Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-20 / 246. szám
somogyi hírlap - 2011. október 20., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 5 Ingyenszauna a kristályok gyárában édes élet Tévhit a melaszszag, a várost néha belepő illat csak cukorgyári párafelhő Ennél eklektikusabb csak akkor lehetne az épület- együttes, ha az egyik alagsorban román kori falmaradványokat is feltárnának: a dualizmus, a két világháború közötti időszak, a tomboló szocializmus és a 21. század építészete keveredik a kaposvári cukorgyár területén. Vas András Ahol ottjártunkkor a helyi és egyedi naptár szerint 1894 óta a 118. kampány negyvenkettedik napját írják - előtte augusztusban nádcukorból készítettek cukrot. Ennek megfelelően szinte orrba vág a melaszszag...- Illat - jegyzi meg Szeles Zoltán, a Magyar Cukor Zrt. operatív igazgatója. - És komoly tévhit, hogy a melaszé. Még véletlenül sem, ugyanis az egy zárt láncon keresztül folyik. Ez a különböző munkafolyamatok során felszabaduló páráké. Amúgy vannak, akiknek kifejezetten kedves, én például már harmincöt esztendeje szagolom. S azt szoktam mondani, büdös egy fehérje-feldolgozóban van... A szag, pontosabban illat témát ezzel le is zárjuk, pláne, hogy óriási robaj nyomja el az operatív igazgató szavait. A toronyból éppen mészkő zúdul a mészkemencébe: az égetett mész ugyanis elengedhetetlen kelléke a létisztításnak, 170-180 tonnát égetnek ki naponta a Dorogról és Máriagyüdről érkező kövekből. Ez persze már egy közbülős állomás, a Koronás Cukor feliratú zacskókba, zsákokba kerülő cukor útja meglehetősen bonyolult. Tehervagonokban, kamionokon érkezik a rengeteg cukorrépa szerte az országból. Rekordmennyiségről, milliónyi tonnáról szóltak a hírek a kampány kezdetekor, mára kiderült, 750-780 ezer tonnánál nem lesz több. Ami valamivel kevesebb, mint egy éve, ám az idén jóval magasabb a répa cukor- tartalma - 17 százalék körüli a tavalyi 15,5-tel szemben -, ami azt jelenti, hogy a cukormennyiség viszont nem lesz kevesebb. Ilyen a híglé - mutatja Szeles Zoltán operatív Igazgató. A folyadék a bepárlóba kerül, ahol besűrűsödik és sötétedik- Minden teherkocsi- és .vasúti szállítmányból mintát vesznek - mutatja a teherporta mellett várakozó járműveket Szeles Zoltán -, megállapítják a cukor- tartalmat és a szennyezettséget. . Azaz, mennyire földes a répa. Mely ezek után különböző tisztítófázisokon megy keresztül - a teljesség kedvéért: bumfóld, homokfogó iszap és dorr- ülepítő, utóbbi sara kerül a sán- tosi zagylerakóba -, majd egy csatornába kerül, ahol egy gazfogón, kőfogón és görgős rostélyon át egy répaszivattyún jut a gyárba. Ekkor kezdődik a feldolgozás. Napi 7000-7500 tonna a kapacitás, ami 1000-1200 tonna cukrot jelent. Ennek egy része a 25 ezer tonnás cukorsilóba kerül, a termelés kétharmadát viszont elszállítják - csomagolással ugyanis Kaposvár mellett az egykori petőházi cukorgyárban is foglalkoznak. A melléktermékként keletkező melaszt két tízezer köbméteres tartályban gyűjtik, s bár régen kényszerből a szegények édesítőjeként tartották számon, manapság nem számít emberi fogyasztásra alkalmasnak, s jórészt szeszgyárak hasznosítják. Miközben az operatív igazgató mesél, beérünk a gyárba, egészen pontosan a nyersoldali gyártórészlegbe. A folyamatirányítóknál kezdünk, óriási monitoron látni az összes munkafázist, persze mindegyikre külön szakember is figyel a maga számítógépén. Rengeteg adat jelenik meg egyszerre, a laikus számára áüáthatatlan a rendszer, szerencsére a gyárban ha- mar letisztázódik minden. Óriási répavágók között bujkálunk, mint egy gigantikus robotgép, a négykéses monstrum bordázott chipshez hasonlatos szeletekre vágja a répát, melyet futószalag visz a diffúzióba.- Torony és fekvő van belőle - magyarázza Szeles Zoltán -, itt nyerjük ki a cukrot a répából. Legalábbis egy részét, amit a szaknyelv nyerslének hív. A A kemencegyújtástól a téli bálig tart minden esztendőben a cukorgyári kampány bár naponta 7-10 ezer tonna cukorrépát vesz át az ország mára egyetlen működő cukorgyára, a szakemberek úgy számolnak, december húszadika környékére véget érhet a kampány. Mely rituálészerűen a mészkemence ünnepélyes begyújtásával kezdődik minden évben, hogy aztán éjjel-nappal megállás nélkül tartson, munkát adva 175 állandó, s a nagyjából nyolcvan ideiglenes Naponta 1000-1200 tonna cukor készül a kaposvári gyárban alkalmazottnak, akik aztán valamikor január végén, február elején a kampányzáró bállal ünnepük a munka végét. Legalábbis a cukorgyártásét, hiszen utána kezdődik a karbantartás hosszú időszaka - nyár végére ismét tökéletes állapotba kell hozniuk minden gépet, alkatrészt. Hogy zökkenőmentesen megkezdődhessen a következő, jövőre immár 119. kampány. másik termék a lúgozott szelet, melyből óriási gépekkel préselik ki a maradék cukortartalmú levet. A préselt szelet korábban kiváló állati takarmánynak számított, az elmúlt években viszont biogázt készítenek belőle. Ez azonban a gyártási folyamatban számunkra mellékszál, inkább a nyerslé útját követjük. Nehéz elhinni, hogy a zavaros, barna löttyből a tisztítás után gyönyörű, aranyszínű folyadék lesz. Ez a híglé, mely a bepárlóba kerül, ahol besűrűsödik és egyben sötétedik is. A következő állomás már a cukoroldal, s vele vagy negyven fok.- Augusztusban ötvenhetet is mértünk - próbál vigasztalni az operatív igazgató, ám ettől még dől rólunk a víz, s tisztelettel figyeljük az itt serénykedőket. Akiknek nem kell elmenniük a fürdőbe, hisz itt van nekik az ingyenszauna... A főzőállomáson óriási tartályokat kerülgetünk, rajtuk A és B betűk. Melyek a termékfajtákat jelölik, az A-jelű a legmagasabb cukortartalmú elegy: mézsűrűségű, sötétarany színű massza, tele cukorkristállyal, mely ropog a fogunk alatt. Ugyanis természetesen megkóstoltaják. Ez az anyag kerül a centrifugába, mely kiválasztja a kristályokat, amik mennek a szárítóba, majd a hűtőbe. A massza pedig B-termékként vissza a rendszerbe, hogy a maradék cukrot is kinyerjék belőle. Sőt, létezik C-termék is, hiszen fő a hatékonyság. A hűtő utáni helyiség padlóján tapasztalja meg a laikus először, mivel is foglalkozik a gyár. A szita környékén minden tiszta cukor, még úgy is, hogy folyamatosan takarítanak, pillanatok alatt tele lesz a hajunk finoman szálló cukorkristályokkal. Persze messze nem annyira, mint ahogyan a mészpor belepte a kocsit alig egy óra alatt - kellett nekünk a mészkemence szomszédságában megállni... Ahol furcsa alakba boüunk, első blikkre palesztin terroristára gyanakszunk, de aztán kiderül, csak a mészpor-takarító brigád tagjai serénykednek. Akkor már inkább a főzőrészleg szaunája... Iharosban lovagok és óvodások fogtak össze Diákszemmel a múzeumban jubileum Gimnazisták tárlata látható Fonyódon Felnőttképzési roadshow és a tanulás ünnepe Civil szervezetek és óvodások összefogásával szépült Iharos. Horváth Győző, a Szent László Király Lovagrend nagymestere elmondta: település virágosítás- ra nyertek 329 ezer forintot. Mivel a pályázat kapcsolódott az önkéntesség évéhez, szemétsze- dési akcióval kötötték össze a faluban, amelyhez többen csatlakoztak.- Eredetileg sziklakerteket terveztünk a település üdvözlő és utcanév tábláihoz - mondta Horváth Győző -, a villanyoszlopra meg muskátli tartókat, de a pénz csak őszre érkezett meg, módosítanunk kellett. A végeredmény szép, értékessé az önkéntes munka teszi. ■ Varga A. A félévszázados fennállását ünneplő Mátyás Király Gimnázium tanulónak nyílt kiállítása kedden a fonyódi Múzeumban. Tizenhárom diák, huszonhárom alkotása kapott helyet a vegyes technikai elemeket felvonultató tárlaton, mely szerves része a megyei fenntartású intézmény MKG 50 nevet viselő jubileumi ünnepségsorozatának. Az iskola életében mindig is előkelő helyen szerepelt a képzőművészeti nevelés - mondta megnyitójában Hódos Diána. Somogy megye aljegyzője hangsúlyozta, hogy a tantárgyi oktatás mellett kiemelten fontos a diákok személyiségének sokoldalú fejlesztése is. ■ Márton László Tizenhárom diák huszonhárom alkotása látható a műzeumban Kaposvárra érkezett szerdán a felnőttképzési roadshow. A Magyar Pedagógiai Társaság tavaly a Művelődés hete - tanulás ünnepe keretében ezzel az elnevezéssel indított programsorozatot a felnőttképzés területén érintett, vagy az iránt érdeklődő szakemberek számára. A rendezvénysorozat szerdán a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karán folytatódott. A roadshow-n javaslatok megfogalmazásával igyekeztek segíteni a felnőttképzés szereplőit, a pedagógiai társaság tagsága pedig véleményének kommunikálásával próbálta befolyásolni a döntéshozókat, hogy mind szélesebb szakmai közvélemény figyelembe vételével tudják meghozni döntéseiket. A találkozó további célja volt, hogy az ország több pontján a felnőttképzés különböző területein dolgozó szakemberek személyes tapasztalataik révén tájékozódhassanak a felnőttképzés aktuális helyzetéről. Igyekeztek tudatosítani, hogy a felnőttképzés formális, nem formális és informális tanulási színterein belül kiemelt jelentősége van a felsőoktatási intézményeknek. S a figyelem középpontjába próbálták állítani az egyetemek és a gazdaság élő kapcsolatának fontosságát. ■ Márkus Kata
