Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-14 / 266. szám

5 SOMOGYI HlRLAP - 2011. NOVEMBER 14., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Savanyó Jóska és a rosseb-csárda őrzik a Balaton népdalait A közönség és az előadók együtt énekelték a Hej, halászokat Felújított templom fogadhatja a somogyszobi reformátusokat Versbarátság TIZENNEGYEDIK ALKALOMMAL szervezett az általános- és kö­zépiskolások számára vers­es prózamondó versenyt a Kaposvári Magyar-Román Baráti Társaság szombaton az Agámban. Csaknem het­ven diák érkezett a versenyre a határon innen Somogyfajsztól Nagyatádig, valamint a hatámn túlról Déváról és Köröstárkányból. A másodikos-negyedikes kor­osztályban első lett a homok- szentgyörgyi Kertész AdéL Az ötödik-hatodikosok közt a kaposvári Toldi iskola diák­ja, Szalay Szabrina szerepelt a legjobban. A hetedik-nyol­cadikosok korcsoportjában két első díjat adtak ki, a köröstárkányi Oláh Kingá­nak és a nagyatádi Kardos Petrának. A középiskolások között a táncsicsos Mászi Anikó volt a legeredménye­sebb. Buzinkay Gyuláné amatőr festő különdíját szin­tén a köröstárkányi Oláh Kinga kapta. Márkus kata nap végén pedig megadták a módját: a négycsillagos Hotel Wellamarinban tartották a gá­lát. A legfontosabb azonban, ami a NABE-rendezvény címe Is volt: Őrizzük a Balaton nép­dalait. Büszkék a hazai galambászok a neveltjeikre balatonlellei kiállítás Európai megmérettetésben is helytállnak a hazai kisállattenyésztők- Európa szintű összevetés ese­tén sincs szégyenkezni valója a magyar galambtenyésztőknek, közel negyven galambfajta köt­hető kimondottan az országhoz - mondta Uhrner Antal. A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének elnöke az előttük álló feladatok mellett szólt az utánpótlás-nevelés fon­tosságáról is a hétvégén Balaton- lellén a XII. Nemzeti Fiatal Ga­lamb és Kisállat kiállításon. A kétnapos rendezvényen, amelynek az iskola sportcsar­noka adott otthont, 39 egyesület A legszebb galambjaikat mutatták be Balatonlellén a tenyésztők. Tizenkettedik alkalommal rendeztek kiállítást 100 tenyésztője 668 galambbal szerepelt: 26 tenyésztő ért el faj­ta győztes címet az országos megmérettetésen, tudtuk meg Futó Gábortól, a Balatonlelle, Ba- latonboglár és Környéke Ga­lamb és Kisállattenyésztők Egyesületének elnökétől. A kiál­lításon a galambok mellett dísz­madarakkal is találkozhattak az érdeklődők: Galambot, baromfit, papagájt, de még nyulat is kínál­tak eladásra az iskola udvarán, az országos kiállításhoz kap­csolt kisállat vásárban. ■ Márton László Ivós fajta lehetett a balato­ni halász, számos népdal maradt fenn róla - bizo­nyosodhattunk meg erről szombaton Zamárdiban. Fónai Imre Például:„Háborog, zúg a Bala­ton, száz keszeg árát mulatom”. Vagy: „Még azt mondják, bort iszik a halász.” Kicsik és nagyok is őrzik a Balaton népdalait: héteszten­dős volt a legfiatalabb, nyolc­vanegy éves a legidősebb je­lentkező a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) balatoni népdalversenyére, mellyel egy több mint tíz évvel ezelőtti kez­deményezést élesztettek újjá. Jöttek Zalaegerszegről, Herendről és Kislődről is, a legnépesebb kategória persze a gyerekeké volt: huszonötöt juttatott a Dévai-Nagy Kamilla előadóművész vezette zsűri a döntőbe. A füredi Udvari Csen­ge például a jól ismert „Hej, ha­lászok” kezdetű dal mellett ar­ról énekelt, hogy „Zöld búzá­ban nevelődik a kígyó”. Tíz népdalt kellett hozni minden indulónak és a zsűri választot­ta ki, hogy melyiket adják elő ezek közül a zamárdi közössé­gi házban. „Szőlősgyöröki rosseb-csár­da, miért van úgy körülállva? Azért van úgy körülállva, be­tyár iszik, a csárdába” - dalolta Izgalmas percek a bemutatkozás előtt. Balatoni népdalokat énekeltek a fiatalok Zamárdiban Szűcsné Sallai Margit, de a ba­konyi betyárvilágot többen is megidézték, így például: „Szé­pen szól a csabrendeki nagy­harang... csak azt verik mind a négy oldalára: rab leszel te Savanyó, nemsokára”. „Egyet ittam én a Balaton vi­zéből" - letűnt időkről szólt ez az ének is, Pavlényi Katalin da­la azonban alighanem örökké aktuális: „Menyecskének bekö­tik a fejét, búbánattal éli az éle­tét.” Megelevenedett „Ferenc Jóska rezes bandája”, Dolbert Ferenc citerán kísérte magát, miközben azt énekelte, hogy „Hüccs ki disznó a berekből." Amikor szünet volt, a közön­ség és az előadók együtt zendí- tettek rá a Hej, halászok-ra, a Szép Sándor református lelkész hálaadó istentiszteletet tartott a somogyszobi református temp­lomban, hisz néhány hónap alatt kívül-belül megújult Isten háza. Szinte a reformáció kezdete óta voltak hívei az új hitnek Somogy- szobon. A templomot 1837-ben kezdték építeni, mely több átala­kítást is megélt. Luther és Kálvin követői korábban közösen tartot­tak fenn templomot és iskolát. A prédikátorok és a tanítók emléké­re a pihenőparkban alakítottak ki névtáblás emlékhelyet A felújítással megőrizték a ré­gi falak egyes maradványait. A legidősebbek visszaemlékeztek, hogy festett volt a mennyezete, így most azt is csillagok borítják. Olvashatóvá vált egy 1877-es fel­irat is: „E hely nem egyéb, mint Istennek háza és a mennyeknek kapuja”(Mózes) A lelkész, áld hetente jár is­tentiszteletet és hittant tartani Somogyszobra, elmondta: régi mondás szerint „a kő megma­rad”. A munkálatok során sok elkoptatott kövezetei találtak, melyek bizonyítják, valaha so­kan jártak az istentiszteletekre. Spanics Katalin helyi alkotó egy Kálvin szobrot ajándékozott a templomnak, melyet az épület előtt helyeztek el. Nagy Csaba református esperes a kivitele­zőket és a hívek önfeláldozását dicsérte: ez a másfélszáz tagú gyülekezet hatalmasat alkotott Isten segedelmével. Az igehirde­tést követően az egyházmegye lelkészei osztottak áldást, majd szeretet-vendéglátásra hívták a megjelenteket, györke József Önfeláldozó hívek. Megújulhatott a somogyszobi református templom Tojásra pálinka, avagy továbbra sem érdemes kijózanodni fesztivál Megint utószezon volt legalább egy hétvégére a Balaton fővárosában, a siófoki víztorony tövében Tojásra pálinka: megint „utó­szezon” volt egy hétvégényire Siófokon, a tojásfesztivál után egy hónappal pálinkafesztivál­ra verték föl a sátrakat a vízto­rony tövében. El is kélt a lélek­melegítő, igaz, akadt, aki a for­raltborosnál állt sorban és nyil­ván nem tévedésből. Négyszáz forint volt két cent pálinka át­lagára a standoknál, persze az áfonya, meg a berkenye ötszáz­ötvenet, a vadkörte meg már hatszázat kóstált. Hozzáértő mondta az egyik sátor árnyé­kában, hogy az egész ország­ban nincs annyi berkenye meg vadkörte, amennyi ilyen pálin­kát főznek újabban, mert eze­ket állítólag jobban el lehet ad­A hideg ellen nincs jobb, mint egy jó erős hazai pálinka. Siófokon sokfélét kínáltak a fesztiválozóknak ni manapság, mint a hagyomá­nyost, a szilvát, cseresznyét. Ki tudja, mindenesetre a legtöb­bet éppen szilváért meg körté­ért kérték a siófoki víztorony tövében, hétszáz jó magyar fo­rintot - igaz, a hatvan foko­sért... Sült malac, sült gesztenye, kecske- és juhsajt, kürcsi ős­kalács, Gangsta Zolee, Lagzi Lajcsi; mi szem-szájnak inge­re. A „búcsúsokat” is beenged­ték, az egyik árus előtt egy nagymama azt mobilozta ha­za: „Nórikám, nem kell a gye­reknek egy szép sapka?” Jól termő gyümölcsfa nélkül sose lesz pálinka, tudtuk meg Cseresznyés Tibor előadásá­ból, aki a pálinkafőzés rejtel­meibe próbálta beavatni a né­pet - nyilván mióta adómentes nemzeti ital lett, minden sarok cefrétől illatozik. Az ám, a cef­re: a főzőmester szerint negy­ven százalék a jó alapanyag (de nem ám a lehullott, rohadt gyümölcs, hanem az érett, tisz­ta), negyven százalék a jó főző­üst és csak húsz százalék a tu­dás, ennyi a pálinkafőzés titka. Vagyis: aki eddig nem pró­bálta, nosza. Ahogyan Geszti Péter mondta a nyáron a siófo­ki Coke Clubon a Pálinka sun- rise című nótájuk mondaniva­lóját összefoglalva: „Kelet-Eu- rópában nem érdemes kijóza­nodni.” ■ Fónai Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom