Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-22 / 248. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 22.. SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 3 Betemethetik a leletmentést ásatások Kevesebb pénz és sokkal rövidebb idő áll a régészek rendelkezésére A megyei múzeumok igaz­gatói tiltakoznak az örök­ségvédelmi törvény módosí­tása ellen, mert túl rövid időt és kevés pénzt hagyna a régészeti feltárásokra. F. Szarka Ágnes A miniszterelnöknek címezték levelüket a megyei múzeumok igazgatói: kifogásolják, hogy a nagy beruházásokhoz kapcso­lódó ásatásokra rendkívül rövid időt és kevés pénzt hagyna. A módosító indítvány a próbafel­tárások, majd az ezt követő megelőző feltárások időtarta­mát 30-30 munkanapban hatá­rozza meg, a költségeket pedig a beruházás teljes költségének egy százalékában maximálja. Honti Szilvia a megyei mú­zeumok régészeti osztályveze­tője szerint egyelőre nem vilá­gos, hogy egyetlen helyszín, egyetlen lelőhelyére vonatko­zik a harminc munkanapos időtartam, vagy az egész terü­let feltárására.- Az M7-es autópálya építé­sekor két-három évet fordítot­tunk a feltárásra - mondta a régészeti szakember. - Például egy autópálya csomópont több száz vagy ezer négyzetméterét nem lehet 30 nap alatt feltárni. A múzeum igazgatók szerint elfogadhatatlan, hogy az egyes beruházások késlekedéséért kizárólag a régészeket teszik felelőssé. A régészek szerint a leletek jó helyen vannak a föld alatt, ott éri őket a legkevesebb sérülés. Aki a változtatás igé­nyével előáll, annak kell fizet­Eláshatják maguk a régészek, ha életbe lép a módosítás. Ha nem végezhetnek rendes munkát, a leleteknek jobb helye lesz a föld alatt Gazdag lelőhelyre négyszer annyi idő kell SOMOGYBÁN idén elkészült a Lullát Balatonendréddel ösz- szekötő út régészeti feltárása, a költségek elérték a 130 mil­lióforintot. A marcali ásatás megakadt A Nemzeti Örök­ségvédelmi Központ munka­társai ástak, nyolc lelőhely próbafeltárása elkészült, de maradt négy lelőhely, amire időt és pénzt kéne fordítani. Ám a munkákat a törvény- módosítás miatt leállították.- A négy lelőhelyből egy na­gyon intenzív, csak ennek a feltárására minimum négy hónap kellene, a másik há­romra pedig legalább kettő - ecsetelte Honti Szilvia. - Egy­előre azonban nem tudjuk, hogy mikor és miből lesz foly­tatás. nie a leletmentést. A tervezet szerint a jövőben a beruházás teljes költségének legfeljebb egy százaléka fordítható majd erre a célra. - Kérdés, hogy mi­nek az egy százalékát számol­ják - mondta Honti Szilvia. - Általában a nyilvános közbe­szerzési eljárás számait tud­juk, de a beruházók a felvásár­lás, tervezés költségeit szere­tik kifelejteni a teljes költség- vetésből. A nagyberuházások­hoz kapcsolódó ásatások idő­tartamában és költségében óri­ási különbségek lehetnek. Egy autópálya építésénél talán elég is lenne az egy százalék, ám egy intenzív lelőhelyre építen­dő bevásárló központ esetében már egyáltalán nem. Minden attól függ, hogy hány feltáran­dó lelőhely van a területen. A húsz múzeumigazgató nyílt le­vele szerint a költségek és a feltárások idejének drasztikus csökkentése a hazai régészeti örökségvédelmet európai vi­szonylatban is példátlan mó­don lehetetlenítené el. A balatonszárszóiak befogadnák József Attilát duna-part A tóparti településen a költő emlékmúzeumának (Folytatás az 1. oldalról) József Attila Duna-parti szobrát 1980-ban állították föl. L. Simon László, az országgyűlés kultu­rális bizottságának elnöke azt mondta a Népszabadságnak: a térről elkerülő műalkotásoknak más, méltó helyet kell találni Budapesten, vagy vidéken.- Természetesen örülnénk, ha József Attila szobra a Duna-part- ról községünkbe kerülhetne - mondta lapunknak Dorogi Sán­dor balatonszárszói polgármes­ter. - Annál is inkább, mert ép­pen most zajlik a költő emlék­múzeumának a felújítása. Igen korszerű, közönségvonzó léte­sítmény épül, az év vége felé lesz kész és remélhetően zarán­dokhellyé válik. Ha még József Attila szobra is kiegészítené ezt, az csak növelné a vonzerejét. Gróf Károlyi Mihály szob­rának is akad somogyi vo­natkozása: Siófok szülöt­tének, a Kossuth- díjas Varga Im­Rakparton: József Attila szóbra talárrBalatonszárszóra költözhet JEGYZET CZENE ATTILA A név kell, az eszme nem bár kerényi imre festmé­nyen kívánja megörökíttet- ni Nagy Imre újratemetését az új Álkotmányt illusztrá­ló sorozat részeként, nem látom nyomát mindennap­jainkban Nagy Imre szelle­mi örökségének. Pedig tet­teihez, nevéhez köthető az 1989-es rendszerváltás esz­mei alapja. Két évtizede még sok ezren koszorúztak kaposvári szülőházánál - élükön persze mindenfajta politikusokkal de az effé­le demonstrálásnak az idő múltával egyre kevesebben látják hasznát. Nem vélet­len, hogy Nagy Imre két unokája tiltakozott már Kerényi terve ellen, mert úgy gondolhatják: a fest­mény üres propaganda. PERSZE NAGY IMRE hOSSZÚ utat járt be, de mégis az ő nevét tűzte zászlajára a magyar rendszerváltó elit. Tán erős megfogalmazás, de most úgy tűnik: politi­kai céljaikhoz felhasznál­ták, aztán igyekeznek elfe­lejtetni. Nagy Imre újrate­metésén elmondott bátor beszédének köszönhetően ismerte meg az ország Orbán Viktor nevét, a „reformkommunistáknak” pedig Kádár János helyett Nagy Imre nevét skandálva sikerült visszatérniük 1994-ben a hatalomba. VAJON MIKÉPP VISELKEDETT volna a rendszerváltáskor, s az azóta eltelt több mint két évtizedben Nagy Imre? Milyen gazdasági és erköl­csi állapotban, milyen han­gulatban lenne az ország, ha az ő elvei szerint vezet­ték volna? 2011-ben pedig vajon Orbán Viktor szövet­ségesévé válna, vagy az elégedetlenkedő emberek élére állna? Esetleg visz- szatérne becsületes szak­májához, s megpróbálna lakatosmunkát vállalni valahol Somogy megyé­ben? Egyik sem lenne könnyű... Feszítővágóval szabadították ki a sofőrt Feszítővágó segítségével szabadí­tották ki a péntek reggeli kapos­vári karambol sérültjét. Egy Toyo­ta és egy Skoda ütközött össze a Berzsenyi és a Kontrássy utca ke­reszteződésében - közölte Koncz András katasztrófavédelmi ügye­letes. Karsay Kornél megyei rend­őrségi szóvivő arról számolt be: a Skoda a pláza felől érkezett a ke­reszteződésbe, amikor a neki bal­ról érkező Toyota oldalról nekiüt­között. A Skoda hölgy vezetőjét kórházba kellett vinni. Mindkét jármű vezetője állít­ja, hogy a lámpa zöld jelzésén haladt át a kereszteződésen, ezért rendőrségi vizsgálat tisz­tázza a felelősséget. ■ Harsányi M. Jövőkép: új alapokra helyezik az agrárpolitikát mezőgazdaság Alapszintű jövedelemtámogatásban csak az aktív termelők részesülnek (Folytatás az 1. oldalról) Az Európai Bizottság október kö­zepén terjesztette elő a Közös Ag­rárpolitika reformtervezetét, s rö­videsen elkezdődnek a szakmai viták. - Az agrártermelők egy­szerűbb és igazságosabb anyagi támogatását szorgalmazza a bi­zottság, s egyszerűsödik az ad­minisztráció - emelte ki Exner Zoltán, az agrárkamara elnöke. Hozzátette: az elképzelés szerint alapszintű jövedelemtámogatást kizárólag az aktív termelők kap­nak majd. Változásra készülhetnek föl a vállalkozások is. Évi 150 ezer eurós összeg felett csökken a jö­vedelemtámogatásuk, s a felső­Agrárjövő. Kevesebb adminisztrációt,igazságosabb támogatást remélnek határt előreláthatóan 300 ezer euróbán szabják majd meg. Ez­zel együtt figyelembe veszik azt is, hogy az adott üzem mennyi munkahelyet tart fenn. Az el­nök rámutatott: 2014-től nagy arányt képvisel majd a „zöld-tá­mogatás”. Azaz a közvetlen kifi­zetések közel 30 százalékát elő­reláthatóan a természeti erőfor­rások optimális hasznosítását szolgáló eljárásokra fordítják. A tervezet kapcsán Exner ki­tért rá: egyes körökben nagy meglepetést keltett, hogy az érintett agrárterületek 7 száza­lékát ugaroltatni kell majd. - Az egyik oldal szakmai indokok sorával bizonygatja az elképze­lés helyességét - folytatta. ­Eközben mások ellenérvként azt hozzák fel: súlyos következ­ményei lehetnek a tervnek, kü­lönösen annak fényében, hogy a világ egyharmada éhezik... Tény: az elképzelés a kedvező adottságú térségnek hátrányos lehet. A tíz pontba sűrített kulcselemek között található a fiatal gazdálkodók megsegítése is - a bizottság új kezdőtámoga­tás bevezetését javasolja. Ezt - a projekt első öt évében - a 40 évesnél fiatalabb termelők ve­hetik igénybe. Ennek célja, hogy megkönnyítsék a fiatal nemze­dék munkába állását. - Sokat­mondó tény, hogy az agrárter­melők kétharmada 55 évesnél idősebb - fűzte hozzá. ■ H. M. I rének az alkotása; 1975-ben avatták fel a parlament szom- ÁálP szédságában. ■ Fónai Imre iá'%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom