Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-05 / 233. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 5., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Az állam harcol tovább a megye adósságával Somogybán is Deviáns diákok vándorúton hallgatólagos egyezség Kénytelenek cserélgetni az agresszív tanulókat az iskolák Ha nincs más megoldás, legyen magántanuló (Folytatás az 1. oldalról) évfolyamon tankötelezettség­ét teljesíti. KAPOSVÁRON NEM JELLEMZŐ, hogy tömeges igény mutat­kozna a magántanulóvá nyilvánítás iránt. Mégis akad, aki egészségügyi okokra, előfordul, hogy ter­hességre hivatkozva kéri az iskolába járás alóli felmen­tést. Van, akinek a szülei tartósan külföldön tartóz­kodnak. S persze olyan is, aki viszont „iskolai javaslat­ra” marad otthon. Mert azt mondják a tanárai, s ezzel az igazgató csak egyetért­het: jobb, ha otthon marad. Tanulni úgy se akar, s amíg nincs ott, legalább a többit hagyja figyelni. Kicsapás helyett másik iskola vár a renitens fiatalra- Gyakorlatilag az egyetlen esz­köz a kezünkben a fegyelmi eljá­rás - mondta az igazgató. - Ami viszont általában nagyon sokáig elhúzódik, és sok esetben a ne­velő hatása is megkérdőjelezhe­tő. Klasszikus megoldás ma nem létezik az iskolai agresszió prob­lémájára. Annál is inkább, mert ha a család túlzottan megenge­dő, akkor én már mit kezdjek a már szinte kész felnőttel? A gye­rek 18 éves koráig iskolaköteles, tehát fegyelmivel is csak egy má­sik iskolába lehet áthelyezni, ki­vétel, ha olyan bűncselekményt követ el a gyerek, amiből rendőr­ségi ügy lesz. Nem csoda hát, ha az igazga­tók között van egy hallgatólagos egyezség: én adok neked egy re­nitens diákot, te adsz nekem egy másikat. Mert súlyos fe­gyelmi vétség esetén is csak ak­kor zárhatja ki a diákot az igaz­gató az iskolából, ha keres a ta­nulónak fogadóintézményt. Az meg ugye nem egyszerű, mert ki szeretne az iskolájába olyan gyereket, akit máshonnan már fegyelmi okok miatt kirúgtak. Ám ezzel a megállapodással legalább a bandákat megpró­bálják az intézményvezetők szétrobbantani azt feltételezve, hogy egyedül talán kevésbé problémásak, mint csapatban. Az iskolánkban szeptember­ben történt ügy kapcsán volt már fegyelmi tárgyalás - tud­tuk meg Agócs Attilától, az épí­tőipari szakképző iskola igazga­tójától -, aminek az eredménye elképzelhető, hogy az iskolából kizárás lesz. Polgármester úr felé már jeleztem, hogy segítsé­get jelentene számunkra egy beléptető rendszer, vagy a meg­erősített portai szolgálat. Ezen kívül megegyeztünk a rendőr­séggel, hogy összehívjuk a reni­tens gyerekeket, s rendőrök tar­tanak előadást számukra az is­kolában. Felvettem a kapcsola­tot a városi rendőrkapitánnyal, s kértem tőle, hogy az elmúlt a szülői kérelemre ma­gántanulóvá nyilvánított di­ákok csaknem fele hátrá­nyos helyzetű az országban. Egyebek közt ez derült ki az Oktatási Hivatal (OH) köz­oktatási ellenőrzési osztálya által, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesü­léséről készített jelentéséből. A hivatalnak a magántanu­lóvá nyilvánítás jogszerűsé­gét vizsgáló jelentéséből az is kiderül: a magántanulók negyedrésze 15 éves korára nem fejezte be általános is­kolai tanulmányait. Az ösz- szes tanuló több, mint a fele pedig idősebb, mint amelyik évekhez hasonlóan, fokozzák a járőri jelenlétet közvetlenül az iskola környékén, akár az isko­la folyosóján is. Lássák a gyere­kek az egyenruhát, annak ugyanis lélektani hatása van. Az iskolapszichológusunk is tart majd előadást a témáról, ezen kívül a továbbiakban is szervezünk diákjainknak csa­patépítő napokat. Az igazgatók ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az is­kolaköteles korhatár leszállítása az intézményeknek könnyebb­séget jelentene ugyan, hiszen hamarabb kitehetnék az iskolá­ból azokat a gyerekeket, akik legkevésbé tanulni járnak oda, össztársadalmi szinten viszont ez sem jelentene a problémára megoldást. ■ Márkus Kata Arattak a görgetegiek a soproni színpadon Aratás a színpadon. Görgetegi hagyományőrzők a soproni közönség előtt Határon átnyúló erdei iskola dráva Együtt indul felfedező útra horvát és magyar diák (Folytatás az 1. oldalról) Az intézményhálózat országosan 180 milliárdos adósságot halmo­zott föl. Somogybán tízmilhárd fo­rint fölötti összeget Ugyanitt az előző ciklusban 13 milliárd forint hiányzott a működéshez, ennyi pénzzel rövidítették meg a somo­gyiakat a szocialista kormányok, jelentette ki több alkalommal Ge­lencsér Attila közgyűlési elnök. Schmidt Jenő az intézményi álla­mosítással összefüggésben, ön- kormányzati szövetségi elnök­ként is kérdezte: ha az államnak meg van a pénze az üzemeltetés­re, akár oda is adhatná a telepü­léseknek. Ha az állam nem teszi be a plusz összeget, az adósság értelemszerűen újratermelődik. Ha csak nem szűkíti, ésszerűsíti tovább a hálózatot, ami összevo­nással, megszűnéssel, leépítéssel járna. Tudnivaló, a jelenlegi fenn­tartó régóta dolgozik Somogybán az ésszerűsítés, reorganizáció programján, amivel másfélmilli­árdos megtakarítást ért el, de a ki­bocsátott kötvények 30 százalé­kát, hárommilliárd forintot így is a működésre kellett fordítaniuk. Az elnök elmondása szerint a szo­cialisták elvonásai okolhatók ezért, s a hitelfelvételért is. Ezzel összefüggésben a településekre gondolva mondta Szita Károly ka­posvári polgármester: aki műkö­désre használta a kötvénykibo­csátást, legyen emiatt megbün­tethető, akár a következő válasz­tásokról kizárással is, ha a telepü­lését csődbe vitte. ■ Az intézmények állami kézbe adása biztonságot jelent, nem lesz kiszol­gáltatott helyzet. Minderről a megyei kormány- hivatal kérdésünkre kedden kö­zölte: a megyei önkormányzati intézmények állami kézbe véte­le az adósság újratermelődését meg tudja akadályozni. Fontos ugyanakkor, hogy az átadás-át­vételi egyeztetések végére az adósságszámok nagyon ponto­sak legyenek. , A hivatal leszögezi: az intézmé­nyek állami kézbe kerülése biz­tonságot jelent. Azzal, hogy a kor­mány irányítása alá kerülnek az iskolák, biztonságosabbá válnak, nem lesznek kiszolgáltatott hely­zetben. S közben megszűnhet az intézmények színvonalbeli kü­lönbsége, egységes lehet az okta­tás. Azt hangsúlyozni kell, írja a kormányhivatal, hogy a legfonto­sabb a diák, a tanuló. Az átalaku­lási folyamatból semmit nem érezhetnek, semmi hátrány nem érheti őket. A kormányhivatal és az önkor­mányzat intézményátadó koordi­nációs bizottságot hozott létre, mely megkezdte a munkáját, és a tervezett átadás időpontjáig, január elsejéig egyre sűrűbben fog összeülni. Feladata az intéz­mények teljes problémakörének feltérképezése, alapos átvizsgálá­sa, ami kiterjed a hatályos szerző­désekre, közbeszerzésekre, kivi­telezői szerződésekre is. Minden szükséges dokumen­tumnak az átadás időpontjára rendben kell lennie, legyen ez alapító okirat vagy munkaszer­ződés. Hogy ez hány darab szer­ződés és pecsét vagy névjelző táb­la, erre vonatkozólag nincs adat, de a kormányhivatal kérésünkre az átállás pénzügyi vonzatairól is tájékoztatást ad. ■ Balassa T. Régen a jeles napokra épült a pa­raszti élet rendje. S ezekhez az ünnepekhez a népi emlékezet szokásokat kapcsolt. Egy ilyet „tettek” közszemlére a görgetegi Közéleti Nyugdíjas Klub hagyo­mányőrzői Sopronban: az ara­tást elevenítették fel. A kiváló minősítéseket szerzett csoport az idősek nemzetközi „Ki mit tud?” találkozóján szerepelt. Mű­sorukat Rüllné Jekl Katalin csokonyavisontai pedagógus ta­nította be. ■ Gamos A. Horvát és magyar gyerekek is­merhetik meg közelebbről egy­más természeti értékeit, a somo­gyi és Virovitica megyei kincse­ket. Uniós finanszírozásból barát­kozik egymással összesen 528 magyar és horvát általános isko­lás a következő egy évben. A 183,2 ezer eurós projekt erdei is­kolai programokra kínál lehető­séget, mind a magyarországi, mind a horvátországi oldalon. A Drávamenti Közoktatási In­tézmény csokonyavisontai, lakócsai és darányi diákjai, vala­mint az Osnorna Skola Suhopolje tanulói találkozhat­nak összesen 24 alkalommal egymással. - Szeretnénk bebizo­nyítani, hogy a Dráva nem szét­választ, hanem összeköt - mondta Anto Skraba igazgató a projektnyitó rendezvényen a horvátországi Suhopoljén.- A közös élményeken át betekin­tést nyernek a másik nemzet éle­tébe és kultúrájába. A magyar ol­dalon Drávatamási lesz a ma- gyar-horvát táborozok táborhe­lye, akik ősszel négy ötnapos tur­nusban váltják egymást A Duna- Dráva Nemzeti Park koordinálá­sával ismerik meg az erdős So­mogy kincseit. - A gyerekek szak- vezetéses túrán ismerhetik meg a vad Dráva kanyarulatait, megné­zik az Ősborókást, elkerekeznek a lakócsai tájházhoz - tájékozta­tott Reiz Tamás a Barcsi Többcé­lú Kistérségi Társulási Tanács al­Szűkös az eszköztár (Folytatás az 1. oldalról) INTÉZMÉNYÜKBEN néhány problémás tanuló folyama­tosan fenyegeti, zsarolja a többieket, egyesektől védel­mi pénzt követelnek, mások­tól elveszik értéktárgyaikat. Gyakran provokálnak vere­kedést, sőt az is előfordult, más osztályok termeibe óra közben bementek, és megza­varták a tanítást. A beadvá- nyozó szerint ezekkel szem­ben a tanárok is tehetetle­nek, és ezért egyre több diák jár rettegve az iskolába. Egy másik, pedagógusi bead­ványban arról számoltak be, hogy egy diák meggyúj­totta a társa haját. Egy har­madikban pedig arról, hogy az egyik tanuló mellkason szúrta a másik diákot. aáry-tamás LAJOS hangsú­lyozta: az egyre növekvő ag­resszió veti fel a legsúlyo­sabb kérdéseket az iskola vi­lágában. - Az oktatási sze­replők minden érintett cso­portja, az intézményvezetők, pedagógusok, diákok és szü­lők közül a pedagógusok ér­zik a legtanácstalanabbnak magukat - emelte ki az ok­tatási jogok biztosa -, hiszen mind az intézményvezetés, mind a szülők oldaláról egy­aránt jelentkező elvárás sze­rint ők azok, akiknek kulcs­szerepük lenne a probléma kezelésében. Ehhez azonban meglátásuk szerint nincse nek meg a kellő eszközeik. Az erőszak túlmutat az iske ián, pusztán iskolai eszkö­zökkel, a nevelési-oktatási intézmény keretei között nem lehet sikeresen küzdeni ellene. Gyakran tapasztal­juk, hogy az iskolák maguk­ra maradnak egy-egy problé­mával. A pedagógusoknak tudniuk kell, meddig tart a kompetenciájuk, és csakis e határokon belül intézkedhet­nek. Ez nem azt jelenti, hogy a pedagógia eszköztárát kel­lene bővíteni, sokkal inkább azt, hogy meg kell megnézni, kinek az intézkedési lehető sége kezdődik a tanár hatás­körén túl. elnöke. - A modern világban di­gitális térképet vehetnek a kezük­be, és kézműves foglalkozásokon is kipróbálhatják magukat. Ta­vasszal újabb húsz turnus követi az őszit: ebből 10 magyar olda­lon, a korábbiakhoz hasonló le­het, míg 10 a horvátországi Cabuna településen kínál tartal­mas és erdőbarát programokat, ahol a projekt segítségével ren­dezték be az erdei iskolát. Az er­dei programok segítségével több száz, más nemzetiségű diák tud­ja megtanulni és gyakorolni a másik ország nyelvét, megisme­rik másik kultúráját és hagyomá­nyait, élményeket szereznek, és közelebb kerülhet egymáshoz a határ két oldalán élő nép. ■ J. G. (Folytatás az 1. oldalról)

Next

/
Oldalképek
Tartalom