Somogyi Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-10 / 263. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Szakszemélyzeti vízkára mar csak a fővárosban kérhető pótidőpont Somogyi erdészek kérdezik: mi­ért kell a megyén túlra utazniuk, hogy továbbra is tevékenyked­hessenek erdészeti szakszemély­zetként? Ahhoz ugyanis, hogy ezt megtehessék, kötelezően részt kell venniük egy szakszemélyze­ti továbbképzésen, ám értesítés hiányában jónéhányan lecsúsz­tak a Kaposváron szervezett ok­tatásról, s a megyehatáron túlra, többnyire Budapestre tudtak je­lentkezni a több napos képzésre. Miért nem tudta az MGSZH Erdé­szeti Igazgatósága úgy szervezni a tanfolyamot, hogy mindenki a lakóhelyén tehessen eleget a kö­telezettségének? ■ Az erdőtörvény vonat­kozó rendelete írja elő a kötelező vizsgát. A hatályos erdőtörvény rende­lete alapján jogosult erdészeti szakszemélyzet csak az lehet, aki meghatározott továbbképzé­seken részt vesz - tájékoztatott juhász Tibor kormánymegbízott megbízásából Soóky Krisztina kabinetvezető: ezeket az oktatá­sokat az MGSZH Erdészeti Igaz­gatósága hirdeti meg. Az oktatá­son való részvételt nem az erdé­szeti hatóság írta elő, az jogsza­bályi kötelezettség, aki nem tel­jesíti, elveszíti a szakirányítói jo­gosultságát. Emiatt valóban nem volt értesítés, hiszen minden szakirányító maga döntheti el, hogy jogosult erdészeti szaksze­mélyzetként kíván-e tovább te­vékenykedni, vagy sem. Azt is tudatta: Kaposváron no­vember 29-30-án, a héten Pé­csen lesz oktatás, tehát ha vala­ki részt kívánt venni, a lehető­ség adott közelebbi helyszínen is. Az oktatást az MGSZH Erdé­szeti Igazgatósága szervezi, amikor jeleztük, hogy az idő­pont és helyszín nem teszi lehe­tővé, hogy mindenki itt vegyen részt, azt a tájékoztatást kaptuk a központtól, hogy pótidőpont kijelölése lehetséges, viszont ezt már csak Budapestre tervezik. A Somogy Megyei Kormányhi­vatal Erdészeti Igazgatóságának nincsen módja az MGSZH Erdé­szeti Igazgatóságának döntéseit felülbírálni, így önállóan tanfo­lyamot sem rendezhet a szak­irányítók részére, mivel a már hivatkozott jogszabály értelmé­ben ez a központi szerv kompe­tenciája. ■ Márkus Kata Világos: Somogybán jobb lesz fordult a szél Az előző népszavazást elfújta, de januárban voksolhat végre a falu (Folytatás az 1. oldalról) Nagyon helyes, döntsön a nép; ha rosszul dönt, egye meg, amit fő­zött - mondja az egyik konyhás hölgy a balatonvilágosi Mészöly Géza általános iskolában (nem a futballedzőről, a hasonló nevű festőművészről nevezték el az in­tézményt), ahol szorgos kezek tepsibe rakják a szerdai ebédet, a töltött csirkét. Saját konyha, nyolc osztály, száz gyerek - az iskola is a népszavazás tétje a konyhások szerint, hiszen ha nem csatlako­zik a község Somogyhoz, akkor félő, hogy előbb a hetedik és nyol­cadik osztályról, majd talán az egész felső tagozatról le kell mon­dani. - Okosan kell voksolni - ál­lapítja meg egyikük. - Hiszen a gyerekek jövője egyáltalán nem mindegy. De a sok idősnek a jelen sem, sokkal könnyebb orvosi ügyeletre, kórházba jutni Siófok felé, mint akár Almádiba, akár Füredre, vagy Veszprémbe. Tehát: töltöttcsirke-illat és me­gyeváltó hangulat. Odakint az utcán három idős nő diskurál a verőfényben. Egyöntetűen állít­ják: elmennek januárban a nép­szavazásra és a Somogyhoz csat­lakozásra voksolnak. Ez a logi­kus, állapítják meg, hozzátéve: jó a buszközlekedés, a másik irányban tortúra bárhová útra kelni. Ez elég is szerintük a me­gyeváltáshoz. Egyikük a nyoma­ték kedvéért azzal toldja meg: - Adná Isten, hogy így legyen! Az első szkeptikus egy peda­gógus, akivel szerdai látogatá­A Club Aliga is somogyi lehet balatonauga része Balaton- világosnak, így aztán a hajda­ni pártüdülő, a Club Aliga is a faluval együtt Somogyhoz ke­rülhet A településnek ma 1400 lakója van, költségvetése 400 millió forintos, általános isko­lát és óvodát működtetnek, va­lamint egy településfenntartó intézményt és a konyhát. A BALATONI SZÖVETSÉG 1929-CS balatonfüredi ülésén tárgyalta Aliga és Világos önállósodási kérelmét, melyet Darányi Kál­mán földművelésügyi minisz­ter 1936-ban jóváhagyott. A te lepülés közigazgatásilag sunkon összefutunk (kerestük az egyetlen nemmel voksoló tes­tületi tagot, Kovács Béla egykori tanácselnököt, majd 1998-ig pol­gármestert is, de nem értük el).- Nincs ez a kérdés még le­futva - véli a tanárnő. - A gye­rekek szempontjából nem len­ne előnyös a megyeváltás. Most 30 kilométerre kell menni tanu- lásképesség-vizsgálatra, Kapos­vár már jóval messzebb lenne. És sajnos egyre több az e téren érintett diák... Fekete Barnabás: Somogy szá­munkra a megfelelő irány! Balatonfőkajárhoz tartozott. 1961. március Íjén vált önál­lóvá. Balatonaliga, Balatonvi- lágos, Petőfi major, Mathiász telep településrészekből ala­kult ki az új község. Aliga egy valószínűleg létező csárdáról kapta a nevét, Világos pedig az itteni fold világos színéről A déli vasút megépítése után, a 20. század első éveiben kez­dődött a Balaton partjának ki­mérése, a terület feltöltése és a nyaralótelep építése. A világosi Alsótelepen szálloda és beszál­ló vendéglő létesült, később Aligán is építettek szállodát.- Az előző képviselő-testület úgy tartotta, nem tud ilyen hord­erejű kérdésről dönteni a nép; márpedig aligha csak a képvise­lők képesek Uyesmire, helyes, hogy kiírták most a népszava­zást - foglalja össze véleményét egy falevelet gereblyéző férfi. Az M7-es hídja alatt tekerő postás kiszúrja, mijáratban vagyunk (hiába, félig-meddig „szakmabe­li”): - Csak nem a népszavazás­ról lesz újságcikk? - kérdi, majd bringára pattan és tesz egy-két kört a faluközpontban (ha ugyan van ilyen Balatonvüágoson...) a fotósunk kedvéért. Fekete Barnabás polgármester megerősíti, amit a konyhán hal­lottunk: az iskola szempontjából sem mindegy, milyen döntés születik január 29-én.- Húszmillió forinttal kerül most többe az intézmény a falu­nak, mint korábban, amikor a siófoki oktatási társulás tagisko­lája volt. Meg voltunk elégedve azzal, de 2009-ben, amikor fuccsba ment az akkori népsza­vazási kezdeményezés, fel kel­lett adnunk a társulási tagságot és az orvosi ügyeletet is. Merthogy ez már a második nekifutás a megyeváltásnak Balatonvüágoson. Az 1998 óta faluvezető polgármester úgy idé­zi fel: 2007-ben kezdték az előző­nek az előkészítését. Akkor meg is volt a többség a képviselő-tes­tületben a népszavazás kiírásá­ra, csakhogy idő közben válto­zott a helyzet. Különféle háttér­alkuk mentén elillant ez a több­ség és az utolsó pillanatban, amikor még határozhattunk vol­na róla, 2009. februárjában bár a falugyűlés egyértelműen a vál­tás pártján állt, csak öt képvise­lő szavazott igennel a tízből. Hár­man el se jöttek a voksolásra, ketten pedig nemet mondtak. A Veszprém megyei közgyű­lés vezetése információnk sze­rint komolyan ellene volt akkor Világos elválásának, ezt Fekete Barnabás is megerősíti, arra azonban nem tud feleletet, hogy ez állhatott-e egyes képviselők pálfordulásának a hátterében.- Azt nem tudom, Veszprém felől fújt-e az a szél, de azt igen, hogy a 2010-es helyhatósági vá­lasztáson egyértelműen letette a voksát a falu: akik a népszava­zás ellen voltak, azokat nem sza­vazta be a nép az új, velem együtt már csak hét fős testület­be - így a polgármester. Ma is ott a település honlapján a szavazás: Somogyhoz csatla­kozzon a község, vagy Balaton­kenese, esetleg Balatonfőkajár felé tegyen inkább lépéseket?- Ez is, és minden korábbi fel­mérés egyértelmű képet mutat - állítja Fekete Barnabás. - Össze vagyunk épülve Siófokkal, az a természetes irány. Meg aztán nem mindegy, hogy egy jól pros­peráló, nem hiánygazdálkodást folytató önkormányzattal közös- ködünk-e... Világos. ■ Fónai Imre Töltött csirke készült az iskolai konyhában. Az illatos menü készítői öröm­mel fogadták, hogy a képviselő-testület kiírta a helyi népszavazást Hiába a sztárügyvéd, hat és fél évre nőtt a börtönbüntetés jogerő Bárándy meg akarta semmisíttetni az elsőfokú ítéletet, a megyei bíróság viszont súlyosbította (Folytatás az 1. oldalról)- A rák egye ki a gyomrodat, te g..i f...szopó! - üvöltötte az első­rendű vádlott az ítélet hallatán, s még akkor is átkozódott, amikor a börtönőrök a tanács elnökének utasítására kivezették. Kint aztán már lecsillapodott, s ebben vélhe­tően szerepe volt a folyosón álldo­gáló kommandósoknak is. Akiknek érkezése jelezte, hiá­ba a budapesti sztárügyvéd, Bá­rándy György minden fúrfangja, nem vált be az elsőrendű vádlott védőjének elképzelése,' hogy megalapozaüan tényállásra és hi­bás elsőfokú ítéletre hivatkozva megsemmisítteti az elsőfokú ver­diktet, s új eljárás indul a kapos­vári Cseri úti rabszolgatartók ügyében. Akik ellen aljas indokból, a sér­tettek sanyargatásával és jelen­tős érdeksérelmet okozva elköve­tett személyi szabadság megsér­tése miatt emelt vádat a Kaposvá­ri Városi Ügyészség tavaly no­vemberben. A három kaposvári vádlott - apa, fia, s utóbbi élettár­sa - rabszolgaként tartott, dolgoz­tatott és kínzott általában hajlék­talan munkanélkülieket, akiknek munkát és egyben lakhatást kí­náltak. A kaposvári bíróság az idén áp­rilisban az elsőrendű vádlottat négy év nyolc hónap, a másod­rendűt két év, a harmadrendűt két év négy hónap börtönre ítél­Négy év nyolc hónap helyett hat és fél évet kapott az elsőrendű vádlott te - az ügyész súlyosbításért, a védők és védenceik felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek.- Részben téves volt a cselek­mények minősítése - jelentette ki a megyei bíróság tanácsa ejőtt a vád képviselője. - A személyi szabadság megsértése folytatóla­gos, hiszen ketten megszöktek, s úgy kényszerítették vissza őket a házhoz, míg az elsőrendű vádlott különös visszaesőként követte el a terhére róttakat. Az ügyész úgy vélte, a folytató­lagosság, a halmazatok és a több bűncselekményt figyelembe vé­ve túlságosan enyhe büntetést ka­pott az elsőfokú vádlott. Akinek ügyvédje, Bárándy György előbb két bizonyítási in­dítványt terjesztett be, majd be­jelentette, szerinte új eljárásra van szükség.- Nem lett kellően felderítve a tényállás - vélekedett az idős ügy­védlegenda, aki a tárgyalás előtt hosszú pályafutása sztorijaival szórakoztatta a sajtó képviselőit, akiket amúgy a vádlottak család­tagjai is megtaláltak, csak éppen kevésbé kedvesen... - Minősítési problémák is felmerültek - foly­tatta Bárándy György, aki egy több évtizedes legfelsőbb bírósá­gi döntést is citált -, s az iratok alapján nem lehetséges a bizonyí­tás, így feltétlen új eljárás lefoly­tatását kell elrendelni. Az embe­ri természettel ellentétes az állító­lagos sértettek viselkedése, hi­szen nem kértek senkitől sem se­gítséget, noha lett volna rá lehe­tőségük. A bírói tanács azonban az ügyésszel értett egyet, s míg a másodrendű vádlott ítéletét hely­benhagyta, az első- és a harmad­rendű büntetését súlyosbította. Előbbiét hat és fél év, utóbbiét há­rom év börtönre emelte - ekkor kezdett átkozódni az elsőrendű vádlott, s jajveszékelni a rokon­ság. A teremben végül csak a má­sod- és a harmadrendű vádlott maradhatott, végül utóbbi is dü­höngve kivonult, s döngve be­csapta a tárgyaló ajtaját. így aztán nem is értesült róla, hogy a köz­okirattal visszaélés vádja alól fel­mentette a grémium. ■ Vas A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom