Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-22 / 248. szám
2011. OKTÓBER 22., SZOMBAT 7 GAZDASÁG Nagy biztonság és kis kockázat trendek Ma már a tőzsdeguruk is földeket vesznek részvények helyett A korlátozott kínálat is árnövelő hatású a hazai piacon Számítások szerint az uniós szinten kiegyenlített magyarországi hektáronkénti áraknak 2-4 millió forint közöttieknek kellene lenniük A termőföld lépett elő mára az egyik legbiztonságosabb és legkockázatmentesebb hazai befektetési lehetőséggé az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági válsága nyomán. A nemzetközi események is azt mutatják, hogy tőzsdeguruk és tehetős pénzemberek a vagyonukat nem részvényekbe, hanem egyre inkább mezőgazda- sági területekbe fektetik. Hazafi László Az egyik legbiztonságosabb befektetési lehetőséget kínálja ma a termőföldpiac - állítják ágazati szakértők. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a földárak a 2008-2009-es gazdasági válság időszaka alatt is nőttek, miközben más befektetési piacok ösz- szeomlottak, a tőzsdék kiszámíthatatlanná váltak, az épületingatlanok értéke pedig 30 százalékkal csökkent. Szakértők szerint a földpiac biztonságosságához alapvetően hozzájárul, hogy a befektetések alacsony kockázatúak. Egyértelmű előnyt jelent, hogy a megvásárolt termőföld saját tulajdonba kerül, így a bankok vagy a befektetési vállalkozások esetleges csődje nem veszélyezteti. További pozitívum, hogy a földterületek nem sérülékenyek és A termőföld- befektetések feltételei • a kiszemelt terület szántó- és gyepművelési ág lehet • legalább 10-15 hektáros terület kell • lehetőleg egybefüggő legyen a terület • uniós területalapú támogatások igénybevételi lehetősége • 7-10 millió forintos tőkével rendelkezzen a befektető • szakértő igénybevétele maximálisan indokolt nem amortizálódnak. Emellett a földár a gazdasági konjunkturális időszakok hatásaitól csaknem független. Mivel a trendek a folyamatos értéknövekedés irányába mutatnak, a negatív hozam lehetősége - ellentétben más befektetési formákkal - meglehetősen alacsony. A közelmúltban az FHB Bank Zrt. termőföldárindexet, az OTP Bank Nyrt. földérték- térképet jelentetett meg, amelyben mindkét pénzintézet a magyarországi földárak jelentős emelkedését mutatta ki az utóbbi években. A földpiaci adásvételekben meghatározó miskolci Tiszacash Zrt. tapasztalatai szerint pedig a földárak három-négy évente megduplázódtak a hazai piacon. Ma a hektáronként 0,5-1,1 millió forint között mozognak, míg az átlag 700-800 ezer forintra tehető (szántó esetén). Az uniós árak ugyanakkor ennek legalább a három-ötszörösét teszik ki, de ennél - például a 14 millió forintnak megfelelő holland árat alapul véve - sokkal nagyobb különbségek is vannak. Szakértői számítások szerint az uniós szinten kiegyenh'tett magyarországi hektáronkénti áraknak 2-4 millió forint közöttieknek kellene lenniük, ebből az következik, hogy a következő tíz-tizenöt évben további jelentős hazai drágulás várható. A földbefektetések hozama részben ebből az értéknövekedésből is adódhat, amely éves szinten 20-30 százalékot hozhat. A 30-40 ezer forintos hektáronkénti mai földhaszonbérleti díjakkal pedig évi 3-6 százalékos hozam érhető el. Miközben a földbefektetés közép- és hosszú távú üzletnek számít, a földbérleti díjak ezen időszak alatt is folyamatos és stabil jövedelemforrásul szolgálhatnak. A földvételeket 4 százalékos illeték terheli, de a bérleti díjak - legalább öt évre szóló szerződések esetén - adómentesek. Mivel a földpiaci folyamatok jól modellezhetők és kiszámíthatók, a vásárlások nem tekinthetők spekulatív befektetési ügyleteknek - hívják fel a figyelmet szakértők. A kormány legutóbbi törvénytervezete is csak a nem mezőgazda- sági, hanem egyéb jellegű (iparterületté minősítés, belterületbe vonás) hasznosítást minősíti spekulatívnak és sújtja - a tervek szerint - 48% jövedelemadóval. Ugyanakkor a termőföld - folyamatos jövedelemtermelő képessége révén - javíthatja a tulajdonosok életminőségét, de nyugdíj-előtaka- rékossági lehetőséget is nyújthat. Emellett a szülők földpiaci befektetéseikkel gyermekeik életkezdését is megalapozhatják. Ha pedig valaki mező- gazdasági tevékenységbe fogna, a földtulajdonlás egyben munka- és megélhetési lehetőséget is adhát. A termőföldek iránti keresletet globális értelemben is erősítheti, hogy a prognózisok szerint a föld lakossága 2040-re a mai 7 milliárd főről 9 milliárdra bővül, így az élelmiszerigény is jelentősen nő. A világ megművelhető termőterülete ugyanakkor korlátozott, a föld felszínének mindössze a 8 százalékát teszi ki. A közelmúltbeli nemzetközi események is azt mutatják, hogy a termőföldek iránti érdeklődés világszinten is nő. Az egyik legkomolyabb angol ingatlanpiaci szakértő vállalkozásnak számító Savills egyértelmű keresletbővülést tapasztal, míg például kínai befektetők magyarország- nyi nagyságú területeket vesznek Brazíliában. A napokban Jim Rogers amerikai tőzsdeguru is azt jelentette be, hogy vagyonát tőzsdei részvények helyett leginkább mezőgazdasági földekbe fekteti. Itthon pedig Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója élelmiszer-gazdaságban -utazó Bonafarm cégcsoportja azt tette közzé, hogy terjeszkedésének egyik célpontja az afrikai kontinens lehet. ■ A föld ára a gazdasági konjunkturális időszakok hatásaitól csaknem függetlenül alakul. ■ A föld jövedelemtermelő képessége javíthatja az életminőséget, jól jön a gyereknek is. birtokszerkezet A folyamatos földpiaci áremelkedés egyik hajtómotorja, hogy korlátozott a kínálat hazánkban. A tapasztalatok alapján a 4,8-5 millió hektáros mezőgazdasági terület 7-8 százaléka cserél gazdát évente. A statisztikai kimutatások szerint a 2,2 millió földtulajdonos 90 százaléka egy hektárnál kisebb területet birtokol, de nagy részük nem válik meg a földjétől. A nagyobb birtokokat szerzett pénzügyi befektetők pedig a további áremelkedésre várva nem adják el földjeiket. ■ A 2,2 millió földtulajdonos 90 százaléka egy hektárnál kisebb területet birtokol. A vidéki kistulajdonosok általában azért ragaszkodnak a területeikhez, mert a kapott bérleti díjak biztosítják háztáji gazdaságuk fenntartását, a takarmány megtermelését. E kört a gazdasági válság közvetlenül kevésbé érintette, és többségük nem vett fel svájci frank alapú devizahitelt sem, ezért nem kényszerülnek feltétlenül arra, hogy a földjeiket értékesítsék - állítják szakértők. A kínálati korlátok miatt a vevők nem egykönnyen találnak megfelelő paraméterű megvehető területeket. A folyamatos kereslet pedig önmagában is árfelhajtó hatású a hazai piacon. Lényeges szempont lehet az is, hogy a kiszemelt termőföldre igénybe lehessen venni területalapú uniós támogatásokat. Vételi szándéknál minimum 10- 15 hektár lehet a birtokméret, ebből kiindulva legalább 10-15 millió forinttal kell rendelkeznie a lehetséges vevőnek. Ha sok a tulajdonos, ronthatja a vevő esélyeit. ■ VG A kelet-közép-európai piacon még van fantázia 170 hazai munkahely szűnhet meg csokiáfa-biznisz? Az adóhatóság szerint az áru nem hagyta el az országot az európai gazdaság közeljövőjét illetően pesszimista, a kelet- közép-európai üzleti lehetőségek kapcsán optimista Johan Wall, a 17 országban 77 vállalkozással jelen lévő céginformációs szolgáltató Bisnode csoport vezér- igazgatója. A Magyarországon többek között a Dun&Bradstreet, PartnerControll.hu, HBI márkát is magába foglaló cégcsoport jövőre két új márkával is jelentkezik a magyar piacon. Meglátása szerint ugyanakkor Kelet-Euró- pa továbbra is jó, tíz százalék feletti növekedési potenciált rejt, miközben például a francia nyelvterületeken szinte már telített a céginformációs piac. A társaság tavalyi árbevétele 500 mülió eurós árbevételéből 7 százalék a kelet-közép-európai régióból ered. Keleti József, a Bisnode Magyarország országigazgatója kifejtette: a hazai piacon 565 ezer vállalkozás mindössze 8 százalékának van 100 milliónál nagyobb árbevétele, így a kkv-k országa vagyunk. A céginformációk szerint a rövidtávú kilátások elég borúsak, ezt tükrözi a cégek fizetési hajlandósága és képessége. 55 százalékuk stabilan a határidőn belül tizet, a késve fizető 45 százalék - a határidőn túl 22 napos átlagos csúszáshoz képest is egyre nagyobb csúszásokkal egyenlíti ki számláit. ■ Több mint százhetven ember veszítheti el a munkáját, és vége lehet a több milliárdos forgalmú, közel húszéves múlttal rendelkező CSOKI Hungária Kitinek egy szlovák bejegyzésű vállalkozás miatt, amely az adóhatóság szerint áfacsalást követett el. Utóbbi árát a magyar beszállító fizeti meg. A tulajdonos-ügyvezető állítása szerint az adóhivatal ajánlásainak megfelelően járt el, amikor a szlovák cégnek értékesített - írja a Gazdaság.hu. Ha igazak az állításai, akkor az adóhatóság (NAV) ajánlásai betartásával végzett vevőellenőrzés sem garancia az eladónak, hogy később nem kerül bajba. A NAV nyáron átfogó ellenőrzést A lefoglalt csokikat féláron eladják tartott a CSOKI Hungária Kitinéi. Az 2006-2007-es évet vették górcső alá, amikor a cég több mint 80 millió forint társasági adót fizetett. A cégtulajdonos szerint a NAV elsőfokú jegyzőkönyve szerint az üzlet valós, nem fiktív, de megállapítja, a megvásárolt áru nem hagyta el Magyarország területét. A cég vezetősége megkereste a Magyarországon élő szlovák cég akkori ügyvezetőjét, és megkérte, tegyen bíróság előtt is használható nyilatkozatot közjegyző előtt, hogy a megvásárolt árukat hiánytalanul Szlovákiába szállította, majd az ottani adótörvényeknek megfelelően az adót nem fizette meg, hanem más EU-s országban értékesítette. Októberben megszületett az ügyben az 50 oldalas határozat, amely a nyilatkozatot figyelmen kívül hagyva adóhiányt és bírságot, s pótlékot állapított meg, melynek együttes összege a cég idei várható árbevételének 10 százaléka, csaknem 1,2 milliárd forint volt. Az adóhatóság intézkedett a pénz biztosításáról: a CSOKI Hungária Kft. teljes árukészletét, állóeszközeit lefoglalta azzal, hogy gyorsan romló termékekről lévén szó, azokat azonnal és féláron értékesíteniük kell. A cég fizetésképtelenné vált, elrendelték a végelszámolását. ■
