Somogyi Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-18 / 244. szám

6 2011. OKTÓBER 18.. KEDD GAZDASÁG Milliárdos áfacsalás -átveszi a boltokat a CBA A CBA KERESKEDELMI KFT. át­veszi az adócsalással gyanú­sított franchise partnere, a Delikát Kft. érdekeltségébe tartozó 19 egység működte­tését, a céghez kapcsolódó mintegy 550 dolgozónak pe­dig biztosítja a további mun­kalehetőséget, és vállalja a Delikát Kft.-vel kapcsolat­ban álló franchise partnerek ellátását is. Már igényelhető a borászati támogatás AZ ÚJ BORÁSZATI GÉPEK. S a termelést legalább negyedé­vel növelő technológiai be­rendezések beszerzéséhez az uniós támogatás hétfőtől igényelhető. A kkv-k 40, a nagyvállalatok 20 százalé­kos támogatást igényelhet­nek a 4 millió eurónyi keret­ből, áll az Agrárkamara köz­leményében. Utófinanszíro­zott a forma, tehát előre kell megvásárolni a gépet és az üzembe helyezés után lehet pályázni. Egy kérelmező időszakonként legalább egy­millió, legfeljebb százmillió forintot igényelhet. A bankszövetség még tájékozódik JOSE MANUEL barroso nyi­latkozatát még nem ismerik a bankszövetségnél, ezután fognak tájékozódni arról, va­lamint az Európai Bankfóde- ráció azzal kapcsolatos ál­láspontjáról - mondta Mül- ler János, a bankszövetség vezető tanácsadója. Az Euró­pai Bizottság elnöke - mint hétfői lapunkban is közöl­tük - a Le Párisién című lapnak kifejtette: törvénybe kell iktatni a bankoknál a személyes felelősséget. Müller: Mit mondott Barroso? Dől az országba az áldrágakő laborháttér Erősítést kaptak a hamisítók és csalók hazai leleplezői Elárasztották a hazai drá­gakőpiacot a manipulált, hamis és szintetikus kö­vek. A kereskedők többsé­ge nem rendelkezik a csa­lások leleplezéséhez szük­séges teljes eszköztárral, bár épp a napokban nyílt meg egy high-tech drága­kővizsgáló labor. B. Horváth Lilla Ömlenek az országba és a ter­mészetes drágakövekkel azonos áron kelnek el a hamisítványok, a szintetikus vagy a kis értékű, sérült, de az ügyes technikák­nak köszönhetően hibátlannak látszó, természetes drágakövek. Megjelent a piacon a szintetikus gyémánt is. A magyarországi vásárlók be­csapása azért is könnyű - egy ne­ves drágakőszakértő tapasztala­tai szerint -, mert a drágakövek töredékét sem ismerik, „az újgaz­dagoknak pedig sem ízlése, sem vásárlási kultúrája nincs”. Gyak­ran lóvá tehetők a kereskedők is, mert többnyire híján vannak azoknak az eszközöknek, ame­lyekkel felfedhetnék a csalásokat, így azután az országban sokan olyan rubint viselnek ékszer gya­nánt, amelynek karátjáért akár 13 ezer dollárt is fizettek, holott csak ezer forintot ér, mert szinte­tikus termék. Mások kétezer dol­lárt fizetnek néhány száz dollárt érő, kisebb értékű, de hőkezelés­sel csillogóvá tett rubinért, vagy még többet a csak pár ezer forin­tos, színes üveggel feltöltött ru­binhéjért. A rubinhamisítás any- nyira bizalmatlanná tette a pia­cot, hogy sokan szívesebben vise­lik helyette a rubinnak látszó, de annál olcsóbb, kezeletlen, termé­szetes piros spinellt. A zafírtulajdonosok sem le­hetnek feltétlenül nyugodtak. Érdemes szakértővel megvizsgáltatni a vásárolni kívánt gyémántot vagy zafírt, sokszor csak műszerrel lehet kiszűrni a manipulált köveket Sokan zafírárban vesznek a za­fírnál jóval kisebb értékű kék spinellt vagy diffúziós beavatko­zással jobb színtulajdonságok­kal felruházott, eredetileg kis ér­tékű zafírt. Viszont az opálnál megengedett és nem is csökken­ti a kő árát, ha azt két vagy há­rom darabból ragasztják össze dupletté vagy tripletté. A manipulált, kezelt vagy ha­mis kövek többsége ázsiai kőel­osztó központokból, például Thai­földről érkezik, de szállítanak Madagaszkárról és Dél-Ameriká- ból is. A feltöltött gyémánt főként Izraelből érkezik, ahol a gyémánt lézeres fúrására alkalmas techni­kát kidolgozták, ugyanis a fúrt lyukon keresztül tölthető fel a kő értéktelen anyaggal. A szinteti­kus - tehát nem hamis, de nem is természetes, ezért olcsóbb ­gyémánt az USA-ból jön, ahol nagy a termék piaca, mert vőle­génynek eljegyzési ajándékként kötelező az anyagi helyzetét és társadalmi rangját mutató érté­kű, gyémántköves gyűrűt aján­dékozni a menyasszonyának. A szintetikus köveket nem a vevők megtévesztésére, hanem az ipar számára fejlesztették ki. Az óra- és a precíziós műszer- gyártás nagy mennyiségű kvarc­ra tart igény, a műholdakhoz za­fírt kell szállítani, vágó-, fúróesz­közökhöz gyémántot. Szinteti­kus gyémántban Oroszország is erős, amelyet e téren az ellene a második világháború előtt elren­delt embargó serkentett fejlesz­tésekre. A szintetikus gyémánt csak 30 százalékkal kerül keve­sebbe az eredetinél az előállítás drágasága miatt. A hazai piacot némiképp védi, hogy a két legna­gyobb drágakő-kereskedő, a Moon River és az El Peso meg­bízható forrásból és főleg termé­szetes követ importálnak. Behoz­nak szintetikust is, de szakmai vélemények szerint azt megfele­lő tájékoztatással és korrekt áron forgalmazzák. Ám rajtuk kívül is sokan hoz­nak be követ, és sokszor maguk sem tudják, hogy hamisítvány­nyal van dolguk. Vevőikkel együtt védtelenek azokkal a be­avatkozásokkal szemben, ame­lyek leleplezése speciális műsze­rek használatát feltételezi. „Húszmillió forintból szereltem fel a laboratóriumomat német drágakővizsgáló eszközökkel, de keretszerződések alapján igény­be vehetem az ELTE és az MTA berendezéseit is. Pontosan tu­dom, hogy melyik intézetben mi­lyen mérőműszerek vannak, hi­szen korábban biofizikusként dolgoztam” - válaszolt a Világ- gazdaságnak a közelmúltban nyitott GemSztár drágakó'labor vezetője és tulajdonosa. Szitó Tánya szerint biztosítási szem­pontból is kívánatos lenne a nagy értékű vagy annak hitt kö­vek nemzetközileg elismert ta­núsíttatása, ma ugyanis a lakás­ban tartott köveket csak a lakás- biztosítás részeként, komolyta­lan összegre lehet Magyarorszá­gon biztosítani. (A nemzetközi drágakőpiacot az amerikai GIA szabvány és az európai székhe­lyi CIBJO minőségosztályozási szabványok uralják, a GemSztár az utóbbi szerinti ad tanúsít­ványt, nem drágakövek esetében pedig szakértői véleményt.) A szakma működését a Grósz-kormány idején luxusadóval nehezítették „nem jellemző, hogy drágakö­vet befektetési céllal vásárolja­nak, az évente gazdát cserélő hazai mennyiségről vagy érték­ről pedig nincs statisztika” - tudtuk meg a terület hazai szaktekintélyétől Ám Ober- frank Ferenc a fő számok isme­rete nélkül is borúlátó. Emlő keztetett, hogy a szakma műkö­dését már a Grósz-kormány ide­jén luxusadóval - 80-90 száza­lékosfogyasztási adóval - ne­hezítették, a drágaköveseket és ötvösöket itthon kapitalistának, nyugaton kommunistának bé­lyegezték. így is nagy eredmé­nyeket mutattak fel Közel 30 országba exportáltak, s nem volt olyan nemzetközi megmére­tés, ahol ne gyűjtöttek volna be elismeréseket. A rendszerváltás után a terület állami monopó­liumának megszűnésével a szakma szétesett, széthúzóvá vált, esetenként elment „fekete” irányba, közben „dől be a Nyu­gat és a Kelet szemete". Oberfrank Ferenc szerint az ál­lam legalább a külföldi kiállítá­sokon való megjelenéseiket tá­mogathatná. Még egyáltalán nem látszik a felfelé vezető út építőipar Továbbra is csökkenést mutat a termelés trendje, aggasztó megrendelésadatok az év eddig részében A nagyberuházások elmaradása és a lakásépítések jelentős csök­kenése miatt továbbra sem került le a színről az építőipari szomorú­játék. A statisztikai hivatal leg­frissebb elemzése szerint augusz­tusban a termelés volumene 12,3 százalékkal maradt el az egy év­vel ezelőttitől. Az előző havihoz viszonyítva - szezonálisan kiiga­zítva - a termelés kissé kedve­zőbb képet mutat, 1,6 százalékkal volt magasabb, mint júliusban. Igaz persze az is, hogy a bázis rendkívül alacsony volt, így az emelkedés szinte elenyésző építő­ipari aktivitást jelent. Az év teljes első nyolc hónapját nézve pedig több mint 10 százalékos az elma­radás éves összehasonlításban. A termelés augusztusi vissza­esésén belül mindkét építmény­főcsoport termelése csökkent az egy évvel korábbihoz képest - az épületek építése különösen drámai mértékben, több mint ötödével, az egyéb építményeké 2,6 százalékkal. Januártól au­gusztus végéig viszonylag ki­egyensúlyozott a két csoport tel­jesítménye: az épületek építése 11,4, az egyéb építményeké 11,2 százalékkal esett vissza 2010 azonos időszakához képest. A szakmai értékelések sze­rint egyhamar nem várható ja­vulás, a most meghirdetett ott­honteremtési program is legfel­jebb egy-két év múlva érezteti hatását. A jövőre nézve pedig Az építőipari termelés volumenindexe (szezonálisan és munkanappal kiigazított, 2005=100) Leállított beruházás az origo tegnap adott hírt arról, hogy az állami meg­rendelésekkel sincs szeren­cséje a magyar építőipar­nak. Konkrét példára hivat­kozva írják, hogy egy tavaly, a Nemzeti Fejlesztési Minisz­térium által leállított PPP- beruházáson - a budapesti Lenhossék utcában lévő, kollégiumnak szánt épület­torzón - bő egymilliárdot buknak a kivitelezők. A be­ruházó a megkötött szerző­désre hivatkozik, és negy­venmillió eurós perre készül. különösen aggasztó, hogy alig születnek új megrendelések, a megkötött szerződések száma folyamatosan csökken. Az év nyolcadik hónapjának végén a jövőbeni építési munkákra vo­natkozó megkötött szerződések volumene több mint harmadá­val volt alacsonyabb az egy év­vel korábbinál. Az augusztusban kötött új szerződések volumene is esett az egy évvel ezelőttihez képest, ezen belül az épületek építésére kötötteké jelentősen, csaknem negyedével zuhant. Az egyéb építmények építésére aláírt új szerződések volumene 10,5 szá­zalékkal mérséklődött a 2010. augusztusihoz viszonyítva. Az év első nyolc hónapjában is ha­sonló tendenciákat mutatnak a statisztikai adatok. Suppan Gergely, a Takarék- Bank elemzője szerint csak bíz­ni lehet abban, hogy részben a rossz bázisadatok miatt lassan- lassan megáll a visszaesés. Mint az MTFnek elmondta: az építő­ipar helyzete változatlanul nem jó, éves szinten továbbra is je­lentős visszaesés látható, s a ki­látások sem pozitívak. A lakás­építés még évekig nem áll hely­re, a többi terület növekedése pe­dig az állami beruházásoktól függ. Szerinte az autóipari beru­házások nem tudják ellensúlyoz­ni az állami megrendelések elmaradását. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom