Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-22 / 248. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 22., SZOMBAT 5 MEGYEI KÖRKÉP A terített betűnél dördült el az első lövés októberi szerepek A Csiky művészei közül többen tevékeny részesei voltak a forradalomnak Az eredetileg színes, vélhetően ÁVH-s fotón Tordy Géza a Petőfi-szobornál Egy évvel az állandó társulat megalakulása után a kaposvári színészközösség belecsöppent az 56-os forradalomba. Vas András „Somogy megye dolgozói meleg szeretettel köszöntik első állandó színházukat” - állt a drapérián a megyei tanácsháza nagytermében, s az 1955-ös alapító banketten - melyen a népművelésügyi miniszter első helyetteseként részt vett Kállai Gyula majdani miniszterelnök is -, ahol Sugár László igazgató rövid beszéd keretében átvette a teátrum kulcsát, még senki sem gondolta, a következő év októberében történelmi pillanatok tanúi lesz az 1911-ben átadott épület és a vadonat társulat. A következő évadban Sugár elvtárs helyett már Zách János ült az igazgatói székben, s október 21-én „pirosfényű asztali lámpa fényénél ” műsortervéről beszélt a Somogyi Néplap újságírójának, s hogy Kaposvárból régi Kolozsvárt akar csinálni, lesz kamaraszínház, s bővítve a repertoárt, bemutatják a Szent Lángot. Persze ez még csak terv, a következő napokban ugyanis a jól bevált Csárdáskirálynő marad műsoron.- Segédszínészként epizodis- ta voltam a darabban - emlékszik vissza Tordy Géza. A Nemzet Színésze óriási pechére 56 májusában a döntéshozók úgy határoztak, szeptemberben nem indul színészképzés a főiskolán. Egy családi barát ajánlotta be Zách Jánosnak, aki meghallgatta az akkor tizennyolc esztendős ifjút, s végül szerződtette. - Éppen színpadon voltam az egyik jelenetben, amikor elterjedt, Pesten lőttek a Rádiónál. A hírt a DISZ Zrínyi Miklós Körének tagjai hozták, akik néhány órával korábban még a Vörös Csillag moziban vitatkoztak a Somogyi összegzés című programról. Aztán átvonultak az MTI helyi szerkesztőségébe, hogy tovább ülésezzenek, amikor egyszer csak kopogni kezdett a távírógép, s az ügyeletes hangosan olvasni kezdte a pesti ifjúság tüntetéséről szóló híreket. A zrí- nyisek azonnal „átrohantak a színházba, ahol a művészgárda lelkesen fogadta a híreket, majd megszakították az előadást, s felolvasták a pesti fiatalok követeléseit.”- Ha jól emlékszem, a bonvi- ván volt - meséli Tordy Géza, s ha a Nemzet Színészének igaza van, akkor Gálfy Lászlótól értesülhetett a közönség a fővárosi eseményekről. Hatalmas ováció kísérte a bejelentést, aztán a zrínyisek visz- szarohantak az MTI-be, ahová jó néhány színész is velük tartott. Kemény verbális csata után megszövegezték és kinyomtatták a Fáklyát, benne a forradalom híreivel és követeléseivel - s a fejlécen a Szabad hazában, szabad életért! jelmondattal -, melyet azonban az államvédelmisek hajnalban jelentős részben elkoboztak. De nem mindet! Kétezer példányt addigra a tefu- sok és a buszvezetők széthordták szerte a megyében, s így elterjedt a forradalom híre.- Fiatal vidéki színészként meglehetősen váratlanul értek bennünket az események - ismeri el Csurka László, aki akkoriban szintén a Csiky közönségét szórakoztatta. - Általában § nem politizáltunk, éjjel-nappal | próbáltunk, s bár láttuk, mi tör- | ténik az országban, Kaposváron f nem tudtuk, milyen a hangulat í Pesten. Aztán egyik pillanatról a másikba belekerültünk az események sűrűjébe. A színészek többségének figyelme a szerepektől az élet színháza felé fordult - már csak azért is tehették, mivel 23-a után elmaradtak az előadások.- Egész nap a városban csatangoltunk, nézelődtünk mondja Tordy Géza. - Huszonhatodikén is sétálgattunk, amikor odajött az utcán hozzám Sallós főrendező, hogy kellene valaki, aki tudja a Szózatot. Mivel középiskolában nagy szavaló voltam, s persze a Szózatot is tudtam kívülről, karon fogott, s már mentünk is a Petőfi-szobor- hoz. A korabeli Somogyi Néplap tudósítása szerint aznap nemzeti és fekete zászlók lengtek a kaposvári épületeken. Délelőtt tíz óra körül indultak meg az emberek a gyárakból, hivatalokból, iskolákból, s a Petőfi-szobornál gyűltek össze. A Zrínyi Kör tagjai próbálták fenntartani a rendet, s egymás után léptek a talapzatra a szónokok. A vasmunkások képviselője után a zrínyisek lelkesítő beszéde következett, majd „Tordy Géza elszavalta a Szózatot A szemekben itt is, ott is könny csillogott a nagyszerű vers tragikus sorai hallatára”.- Óriási tömeg állt velem szemben, több ezer ember - emlékszik vissza a Nemzet Színésze. - Kihajtottam a galléromat, s amikor kimondta a vers címét, az emberek levették a sapkájukat... Tizennyolc éves voltam, persze, hogy megrendített az egész. Pedig akkor igazából fel sem fogtam, minek vagyok részese. Csak néhány nappal később, amikor egy vajaskocsival feljutottam Budára, s onnan a kiskörúton, a Rákóczi úton a Keleti pályaudvart érintve hazagyalogoltam Zuglóba, s láttam a harcok nyomait. A fiatal segédszínész után Tóth István, a megyei pártbizottság titkára kért és kapott szót, majd „a tömeg követelésére Csurka László színész elszavalta a Nemzeti dalt, és a több ezer ember, mint hajdanán a Nemzeti Múzeum előtt, együtt Ismételte, hogy A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk...”- Akkor nem gondolkodtam rajta, lehet-e bajom a dologból - meséli Csurka László. - Azt hittük, itt a szabadság. Leírhatatlan érzés volt, a mai napig gyakran mondok verseket, s bár akkor még nem tudatosult bennem, minek lehettem részese, idősebb fejjel megéreztem, micsoda gyönyörű pillanatnak voltam szereplője. Tordy Gézával ellentétben Csurka László Kaposváron maradt a forradalom alatt, s október 27-én elnöke lett a színház forradalmi bizottságának, melybe rajta kívül Papp Györgyöt, Sántha Ágnest és Zentay Ferencet választották be a színésztársak.- Tüszős mandulagyulladással feküdtem a színészházban - eleveníti fel elnökké válásának körülményeit Csurka László amikor jött egy küldöttség, vállalnám-e a feladatot, mert rám gondoltak? Sok mindent nem tudtam tenni, mert még akkor is beteg voltam, amikor bejöttek a szovjet tankok. A színészek egy része viszont komolyan kivette a részét a kaposvári forradalom eseményeiből, többen bemondóként, hír- szerkesztőként a Szabad Somogy - más források szerint Rákóczi - Rádióban dolgoztak, míg tehették. Itt jelentették be például, hogy csaüakoznak Bessenyei Ferenc felhívásához, mely a Kossuth Rádióban hangzott el, s mely szerint addig nem nyitják meg a színházuk kapuit, „míg egyetlen orosz katona is tartózkodik Magyarországon. (...) Éljen a független és szabad Magyarország, éljen szabad szín- művészetünk!” November 4-ig dolgozhattak, lelkesedhettek, reménykedhettek, aztán elhallgatott a rádió...- Gálfy Lacival és Komlós Pistivel ultiztunk, amikor eldördült az első lövés - emlékszik vissza Csurka László. - Éppen abban a pillanatban, amikor bemondtam egy terített betlit. S már nem tudom, így volt-e, de így meséltük később egymásnak, mire letettem volna a lapokat, már mindenki az asztal alá bújt... Mások pedig kibújtak alóla... Megkezdődött a megtorlás, Csurka Lászlónak például mennie kellett Kaposvárról - úgy meséli, évtizedekig szerepelt a személyi lapján 56-os múltja -, s csakhamar Zách Jánost is leváltották. A színházban csak november végén kezdődtek meg újra a próbák. Elsőként A néma leventét vették elő... A cikk elkészültéhez a Somogy Megyei Levéltár nyújtott segítséget. Ideológiai képzésre volt szükség, mivel nem akadt színész, aki hitelesen eljátszott volna egy párttitkárt „HOSSZÚ KÉNYSZERHALLGATÁS UTÁN Újra megnyitja kapuit a kaposvári színház - írta 1956. december 19-én az akkor Somogyország névre hallgató megyei lap. - A színház kapuinak megnyitásával ismét nagy lépést tettünk előre kulturális életünk normalizálása felé. (...) Az október 23-i események miatt elmaradt előadások jegyeit a színház jegyirodája kicseréli... ” három hónappal később megalakult az MSZMP helyi alapszervezete is: jelen volt Márta elvtárson, a városi intézőbizottság tagján kívül Juhász Pál énekes, Bozsó elv- társ főpénztáros, Csihák László színész és Sallós elvtárs főrendező. ” Utóbbi vitte Tordy Gézát októberben a Petőfiszoborhoz... az április 6-1 taggyűlésre beidézték Pusztai Pétert, hogy elmondja, miért volt napokig a rendőrségen. „Pusztai elmondta - áll a jegyzőkönyvben -, hogy az októberi ellen- forradalmi időkben való tevékenysége miatt hallgatták ki. Azt mondta, soha nem gondolt a Népidemokrácia megdöntésére. A taggyűlés figyelmeztette, hogy a jövőben ezt tetteivel bizonyítsa be. ” ruff Béla tagfelvételi kérelme is szóba került ezen a délutánon, melynek kapcsán megállapították, „még nem tisztázta saját gondolatait Tagkönyvét megsemmisítette az októberi események alatt, s erre most elméletet keres. ” csihák László a műsorpolitikát elemezte, szerinte „haladó nyugati műveket akarunk játszani, de dekadens polgárikat nem!” ennek megfelelően alakult a jövő. Az 1960as belügyi jelentés szerint „határozott haladás tapasztalható a műsorpolitika fejlődésében. (...) Viszont nagy szükség lenne ideológiai oktatásra, mert a színház művészeinek és dolgozóinak világnézeti fejlődése nem áll arányban a színházzal, mint szocialista kerettel (...) A javuláshoz az MB Agitpmp Osztálya és a Megyei Tanács Művelődési Osztálya segítségével továbbképzéseket kell tartani. (...) Nagy Lajos elvtárs szerint ugyanis nem vagyunk képesek találni színészt, aki igen tökéletesen meg játssza a munkást vagy a párttitkárt... ” Két hét, amely beírta magát a történelembe- A haza végzet, nem pedig trükk és mutatványszám - idézte ünnepi beszédében Giber Vilmos, a Klebelsberg középiskolai kollégium igazgatója Márai Sándort. - Október a megemlékezések, a hősök előtti főhajtás hónapja a magyar ember számára: hatodika a gyászé és a fájdalomé, huszonharmadika az ünnepé. Giber Vilmos szerint sohasem volt még ilyen megosztott a nemzet, mint ma. Nem'úgy ötvenhatban, amikor mindenki képes volt az egyéni érdeke fölé emelkedni. - Sajnos az eufórikus napok hamar elröpültek - tette hozzá a kollégiumigazgató -, de az a rövid két hét örökre beírta magát a történelembe. ■ A. V. Főhajtás az 56-osok emléke előtt: gyertyák gyúltak Kaposváron Elén jártak a somogyiak a károk enyhítésében (Folytatás az 1. oldalról)- Magyarország eddigi legnagyobb, súlyos ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája tavaly október 4-én történt- elevenítették föl az ünnepi állománygyűlésen. A gátszakadás nyomán több mint egymillió köbméter vörösiszap és erősen lúgos víz elegye öntötte el Kolon- tárt, Devecsert és Som- lóvásárhelyt. - Hiszünk az ösz- szefogás, a szeretet erejében - hangoztatta Juhász Tibor, a megyei kormányhivatal kormány- megbízottja, aki köszöntőjében felelevenítette az ’56-os forradalmat és méltatta a somogyi tűzoltók és katasztrófavédők helytállását. A somogyiak élen jártak a kárfelszámolásban: már a katasztrófa másnapján bekapcsolódtak a munkálatokba. Nemcsak az egyik legnépesebb csapat képviselte megyénket, hanem kiemelkedően hosszú ideig, kilenc hónapon át dolgoztak a helyszínen. Bakondi György altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója - kiemelkedő munkavégzésért - főigazgatói emléktárgyat adományozott Kőhalmi Szilviának, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság előadójának. A „Rendkívüli helytállásért” érdemjelet és oklevelet 185 somogyinak ítélték oda. ■ H. M. Színdarabbal emlékeztek 1956-ra Hagyomány, hogy jelesebb nemzeti ünnepeink előtt a Klebersberg Középiskolai Kollégium diákjai műsorral emlékeznek meg a nagy napokról. Most az 1956-os eseményekre emlékeztek a diákok. Szép évek, ez volt a címe annak a színdarabnak amit a színjátszók bemutattak diáktársaiknak, tanáraiknak és a meghívottaknak. A darabot ők állították össze, zenével, filmetűdökkel
