gyakran felbukkanó főszereplő pedig egy bizonyos A tót... Tizenkét évesen viszont már a komolyabb történelem vonzza, egy másik füzetben megtaCsóti Csaba levéltáros Takáts Gyula doktori diplomájával: rengeteg feldolgozatlan dokumentum került elő a hagyatékból l Korhű termán a barátoktól a meghurcolt költőnek Példamutató együttműködés hagyatékügyben adjuk tudtára dzkiknek illik ezen levelünknek rendiben hogy Takáts Ibrahim szandzsákbégnek a győzhetetlen Padisah - fenséges híre tartós legyen - kaposvári régiségtárában vitézkedő szerdáénak s az Próféta bülbülszavú énekesének az mi jókivánalmaink gyöngykoszoruját lábai elé helyezzük. KANYAR JÓZSEF ÉS LEIDECKER JENŐ levéltárosok, a költő két barátja lepte meg Takáts Gyulát az 1395. Moharrem . havára datált török parancslevéllel, amikor a legsötétebb Rákosi-korszakban, 1953- ban Takáts lyula költészetét méltatlan támadás érte. A szatirikus hangvételű, őt az „értet- lenekkel” szemben támogató, 17. századi stílusban és írásképpel, korabeli papírra írt támogató úgynevezett fer- mán is a hagyaték része. ÉLETEM ÉS MUNKÁSSÁGOM nagyrészt Kaposvár városához kötődik. Ez a város adta és indította mindazt, ami szellemi és fizikai valóságával írásaimat ma is szólítja - olvasható Takáts Gyula végrendeletében, abban a végakaratban, melyben a Kossuth-, Baumgarten- és József Attila-díjas költő, író, műfordító a somogyi megye székhelyre hagyta házát és ingóságainak jelentős részét Utóbbiak között olyan iraté kát, dokumentumokat, me lyek nemhogy publikálva nem lettek mostanáig, de gyakran létezésükről is csak a legszűkebb családi kör tudott - esetleg még ők sem. A HAGYATÉK GONDOZÁSÁRA példamutató együttműködés született Kaposvár, a hagyatékot gondozó, és Gyula bácsi emlé két ápoló Berzsenyi Társaság és a megyei levéltár között - mondta Egerszegi Edit, a Takáts Gyula Emlékházat működtető Berzsenyi Társaság titkára. - A hagyaték feltárása és rendezése lehetővé teszi a költő életművének teljes körű feldolgozását, valamint lehetőséget ad irodalom- és helytörténeti kutatásokra, melyeket nemcsak hivatásos irodalmárok, hanem kaposvári egyetemisták részére is lehetővé szeretnénk tenni. A takáts-hagyaték rendezéséhez a Somogy Megj'ei Levéltár nyújtott szakmai segítséget kellékek, illetve Csáti Csaba levéltáros személyében. AZ EMLÉKHÁZBAN ŐRZÖTT iratok a nemzeti kulturális örökség részét képezik - jelentette ki Bősze Sándor, a megyei levéltár igazgatója. - Intézményünk az elmúlt hatvan évben a történeti iratok mellett kitüntetett figyelmet fordított a helyi kultúra kiemelkedő alakjai hagyatékának őrzésére, gondozására. Különösen igaz ez Takáts Gyulára, aki nemcsak a múzeum igazgatója, de a levéltár egykori vezetője, Kanyar József jó barátja is volt, ezért is volt számunkra különösen érdekes és izgalmas, hogy szembesülhettünk a költő, kanyar József, valamint egy másik korabeli levéltáros, Leidecker Jenő barátságának személyes dokumentumaival. láljuk az elbeszélést a várnai csatáról, aztán az 1925-ös cserkésznapló akad a kezünkbe. Iniciáléval indított történetek, hozzájuk rajzok - ekkor még láthatóan nem tette le voksát egyértelműen a toll vagy az ecset mellett. „Virágzó cserép muskátli. Mely szinte jellemezte a táborban folyó virágos szép életet Az egész tábort egy nyüzsgő hangyabolyhoz lehetett hasonlítani. Egyik fiú sem volt itt munka nélkül. Alig vártam, hogy lemehessek a kis- Magyartenger partjára és testemet megfürdessem csobogó habjaiban. Egy kis idő múlva le is mentem. Az út egy kis nádas, mocsaras réten vezetett el. Amint leértem mindjárt meg is füröd- tem. Fürdőzés után felmentem, a táborba. Nemsokára sorakoztunk ■ ebédre, ami meglepőül jó volt ” Hogy mennyit számított egy év, jól mutatja az 1926-os Diákélet címet viselő kockás füzet: az ebben szereplő írások stílusa már jóval letisztultabb, a fogalmazás is precízebb, azaz remekül nyomon követhető az ifjúkori fejlődés. „ Egy nagy tálca volt a kezében és rajta valami jó harapni való volt Letette az asztalra és bíztatta a diákokat, hogy vegyenek. Nem kellett bizony sokáig biztatni a diákokat mert olyan éhesek voltak, mint a kiéhezett farkasok. Letelepedtek az asztal körül és az ennivalót jó nagy étvággyal elfogyasztottak. Mikor már megették, bejött Varga uram felesége és kivitte a maradékot Ami ugyan nem nagyon maradt inkább az edényeket és az evőeszközöket vitte ki. A diákok jó estét kívántak házi asszonyuknak." Két évvel később már hiva- * talosan is írónak számított, igaz, még nem szépirodalmi értelemben, ám a Somogyi Újság által a 17 esztendős Takáts Gyula részére kiállított újságíró-igazolvány már mutatja, az ifjú végleg letette voksát a penna mellett. Melynek ékes bizonyítéka egy 1937. december 5-i írás az Új Somogybán, melyben megjelent az első hivatalos kritika az első kötetéről, a Kakuk a dombon-ról. „ Örömmel és lokálpatrióta büszkeséggel olvastuk végigazt a verseskötetet. (...) A szerzője a helybeli tanári rend egyik kiváló tagja, || Takács Gyula. Verseinek tematikája pedig nagyobbrészt somogyi ■ vonatkozású és így több okunk is van arra, hogy kötetét szíves szeretettel forgassuk. De a kiváló poétára a helyi vonatkozások nélkül is fel kell figyelnie a kaposvári iroU dalmi köztudatnak, hisz Takács II Gyula az új magyar líra nemzedék váltásában jelentős helyet fogai el. Már rég felülemelkedett H a vidéki dilettantizmus határán és verseivel a legelőkelőbb folyóiratok hasábjain találkozhatunk. Az újabb magyar antológiákból | neve nem hiányzozhatik és aki majdan megírja a mai kor lírájának történetét, annak számot kell adnia a somogyi költő művészetéről is" Indulásnak nem rossz ajánlólevél. Amúgy az Új Somogy ugyanezen száma adott hírt egy óriási tragédiáról: József Attila haláláról - ennél megindítóbban nem kapcsolódhat egymáshoz két költői pályát. A vég és a kezdet sorsszerű találkozása...
