Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-28 / 253. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 28., PÉNTEK Börtönre ítélte a bíróság a pusztakovácsi álrablókat Négy órából lehetetlen megélni az igazi valóság Pamukon is visszasírják a korábbi, nyolcórás közmunkát Két és fél év börtönre ítélte a pusztakovácsi takarékszövetke­zeti fiók egykori alkalmazottját a kaposvári bíróság. Az asszony két társával tavaly augusztus­ban fegyveres bankrablókról szóló mesével leplezte sikkasztá­sát. Az ügy másodrendű vádlott­ja másfél évet, míg a harmadren­dű egy év négy hónapot kapott. Több mint ötmillió forintot adott át két bűntársának a pusz­takovácsi takarékfiók vezetője, majd fél órával távozásuk után bekapcsolta a riasztót, belülről bezárta az ajtót, s kidobta a kul­csot az ablakon, mintha támadói dobták volna el. Ezután a kiér­kező rendőröknek fegyveres rablókról beszélt, akikről valót­lan személyleírást adott. ■ Hiába buktak le az ál­rablók, a pénz nagyobb része nem lett meg. Hamar kiderült azonban, hogy álrablás történt, s a rend­őrök gyorsan elfogták a takarék­ban dolgozó nő marcali és bala- tonkeresztúri társát. Utóbbi a bí­róságon megpróbálta eljelenték- teleníteni szerepét az ügyben, bár arra nem tudott magyaráza­tot adni, ha mindent két vádlott társa talált ki és követett el, mi­ért vonták be az álrablásba. A szembesítések során a vádlottak - főként a két férfi - természete­sen megpróbálták egymásra há­rítani a felelősséget, s az is kide­rült, az ellopott pénznek amúgy csak egy része került elő. Az ügyész mindhárom vád­lottra börtönbüntetést kért, az el­sőrendű ügyvédje viszont arra hivatkozott, védence nem bűnö­zőtípus, az asszony csak rossz anyagi helyzete miatti kétség- beesésében keveredett az álrab­lásba. Emellett vita alakult ki ar­ról, ki volt az ügy ötletgazdája. A bíróság a vádhatóság állás­pontjával értett egyet, s az egy­kori takarékszövetkezeti fiókve­zetőt két és fél év, a marcali fér­fit másfél év, míg a bala- tonkeresztúri vádlottat egy év négy hónap börtönre ítélte, emellett kötelezte őket - a per­költségek mellett - több mint hárommillió forint megfizetésé­re a takarékszövetkezet részére. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosbításért, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek, így az nem jogerős. ■ A. V. Merthogy egyre nagyobb a szegénység, mégsem tudtak pá­lyázni nevelésre kiosztott csir­kére, malacra, de még vetőmag­ra sem - ahogyan az egyik helybéli megjegyezte, még a legcsóróbbak között is hátrébb taszigálták őket... Persze, hogy lehetőség esetén hányán kapnának kapára, vö­dörre, nem tudni, a kertek, ud­varok láttán legalábbis vegyes a kép: akad, ahol látszik, művelni próbálják, másutt a rozsdás ge­reblye alig látszik ki a gazból...- A falusi turizmus lehetne az egyik kitörési pont - vélekedik Tóth Csaba, s bizonyítékképpen a lovardát emlegeti, melyet egy fonyódi vállalkozó futtatott fel. Igaz, jobbára nyáron jönnek vendégek, s hogy a falu érdem­ben is profitáljon a turistákból, közmunkások kellenének, akik rendben tartják csúcsszezonban az utcákát. Korábban minden ház előtt kaszáltak, takarítottak, hat emberrel azonban egyszerű­en lehetetlen. A helyiek persze a saját porta előtt még elsepreget- nek, de a nyaralók környékét né­hány helyen már felveri a gaz. Nem beszélve a kihalt házakét - utóbbiból egyre több van, most úgy tizenöt-húsz lehet, a csavart hajú mama szerint tíz év múlva már a fél falu üres lesz.- Az én házam sem kell sen­kinek, s bedönti majd az idő - sóhajt. - Tíz év alatt vagy negy­vennel lettünk kevesebben, ar­ról meg már nem is beszélek, mi volt itt harminc-negyven éve. Elhiszi, hogy Pamuknak is­kolára, sőt mozira is futotta? Előbbit - 1868-as alapítása után 108 esztendővel - 1976- ban szüntették meg, azóta ki­csik és nagyok Somogyvárra in­gáznak, s a mozi sem érte meg a rendszerváltást. Persze utóbbi a kisebb gond, tévéje mindenki­nek van, inkább a közösségi élet sínyli meg a hiányát.- Tudja mit? Inkább ne néz­hessem, csak hétvégenként- mondja egy, a kutyájá­val, láthatóan céltala­nul bóklászó negyve­nes -, viszont legyen végre munkám. Úgy is csak idegesít az a sok valóságshow. Esznek, isznak, mu­latnak a melegben. Jöjjenek Pamukra, ez az igazi valóság... A négyórás közmunkabér semmire sem elegendő, csak a víz- és villanyszámlát lehet belőle kifizetni Három kilométert jelez a tábla Osztopán után, ám alig nyolcszáz méter után már a faluban járunk. Fes­tői kis völgyben, mégis szinte a semmi határán. * Vas András Merthogy Pamuk igencsak sze­rencsétlen helyen fekszik: akár­merre indul el az ember, Kapos­vár, a Balaton vagy Marcali felé, minden éppen harminc kilomé­ter. Ami első blikkre nem tűnik soknak, ám munka szempontjá­ból már messze van. Bejárni in­nen, ha nem is bajos, de leg­alábbis költséges, a cégek, vállal­kozások inkább közelebbről ke­resnek munkaerőt. Ennek megfelelően meglepő­en sokan járkálnak az utcán egy szimpla hétköznap kora délután is, rengeteg a dologta- lan errefelé, s mivel éppen kel­lemes az októberi napsütés, té­vé helyett inkább az utcán né­zelődnek a helybéliek.- Megette a fene az egészet - legyint egy csigahajú mama egy sárga ház előtt, majd, ami­kor a nevét kérdezzük, ijedten hátralép. - Meg ne írják, lel­kem, még valaki megharagszik, hogy panaszkodom. Inkább nem is mondok semmit. Aztán mégiscsak elmeséli, hogy Pamuk bizony halálraítélt falu. Nincs munka, a fiatalok el­mennek, ha nem is messze, de Somogyvárra vagy Öreglakra, itt maradnak a házak üresen, eszi őket az enyészet.- Ha egy faluban bezár a kocsma, hamarosan ki fog halni - teszi hozzá. - Itt pedig már nincs italbolt. Bolt sem mindennap, szer­dán éppen zárva, aki nem spáj­zolt be, és sürgősen kell neki valami, autózhat Somogyvárra. Mehet persze busszal vagy vo­nattal is, de előbbi csak reggel és délután kanyarodik be a falu­ba, a többihez ki kell bandukol­ni a balatoni úthoz. Akkor már inkább az autó.- S ha már elindulnak, nagy- bevásárláshoz inkább Boglárt vagy Kaposvárt választják - magyarázza Tóth Csaba polgár- mester, aki kiszúrja az idegen autót a faluban, s megáll né­hány percre beszélgetni. Persze ő is a munkanélküliséget jelöli meg, mint a legsúlyosabb prob­lémát. Korábban egy zokniüzem adott munkát a he­lyieknek, no és az 1959-ben ala­kult Petőfi TSZ - ma már per­sze mindkettő csak emlék. A földek magánkézben, az üzem üresen tátong.- Rendben tartjuk, amennyi­re lehet - állítja a polgármester -, be lehetne indítani valami­lyen vállalkozást, nem ezen múlna. Csak meglehetősen ala­csony az iskolázottság a falu­ban, komolyabb szakmunkát igénylő céget nem lehet idehoz­ni. Valamiféle csomagolóüzem­ben gondolkodunk, csak éppen azoknak nincs egyenletes pia­ca, lehet, hogy egy-két hónap után le kellene állni, így pedig nem lehet alkalmazni senkit. Jelentkező amúgy lenne, köz­tük Orsós Zoltán is, aki jelenleg négy órában öt társával köz­munkásként dolgozik az önkor­mányzatnál.- írja meg nyugodtan, ez semmire sem jó - legyint. - Mi­re kiérünk a területre, szinte már jöhetünk is vissza, meg az­tán a 28 500 forint is csak a víz- és villanyszámlára elég. Társai bólogatnak, közben vágják és hordják a fát az ön- kormányzati garázsba. Melyről már csak a cserepek hiányoz­nak, ami akár komoly fejlesz­tést is takarhatna, ám kiderül, 1992-ben kezdték az építkezést, azaz jövőre húsz esztendős az épület. S még nincs - s vélhető­en nem is lesz - kész... Többek között, mert nincs, aki befejezze. A közmunka­program megváltoztatásával csak a legszükségesebb felada­tokra jut ember, másfél éve még negyvenen tartották rendben a falut - s fizetésükből el ugyan­ennyi családot -, ma csak re­ménykednek, egyszer megint lesz munkájuk.- Rajtunk kívül csak a víz­műnél dolgoznak - folytatja Or­sós Zoltán -, ha ott sem lenne munka, lennének, akik éhen- halnának... Tóth Csaba sze­rint egy csoma­golóüzem megol­dást jelenthetne Kéri László: elkezdődött az újrarendeződés Játszótér a falu közepén babőcsa Civil segítséggel érkezett számos fajáték Bércsökkentést kifogásolnak a jegyzők- Nem úgy alakultak a dolgok az elmúlt másfél évben, ahogyan azt a többség remélte anno - mondta Kéri László politológus a Szocdem Klub és a Demokrata Körök csütörtöki kaposvári ren­dezvényén -, s ez a kormányra és az ellenzékre is igaz. Nem tu­dom, észrevették-e, kezd kikop­ni a kétharmad a kormányzati kommunikációból - hívta fel a fi­gyelmet. - Nem jól használta ugyanis a kormány a felhatalma­zást, ott élt, pontosabban vissza­élt vele, ahol erre nem volt társa­dalmi igény, ellenben az önkor­mányzatok, az egészségügy, az oktatás, azaz a nagy rendszerek átalakítása helyett csak a duma megy. A politológus elvesztegetett másfél évnek tartja a tavaly áp­rilis óta eltelt időszakot az el­lenzék szempontjából is.- A Jobbik parlamenti párt­ként nem tudta feltalálni ma­gát, az LMP keresi önmagát, a szocialisták pedig belső harcok­kal voltak elfoglalva - magya­rázta. - A kormány másfélmil­lió szavazót veszített, ám ez nem jelentkezett az ellenzék tá­mogatottságánál. A politológus bevallotta, a civi­lek erősödése viszont meglepte: alábecsülte őket, ám most már látható, van dinamikája az erősö­désüknek, így jelenleg patthely­zet van és az újrarendeződés idő­szakát éli az ország. ■ Vas A. Közel ötmillió forintból avatott csütörtökön játszóteret a Babó- csai Sport, Tömegsport, Kultu­rális- és Szabadidő Egyesület a falu központjában. Az impo­záns, környezetbe illő fajátékok között akad mászóvár, rugós lo­vacska, rönkhomokozó, lengő- híd, de hinták és csúszda is. Rá­adásul valamennyi kreatív, egyedi motívumokat, így sár­kány-, szarvas- és lóformát ka­pott. Laufer Róber az egyesület elnöke elmondta: korábban köztéri játszótér nem volt a te­lepülésen, most ezt a hiányt igyekeztek egy vidékfejleszté­si pályázat segítségével pótolni a gyerekek hatalmas örömére. ■ Jeki Gabriella Birtokba vették a gyerekek az új játszóteret. Nagy sikert aratott (Folytatás az 1. oldalról) Ahogy megírtuk: csökkenne a polgármesterek és a jegyzők fi­zetése is az új önkormányzati törvény alapján.- Az elnökség nem találta kel­lően megalapozottnak a három­ezer lelkes alsó határt az önálló hivatal létrehozásához - mondta Kiss Pál földvári főjegyző. - Az­zal sem értettünk egyet, hogy csakis szomszédos települések alkothassanak ilyen egyesített hivatalokat. Védenénk az önkor­mányzatok gazdasági önállósá­gát és a jegyzők hatáskörének tisztázását is szeretnénk. Úgy tudjuk, hogy felvetéseink kap­csán van fogadókészség az illeté­kesekben a változtatásra. ■ F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom