Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-26 / 251. szám

2011. OKTÓBER 26., SZERDA 6 GAZDASÁG Húsz kínai cég jön Debrecenbe KÍNA belső-mongólia tarto­mányából novemberben Debrecenbe érkezik annak a húsz cégnek a képviselő­je, amely várhatóan tízezer új munkahelyet teremt a következő években a város­ban - idézte a távirati iroda Herdon Istvánt, a kockázati tőkebefektető és ipari ingat­lanfejlesztő Xanga cégcso­port igazgatóját. A két régió közötti együttműködés célja egy belső-mongol technoló­giai park létrehozása Debre­cenben; a szeptember végén aláírt megállapodás szerint az idén 30 millió, 2012-ben pedig további 70 millió euró működő tőkét fektetnek be a városban. A Volvo csökkenti európai termelését óvatos opti­mizmussal tekint a jö­vő év elé a gyorsjelen­tését tegnap ismertető svéd Volvo. A szeptember­rel végződött három hónap­ban az üzemi eredmény 4,91 milliárd koronáról 5,77 milliárdra nőtt, miköz­ben a megrendelések 18 százalékkal, 59 ezer fölé emelkedtek, olof persson vezérigazgató szerint a kon­tinensen a kereslet várható­an 10 százalékkal csökken 2012-ben, ezért ott ennek megfelelően év elején 10 százalékkal visszafogják a termelést. Becsukja boltjait a Csemege Plusz FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS in­dult a Gusta üzletláncot üzemeltető Csemege Plusz Kft. ellen - tudta meg a Gazdas0g.hu üzleti hírügy­nökség. A társaság 2009- ben 2,4 milliárd forintot és 39 milliós nyereséget ter­melt. A Debrecenben és környékén nyolc boltot mű­ködtető cég tavalyi beszá­molója azonban nem elér­hető. Tavalyelőtt a rekord- forgalom mellé tetemes, csaknem egymilliárd forint kötelezettségállományt hal­mozott fel, az idén pedig az Opten cégtára szerint nyolc esetben indult végrehajtás ellene. Vevőt keresnek a Palmersnek eladnák többségi tulajdo­nosai a Palmers osztrák fe­hérneműgyártó vállalatot - értesült a Dér Standard cí­mű osztrák napilap. A 95 százalékot tulajdonló há­rom főrészvényes - a Quadriga befektetési alap, a 21 CP és a Wiener Lead Equities - megbízta a BNP Paribas francia befektetési bankot, hogy keressen vá­sárlót. A mintegy húsz vál­lalatból álló konszern érté­kesítési hálózata 300 üzlet­ből áll, éves forgalma a 2010-11-es üzleti évben 162 millió euró volt, öt szá­zalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ebből 76 milli­ót az osztrák anyavállalat bevétele tett ki. Tompított gázimportár-növekedés mozgások Két érkező, egy távozó és egy gazdát cserélő szereplő a piacon Az év eleje óta nem az árképlet szerinti, hanem annál alacsonyabb árat kell fizetnie a gázimportőrnek Az év utolsó negyedében tovább drágult, ezer köb­méterenként 525 dollárra emelkedett az orosz for­rásból beszerzett gáz ezer köbmétere, de a gáztör­vény múlt őszi módosítá­sának köszönhetően keve­sebbet fizet az importőr. B. Horváth Lilla Az év utolsó negyedében ezer köbméterenként 525 dollárba kerül az Oroszországból hosszú távú szerződés alapján érkező gáz, azaz 40 dollárral többe az előző negyedévinél - tudta meg a Világgazdaság. Az alkalmazott árképlet két olajtermék jegyzé­seit és a dollár árfolyammozgá­sát követi. A vevő E.On Földgáz Trade Zrt. (EFT) azonban ennél olcsóbban jut a gázhoz az orosz-német Panrusgáz Zrt.-n keresztül, mert egymás közötti elszámolásukban ugyanazt a módszert alkalmazzák, amelyet - a gáztörvény tavaly ősszel megváltozott előírásának eleget téve - az EFT is köteles hasz­nálni, amikor az egyetemes szolgáltatóknak ad el. Az EFT a gáz árában a képlet szerinti árat 60 százalékos súllyal veszi fi­gyelembe venni, s mellette 40 százalékkal bekalkulálja az amszterdami TTF gáztőzsde árát, azaz a spotpiacit is. Az orosz gáz árának spotpiaci ösz- szetevője nagyságáról minden hónap végén döntenek, úgy tudjuk, októberre előzetesen 380 dollárral kalkulálnak. Annak, hogy az EFT a képlet szerinti 525 dollárnál olcsób­ban jut az orosz gázhoz, ára is van. Míg ugyanis az, aki hosz- szú távra szerződik és vállalja az árképlet feltételeit, büntetle­nül az eladó nyakán hagyhatja a megrendelt gáz 15 százalékát. A spotpiaci gáz vásárlójának er­re nincs lehetősége, minden­képpen ki kell fizetnie a teljes, igényelt tételt. Igaz, az EFT csak az egyetemes szolgáltatóknak köteles kevert, alacsonyabb áron adni a gázt, a versenypia­con szabadok a lehetőségei. A magyar gázpiac közben vonzza az új versenypiaci sze­replőket. Nemrég kapott gázke­reskedői engedélyt az Első Ha­zai Energia-Portfolió Nyrt. (EHEP). A társaság a ciprusi Ensen Holdings Ltd. által ellen­őrzött EQNet Zrt. és a két hazai megánszemély kezében lévő Contel Kft. tulajdona. Új fecske az E-Os Gáz Kft. is, bár anyacé­gének, az E-Os Energiakereske­dő Zrt.-nek van gázkereskedői engedélye, tavaly mintegy 100 millió köbmétert értékesített. Az E-Os Zrt. többségi hányada a Közgép Zrt.-é. Nemrég távozott a színről a végelszámolás alá került RWE Supply and Trading Kft., a köz­Orosz gáz importára* Időszak kezdete Ár m 2008. Jan. 1. 345 2008. ápr. 1. 420 2008. Júl. 1 480 2008. okt 1. 534 2009. jan. 1. 485 2009. ápr. 1. ' 358 2009. júl. 1. 260 2009. Okt 1. 279 2010. jan. 1. 325 2010. ápr. 1. 352 2010. Júl. 1. 369 2010. okt 1. 383 2011. jan. 1. 388 2011. ápr. 1. 410 2011. júl. 1. 485 2011. okt. 1. 525** •DOLLÁR/EZER KÖBMÉTER. * * A PANRUSGÁZ ÁRÁBAN 60 SZÁZALÉKOS SÚLLYAL ÉRVÉNYESÍTHETŐ. A FENN­MARADÓ 40 SZÁZALÉK A MINDEN HÓ VÉGÉN MEGÁL­LAPÍTANDÓ SPOTPIACI ÁR, AMELY OKTÓBERRE VÁRHA­TÓAN 380 DOLLÁR. FORRÁS: VG-GYŰJTÉS vetve a Gazprombank kizáróla­gos tulajdonában lévő Centrex Hungária Zrt.-t pedig megvette a bécsi Centrex Europe Energy & Gas AG; Ezzel kiesett a tulaj­donosi láncból egy addig közbeikatott társaság. Az orosz gázzal kereskedő Centrex Zrt. tavaly 342 millió köbmétert küldött a magyar piacra 26 mil­liárd forint értékben, idei terve 580, a jövő évi pedig 700 millió köbméter. Az itteni kereske­dőknek a beregszászi gázátadó mérőállomáson (tehát külföld­ön) adja el a gázt, amelyet a ve­vők vámkezeltetnek és léptet­nek be a hazai hálózatba. A cég 2012-ben belépne a végfelhasz­nálói piacra, de ehhez még partnert keres. A romániai hátterű CYEB Energiakereskedő Kft. és a svájci kézben lévő Art Energy Kft. már több hónapja megkap­ta a gázkereskedői engedélyt, vezetőik korábban azt mondták lapunknak, hogy első szerző­déseik az ősszel születhetnek meg, s talán már az idén szál­líthatnak is. Mekkora mennyiségre szerződünk 2015-től? 2015-től várhatóan megvál­tozik orosz gázimportunk konstrukciója. Vevői oldalon valamilyen formában ma­gyar állami társaság jelenik meg - az E.On gázüzletágá­nak MVM általi megszerzési előkészületeiről már beszá­moltunk -, és a szerződéses mennyiség is kisebb lesz. Bencsik János energetikai államtitkár a napokban azt mondta, hosszú távon elég lesz körülbelül évi három- milliárd köbméterre szerződ­ni a lakossági igények kielé­gítésére. Mások szerint egy­általán nincs szükségünk hosszú távú gázimportszer­ződésre. Ennek azonban az ellátási kockázat mellett az is komoly hátulütője lehet, hogy a gazdasági növeke­dés beindulásával újra drágább lesz a spotpiaci gáz a hosszú távú szerződés szerintinél. Jövőre se fizetésemelés, se motiváció? negatív spirál Sokszor a felső vezetőn múlik, képesek-e megtalálni a kiutat A magyar vállalatok negyede azt tervezi, hogy elbocsát létszá­mot jövőre, így próbál fogni a költségeken. A cégvezetők álta­lában pesszimisták, a fizetés- emelések pedig nem egyszer szubjektív benyomások alapján dőlnek el. Egy nemrégiben ké­szült felmérés szerint a multi­nacionális vállalatoknál, azon­ban valamivel jobb a helyzet. A magyar cégek negyede mellett a multinacionális vállal­kozások tíz százaléka tervez el­bocsátást 2012-ben. A Devise Hungary és a Simconsult együttműködésében zajlott Fi­zetésemelés 2012 kutatásból az is kiderült, a jövő évi gazdasági kilátásokkal kapcsolatban a ha­zai cégek vezetői sokkal pesszi­mistábbak a lehetőségeket ille­tően, mint a külföldi vállalatok topmenedzserei. Mindez annak tükrében különösen érdekes, hogy míg az ez évi várható ered­ményeket tekintve a magyar cé­gek fele jelezte, hogy átlagos évet zár, azaz az idei céljai teljesül­nek, addig a nemzet­közi vállalatok kicsit több mint harmada nyilatkozta ugyanezt. A közel háromszáz részt vevő cég adatai alapján Dara Péter, a Devise Hungary ügyvezető igazgatója jelezte: szintén a magyar tulaj­donú cégek azok, amelyeknél jó­val kisebb eséllyel lesz béreme­lés jövőre. Az is kiderült, tízből négy magyar vállalatnál a bér­fejlesztésnek semmiféle általá­nos szempontja nincs, azt szub­jektív módon döntik el - ez a szám a külföldi tulajdonú cégek esetében csak 10 százalékot tesz ki. A hazai vállalkozások ötödé minden munkavál­lalóra egységes sza­bályozás szerint ala­kítja a jövő évi kere­seteket, azonban ezen cégek 27 szá­zalékánál lesz csak béremelés 2012-ben, átlagosan 3,9 száza­lékos mértékben. Az itt befekte­tő külhoni tulajdonú vállalatok közel hatvan százaléka ugyan­akkor minden dolgozónál egy­ségesen dönt a bérnövelés mér­tékéről, s 90 százalékuk átlago­san 3,7 százalékos fizetéseme­■ A magyar cégek egynegyede leépít jövőre, a külföldiek­nek az egytizede. DARA PÉTER. A DEVISE ÜGYVEZETŐJE léssel kalkulál jövőre. A felmé­rés készítői szerint sok esetben kizárólag a vezetőkön múlik, hogy kiutat találnak-e az álta­luk irányított vállalkozás számá­ra a negatív gazdasági spirálból. Erre, úgy tűnik, a hazai vállalko­zásoknak kevesebb esélyük lesz jól képzett vezetők hiányában. Míg ugyanis a magyar cégek­nek alig több mint negyede gon­dolkodik a menedzsment, illetve ugyanennyien a középvezetők fejlesztésén, addig a külföldi vál­lalatok fele fogja fejleszteni a menedzsmentet és a középveze­tőket. Ennyire pesszimista han­gulatban egyáltalán nem mind­egy, hogy a vezetők milyen vi­selkedést tanúsítanak, mennyi­re ragad át a negatív hangulatuk a cég dolgozóira. Ráadásul, ha egy szervezet már évek óta nem tudott bért emelni a dolgozóknak, akkor sok esetben csak a vezető miatt maradnak a vállalkozásnál a munkavállalók. A kérdés csak az, hogy vannak-e erre az adott vezetőnek kompetenciái, kész­sége, avagy ezeket még ezeket meg kell tanulnia - hangsúlyoz­ta Dara Péter. ■ K. I. Külpiacokon is terjeszkedik a brands.hu tervek Még az idén megjelenik Ausztria, Szlovákia és Románia területén BrandsClub néven a brands.hu közösségi webáru- ház. A nagy nemzetközi ruha-, kozmetikai és egyéb divatmár­kák termékeit 30-80 százalékos kedvezménnyel, zárt vásárlói klub keretében értékesítő vállal­kozás a külföldi terjeszkedéssel a következő két évben további 800 millió forint forgalommal számol. Weiler Péter, a cég ügyveze­tő igazgatója elmondta, a web- áruháznak 600 ezer klubtagja van, ezt két év alatt egymillió­ra akarják felfuttatni. Addigra a képviselt világmárkák száma a meghaladja az 500-at (jelenleg 300), az új márkák többsége már nem a ruházati profilt képviseli majd. A társa­ság, amely a ma már német tu­lajdonban lévő Habostorta Kft. szolgáltatásaként indult, az idén 700 millió forintos forga­lommal számol, ez duplája a ta­valyinak, jövőre a magyar piac­ról egymilliós bevételt remél. (Ebből a társaság tényleges „ju­talékos” bevétele ennek nagyjá­ból a harmada.) ■ S. Gy. 2012. évi kilátások Külföldi cégek Magyar cégek Jelentősen romló gazdasági eredményre számítunk 2012-ben 3 15 Romló gazdasági eredményre számítunk jövőre 28 25 Stagnáló gazdasági kilátással számolunk 2012-re 45 39 Javuló gazdasági kilátással számolunk jövőre 23 19 Jelentősen javuló gazdasági kilátással számolunk 2012-re 2 2 (A MEGKÉRDEZETT 300 VÁLtALAT ARÁNYÁBAN, X) FORRÁS: DEVISE HUNGARY, SIMCONSULT: FIZETÉSEMELÉS 2012 FELMÉRÉS ■ Csak kevés cég gondolkodik a vezetők tovább­képzésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom