Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-18 / 270. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 18., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Megkésve, de ma utalja a megye az elmaradt költségtérítést Vasút: jövőre is zötyögünk somogy Gyorsítás helyett sok helyütt lassítják a szerelvényeket (Folytatás az 1. oldalról) A Somogy megyei önkormány­zatnál elmondták: bár a bére­ket ki tudták fizetni és az étke­zési utalványokkal sem marad­tak adósaik a dolgozóiknak, az utazási költségtérítések kifize­tésével valóban van elmaradás. Veres Zoltán sajtófőnök el­mondta: a szociális szférában nincs tartozása a megyének a alkalmazottai felé, a hivatali dolgozóknál azonban az októ­beri kifizetés elmaradt, és ha­sonló a helyzet az oktatás és gyermekvédelem terén is; né­hol szeptember, másutt októ­ber óta késik a költségtérítés.- Köztudott, hogy feszített gazdálkodást folytat az idén a Somogy megyei önkormány­zat, ez a magyarázata a kifize­tések késedelmének - mond­ta Veres Zoltán. - Jó hír azon­ban, hogy a mai nappal meg­történik a pénzek utalása, minden érintett dolgozó meg­kapja az elmaradt költségtérí­tést. A megyei sajtószóvivő eh­hez kapcsolódóan azt is közöl­te: az évből hátralévő - novem­beri és decemberi - béreket is időben ki tudja fizetni a me­gyei önkormányzat, ennek a fedezete már rendelkezésre áll. ■ N. L. (Folytatás az 1. oldalról) Néhányan fogcsikorgatva veszik tudomásul a menetrend terveket. Egyik olvasónk nehezen érti, hogy milyen megfontolások miatt döntött a vasúttársaság a jövő évi járatkialakítás mellett? - Bár a menetrendi egyeztetésekkor még négyórás ütemről volt szó, nap­közben nyolc órán keresztül nem jár majd semmi Barcs és Gyéké­nyes között - írta olvasónk. A vas­úttársaság honlapján a napokban megjelent jövő évi menetrendből az derül ki, hogy reggel 7.25 és és délután 15.25 között felháborító módon egyáltalán nem közleke­dik majd itt vonat péntek és va­sárnap kivételével. Azt is felrótta: visszafelé Gyé­kényesről 15.15-kor induló se­besvonat jár hetente csak két­szer, így - szerinte - hat és fél óra szünet tátong a vonatok kö­zött. Az illető úgy érzi: ezzel ösz- szefüggésben romlik a helyzet a Pécs-Barcs szakaszon is. Olvasónk azt is jelezte: ezen felül továbbra sem lesz olyan já­rat, ami a diákokat hozná be Barcsra reggelenként a tanítási idő előtt opümális időpontban Gyékényes felől. Szerinte ilyen rossz és elégtelen kínálat talán még sohasem jellemezte Dél-So- mogy vasútját. Az illető azt is furcsának találja, hogy például Babócsáról naponta lehet majd átszállás nélkül Bécsbe utazni, ám ahhoz, hogy valaki vasúton elérhesse Vízvárt, akár 8 órát is várnia kell. Az illető úgy vélte: a Pécs-Barcs-Gyékényes vasútvo­nal körüli változtatások már- már a közröhej kategóriájába tartoznak. Ebben a formában a vasút fennmaradása erősen két­séges. - Gyékényesre utazók már jelezték, hogy rosszabb lesz a menetrend - jegyezte meg csü­törtökön Kozma László, Vízvár polgármestere. - Idén még a közlekedési helyzet nem rossz, igaz, ezért sokat küzdöttünk a tömegközlekedési cég illetékese­ivel. Ebből hajszálnyit sem akarunk engedni. Megkerestük a vasút­társaságot is. Hackl JÜ Mónika osztályvezető, a MÁV ZrL Kommunikációs Igazgatósá­gának vezetője csütörtökön kö­zölte: az utasok megfelelő kiszol­gálásának érdekében a megol­dási lehetőségek vizsgálata je­lenleg folyamatban van, várható­an a közeljövőben születik dön­tés. - Fura változásokra máshol is sor kerülhet - erre egy vas­utas hívta fel a figyelmünket. A kora este Kaposvárról Fonyódra induló szerelvény eddig bevárta a dombóvári járatot, jövőre vél­hetően búcsút inthetünk ennek a lehetőségnek. ■ Harsányi M. Nőhet az utazási idő, csökken a sebesseg A FONYODI VONALON bizonyos esetekben nagyjából 5-10 perc cél nőhet az utazási idő - tud­tuk meg az egyik vasutastól - Mindez a vasúti pálya állapo­tára vezethető vissza. Pamuk és Fonyód között jórészt órán­ként 40-60 kilométeres sebes­séget engednek a vonatoknak. szerinte a KaposvárSiófok vonalon sem rózsás a helyzet A megyében más szakaszokon is problémát jelent a sebesség korlátozás. Kínában is megkedvelték a balatoni vörösbort konyári A Távol-Keleten sem vetik meg a jót, ínyencek isszák a somogyi szőlő levét Nagy sikert arattak a balatoni borok Hongkongban is (Folytatás az 1. oldalról) Megy-e ezek után a balatoni bor a Távol-Keletre? - kérdeztük a 2008-ban az Év termelőjének választott szakembert hazaér­keztél követően, aki azt felelte: nem csak ezek után, már most is. - Hongkongban és Kínában is isszák már a Konyári-borokat. Elsősorban hongkongi ínyencek számára rendelik a drágábba­kat, így a pávát, a sessiót, a vö­rös loliensét, vagy a János-hegyi kékfrankost. Sanghaj környé­kén az evangélista, a tulipán, a vörös loliense és a sessio fogy, ott is elkönyveltek bennünket úgy, mint a minőségi borok szál­lítóit. A Távol-Keleten szinte csak a vörös megy, a statiszti­kák szerint nyolcvanöt száza­lékban azt isszák. Konyári János szerint esély van ugyan rá, hogy a hongkongi borkiállítás után még több lelle- kishegyi bor indulhat útnak ar­ra felé, ám ez sok mindentől függ. - Tény, hogy a kínai még egy forrongó, erjedő, nem éppen kialakult piac - tette hozzá. - A kiállításon sokféle látogató meg­fordult, keresték az olcsó boro­kat éppen úgy, mint a drágábba­kat. Áz is feltűnt, hogy a két év­vel ezelőttihez képest sokkal na­gyobb területen rendezték és jó­val több volt a kiállító is. Tizenegy magyar termelő és kereskedő vett részt a vásáron, ahol 934 egyéni kiállító mutat­ta be kínálatát megközelítőleg 40 ezer látogatónak. A magyar borok iránt kiemelkedő érdek­lődést tapasztaltak a szomszé­dos spanyol és portugál nemze­ti standokkal összehasonlítva is. A hongkongi magyar megje­lenés záró eseménye a patinás China Club-ban rendezett bor­vacsora volt, amelyen a kantoni konyha kilenc hagyományos fo­gásához párosított magyar bo­rokat kóstolhattak a meghívott vendégek, köztük a helyi veze­tő szaklapok főszerkesztői, új­ságírói, a hongkongi kormány és a külföldi diplomáciai testü­letek prominens képviselői, va­lamint a főszervező importőr­cég ügyfelei. Elhangzott: a Hongkongba és Kínába irányu­ló borkivitel már néhány hagyo­mányosabbnak mondható euró­pai exportpiacunkat is megha­ladja, ellensúlyozva ezzel a vál­ság okozta európai értékesítési nehézségeket. ■ Fónai Imre JEGYZET MÁRKUS KATA Egyenlítőnyi sárga csekk azt írja, na nem az újság, hanem az egyik kommuni­kációs ügynökség legfris­sebb tanulmányában: hiába drága és kényelmetlen meg­oldás, naponta egymillió sárga csekket adnak postá­ra Magyarországon. Ez csak 2008-ban 282,2 millió dara­botjelentett, s ha ezeket a befizetett csekkeket egymás mellé helyeznénk, ez a sár­ga csík 59 ezer kilométer hosszúságú lenne, másfél­szer érné körbe a Földet. csak somogybán körülbelül 234 ezer sárgacsekkes ügy­fele van az egyik legna­gyobb közműszolgáltató­nak, pedig ez a fizetési for­ma jár a lehetőségek közül a legnagyobb anyagi ráfor­dítással. S egy nemrégiben megjelent tanulmány sze­rint évente akár 70-85 milli­árd forintot is meg lehetne spórolni az ország számára, ha a postai sorbanállás he­lyett más megoldást válasz­tanának az emberek. amúgy nem tartozom a ne­hezen változtató emberek közé. A fizetnivalóimat mégis csekken fizetem min­den hónapban. Ennek pedig a bizalmatlanság az első számú oka. Bevallom, a szolgáltatókkal van elsősor­ban bajom. Főleg, miután egy általam befizetett csek­ket nemes egyszerűséggel nem könyveltek le, majd a következő hónapban azzal együtt próbálták behajtani rajtam az aktuális fizetniva­lót. Na mármost, a szolgál­tatót ismerve, ha akkor le­emelik a számlámról a dí­jat, talán ma is futhatok a pénzem után. így meg a szolgáltató korrigált, én fi­zettem. A jogos összeget, s hogy az országnak spó­rolhatnék 85 milliárdot? Ta­lán még érdekel is. Mégis maradok a hagyományos megoldás mellett. Egészen addig, amíg azt érzem, hogy én vagyok a szolgáltatóért. S nem fordítva. Ebadó: januártól drágábban csóválja kutyavilág Szubjektív a megítélés, követhetetlen a befizetés felhasználása Végóráit éli a somogyi területfejlesztési tanács Készíthetjük a pénztárcánkat az ebadóra. Az Országgyűlés hétfőn nagy többséggel megszavazta az állatvédelmi törvény módosítá­sát. Eszerint az önkormányzatok évente hatezer forint ebren­dészeti hozzájárulásra tarthat­nak igényt a tulajdonosoktól, amely veszélyes kutya esetén el- érheü akár a húszezer forintot is. Veszélyesnek azon kutyák minő­sülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy „fizikai vagy pszi­chikai állapotuk alapján feltéte­lezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak”. Somogybán több mint százezer kutya van. Azok gazdái érintettek. Áz új törvény szerint az ivartalanított ebek is adómentessé válnak. Ez azonban nem olcsó mulatság. - Az ivarta- lanítási költsége 10-15 ezer forint kan kutya esetén, a szukáknál ez 20 ezer forint körül alakul, de ez állatorvos- és technikafüggő - mondta Szujóné Ponyi Andrea barcsi állatorvos. - Az ivartalaní­tott állatok ápolása igénye azon­ban nagyobb, mellékhatásaként a kutyák elhízhatnak, és olykor a szuka kutyáknál hormonhiány okozta vizelet csöpögés alakulhat ki. A szakember szerint jól át kell gondolni, hogy valaki az ivartala- nítást választja-e. Ha valaki tenyé­szetni akarja a kutyát, akkor nem érdemes, ráadásul hat hónapos kor alatt nem javasolt Az érem két oldala szerint a pozitív része, Kutyavilág jön: még több lesz majd hogy nem lesz felesleges szapo- a kitett eb, mert nem lesz rá pénz rulat, de tudni kell, hogy minden műtétnek van kockázata. Az önkormányzatok végül maguk dönthetik el, hogy besze­dik-e a hozzájárulást vagy sem. Az még azonban nem világos, hogy a beszedett adót vissza kell-e forgatni állatjóléti felada­tok finanszírozására. Újdonság­nak számít az is, hogy a veszett­ség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti feladatok elvégzése érdekében az önkor­mányzatok háromévente, leg­alább egy alkalommal végeznek ezentúl ebösszeírást. Itt a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, és a gazdik nevét, címét, telefonszámát, elektroni­kus levélcímét rögzítik. ■ J. G. (Folytatás az 1. oldalról) Gelencsér Attila a tanács elnöke azt mondta: a területfejlesztési tanács munkáját a megyei köz­gyűlés veszi át. A tanács nem szűnik meg, hiszen a korábbi pályázatokról rneglevő fenntar­tási kötelezettségének a jövőben is eleget kell tennie. Forrásel­osztó szerepe szűnik meg, kom­petenciájában változik, ugyan­úgy mint az ügynökség, illetve a regionális területfejlesztési ta­nács. Bonyolítja a helyzetet, hogy a regionális fejlesztési ta­nács és az ügynökség forrásai nem nemzeti költségvetésből származnak, hanem európai uniósból. Ráadásul a szerződé­sük 2015-ig szól. A megyei köz­gyűlések dolga és felelőssége abban lesz, hogy használják az ügynökségek tudását, és az eu­rópai uniós pénzeket építsék be a tervező munkába. Egy hat - éves területfejlesztési terv elké­szítése a feladatunk, mely a 2014-2020 közötti időszakra vo­natkozik. Gyakorlatilag előre­hozzuk a döntést, hogy ne ötletelés, politikai lobbi érdekek determinálják őket. Ne fordul­hasson elő, hogy egy intézmény­re több milliárd forintot költünk, majd két, három év múlva be­zárjuk, megszüntetjük. Logikus, ésszerű, előre tervezett, és ol­csóbb területfejlesztésben gon­dolkodunk. ■ F. Szarka Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom